Csak a fele

Egy férfi és a felesége 1998- ban elváltak. A közös tulajdonú lakásban a férfi maradt, ő fizette a lakás törlesztőrészleteit és valamennyi költséget állta, a nőnek gyakorlatilag nyoma veszett, azonban az ingatlan-nyilvántartásban felerészben ő maradt a tulajdonos.

Ország-világDr. Tanács Gábor2018. 11. 14. szerda2018. 11. 14.
Csak a fele

A férfi 2013-ban hosszas betegség után meghalt, a lakás fele részét a testvérei örökölték. A két testvér pert indított azzal, hogy a lakás tulajdonjogának másik fele részét elbirtoklással megszerezte az örökhagyó, és kérték, hogy a bíróság jegyezze be a tulajdonjogukat az egész lakásra.

A felperesek azzal érveltek, hogy az 1998 és 2013 közötti tizenöt évben a lakást a testvérük sajátjaként birtokolta, valamennyi vele járó költséget ő viselte. Ha a feleség valóban szerette volna megőrizni a tulajdonjogát, akkor hozzá kellett volna járulnia a költségekhez.

Az elhunyt testvér volt felesége arra hivatkozott, hogy 2003-ban a férje kérte, mondjon le a lakás fele tulajdonjogáról, amit ő írásban és szóban is megtagadott. Ha a tulajdonos kinyilvánítja az igényét a dologra, az megszakítja az elbirtoklást – érvelt a volt feleség. A lakáshoz kapcsolódó költségeket ugyan a volt férj fizette, azonban ezek nem a tulajdonhoz, hanem a használathoz kapcsolódnak, és a lakást kizárólagosan az elhunyt használta.

A 2003-as jogfenntartó nyilatkozatokat a volt feleség nem tudta bizonyítani. A perben a szó arra terelődött, hogy el lehet-e birtokolni valamit, ha az ingatlan-nyilvántartásban szerepel, hogy az valaki másé, megvalósulhat-e így az elbirtoklás alapfeltétele, a megszakítás nélküli, sajátkénti használat. A bíróság hajlott arra, hogy a válasz igen, méghozzá abban az esetben, ha maga a birtokos ilyen vagy olyan okból úgy tekinti, hogy a nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos nem fogja a dolgot visszakövetelni. Például azért, mert nem érzi jogosnak – esetleg már megkapta az ellenértékét –, vagy mert egyáltalán fogalma sincs arról, hogy az adott dolog tulajdonjogával ő rendelkezik.

Innentől a fő kérdés az volt, hogy az elhunyt sajátjának tekintette-e az egész lakást vagy nem. Csakhogy az elhunyt a volt feleségéről, kettejük anyagi viszonyairól soha nem beszélt a felperesekkel, sőt másokkal sem. Mivel a felpereseknek kellett volna bizonyítani, hogy az elhunyt úgy gondolta, a felesége már nem támaszt igényt a fél lakásra, a bizonyítatlanság az ő terhükre esik. Ezért az ítélet kimondta, hogy nem volt elbirtoklás, a fél lakás a volt feleségé maradt.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek