Segíts magadon, különben…

Még a múlt évszázad elején született nyugdíjrendszerünk a társadalmi szolidaritás elvét követi: a mindenkori nyugdíjakat az aktív dolgozók járulékaiból fedezik. Ezzel csak akkor lehet gond, ha kevesebb a munkába álló fiatal, mint amennyien nyugdíjba vonulnak. S mert idehaza kevés gyerek születik, számosan dolgoznak feketén, illetve százezrek külföldön keresik a kenyerüket, az egyensúly előbb-utóbb megbomlik. Ezzel egyidejűleg napjainkban növekszik a várható élettartam: míg az 1900- as évek elején a 40 évet sem érte el, mára már meghaladta a 70-et. Azaz a nyugdíjkorhatár elkerülhetetlen emelésén túl valószínű, hogy a garantált nyugdíjak összege a későbbiekben csökken. A szakemberek szerint mindezek a gondok nem csupán az 50 év felettieket nyomasztják, de a 30-as, 40-es korosztályt is.

Biztosítók felmérése szerint az ötvenesek azt gondolják, hogy 67 évesen mehetnek majd nyugdíjba, míg a harmincasok ezt 71 éves korukra várják. A 30–59 évesek a fizetésük csaknem felére számítanak nyugdíjként; a megkérdezettek 8 százaléka semmit sem vár, 5 százaléknyian a fizetésük 80-90%-át tartják megérdemeltnek. Az aktívak 95 százaléka úgy véli, hogy az állami nyugdíjából nem fog tudni majd boldogulni. Honfitársaink sorában a nők átlagosan 208 ezer, a férfiak 240 ezer forint havi nyugdíjjal lennének elégedettek, ám csupán ennek a felével kalkulálnak. Egyöntetűen állítják, hogy 100 ezer forint alatti nyugellátmányból nem lehet megélni. Tavaly az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt.

Mit tegyen, aki szeretné szépkorú napjait szűkölködés nélkül tölteni? A közmondást némileg módosítva: segíts magadon, különben nehéz helyzetbe kerülsz! Alaptörvényünk kimondja: „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.” Ne fusson át a szemünk a „törekszik” szón. Törekvésről beszélünk, ami alkalomadtán elbotolhat.

A lehetőségek sorában a nyugdíjbiztosítás saját névre szóló megtakarítási számla, jelentős adókedvezményekkel. Tulajdonosa a nyugdíjba vonulásakor kamatadó és egészségügyi hozzájárulás megfizetése nélkül – egy összegben is, ha a szerződéskötés óta legalább tíz év telt el – veheti fel a pénzét. A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESz) tulajdonosa egyedi értékpapírokat érhet el, habár magasabb hozamot csak nagyobb kockázatvállalással realizálhat. Az önkéntes nyugdíjpénztár államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági forma. A cégek béren kívüli juttatásként támogathatják dolgozóikat. A jövő évi adótörvény értelmében ezek a munkáltatói támogatások a bérekhez hasonlóan adóznak, de utánuk adójóváírást lehet igényelni. A munkáltató 21%, míg a munkavállaló 33,5% adót fizet utána. A pénztártag – az egyéni befizetésekhez hasonlóan – a munkáltatói pénztári juttatás után is igénybe veheti a neki járó 20%-os adókedvezményt (legfeljebb 150 ezer forintot).