Ökomenza Szarvason

– Miért fontos, hogy megegyük a céklát? Milyen tápanyag van benne? – hangzik a tanár kérdése. 

– Vaaas! – kiabálják kórusban az ötödikes gyerekek. 

– Helyes. Nagyon jó! – nyugtázza a tanár a feleletet.

A szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda ebédlőjében hallgatom a párbeszédet. Közben a tálaló mellett jól látható helyre kitett mondatra téved a tekintetem: „A cukor és só túlzott fogyasztása káros az egészségre!”

Az ebédet – zellerkrémleves, illetve rántott gomba és karfiol, valamint sajttal töltött pulykamell krumplipürével, hozzá cékla – magam is megkóstolom, és egyáltalán nem találom sótlannak. Ami viszont igazán fontos: a gyerekek sem. Legalábbis ez derül ki rögtönzött felmérésem alkalmával, amit az egyik asztalhoz lépve végeztem el. Zalánnak határozottan ízlett az ebéd, de Csanád és Lili is jó étvággyal fogyasztotta. Csak sóska és spenót ne legyen, jelentik ki teljes egyetértéssel, viszont hús- vagy bableves bármikor jöhet.

A gyerekek vélhetően nem tudják, hogy az élelmezési világnap – október 16. – alkalmából érkeztünk, de azt sem, hogy amit esznek, annak legalább a fele helyi termelőtől származik, a zöldségrésze pedig ugyanilyen arányban biomódon megtermelt.

Az információkat még az ebédeltetést megelőző sajtóbeszélgetésen hallottam, ahol a Greenpeace Magyarország szervezésében megismerkedhettünk az úgynevezett szarvasi gyermekétkeztetési modellel. Lényege, hogy a gyerekek elé kerülő étel minél nagyobb arányban készüljön egészséges összetevőkből.

A növényvédő szerek maradványaitól mentes alapanyagokból származó étel mindenki egészsége szempontjából fontos, de a gyerekek számára különösen az. Ma már vitán felül álló tény ugyanis, hogy egyes rovarölő szerek az intelligenciájuk csökkenését okozhatja, sőt a figyelemzavar, a túlzott mozgékonyság is összefüggésbe hozható a növényvédő anyagokkal. Ez utóbbiak egyébként szerepet játszhatnak a járványszerűen terjedő allergiában, egyes rákfajtáknál és idegrendszeri megbetegedésekben is.

Éppen ezért a Greenpeace azon dolgozik, hogy a hazai közétkeztetésben minél nagyobb arányban jelenjenek meg az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek. Ennek érdekében az okosmenza.hu oldalon adományszervező kampányt is indított. A támogatók az óvodai és az iskolai közétkeztetés egészségesebbé tételéhez járulhatnak hozzá.

Szarvason amúgy nem csupán a gyerekek részesülhetnek egészséges alapanyagból készült ételekben, hanem mindazok, akik igénybe veszik a közétkeztetést. Az önkormányzat tulajdonában lévő cég, a Szarvasi Gyermekétkeztetési Nonprofit Kft. az óvodásokon és iskolásokon kívül szociális intézményeket is ellát, ugyanis az 1200 személy között, akikre főz, nem egy felnőtt is található.

És ami még nagyon fontos része a modellnek: a bioalapanyagot helyben termelik. A tájékoztatót követően ismerkedtem meg a BioHungaricum Kft. élén álló Szántosi Attilával, aki elmondása szerint a városi közétkeztetés számára haszonkulcs nélkül szállít árut. Megteheti, gondolhatnánk, hiszen 750 hektáron gazdálkodik – ám nem kellene megtennie, hiszen az évente kétkamionnyi biozöldséget is haszonnal adhatná tovább a 15 ország valamelyikébe, ahová a termékei eljutnak.

A családi gazdálkodásból kinőtt cég története egyébként külön cikket is megérne. István édesanyja, Szántosi Antalné, aki szintén megjelent a sajtóbeszélgetésen, még bőven a rendszerváltás előtti években kezdte el tanulmányozni az ökológiai gazdálkodás, növénytermesztés lehetőségeit a szarvasi agrárkutató intézetben, majd amikor lehetőség adódott rá, a család öt hektáron a biotermesztésre vállalkozott. Ez a csírája a mostani cégnek, amely nem csupán termeszt, de felvásárol és hűtőházat is fenntart.

S közben ellátja a szarvasi gyerekeket egészséges táplálékkal.

FOTÓ: JÁRDÁNY BENCE, GREENPEACE