Szemét egy helyzet

Az a bizonyos éjjeli edény végül a gödöllői központú Zöld Híd Nonprofit Kft.-nél borult ki. Gyenes Szilárd ügyvezető igazgató október végén kijelentette, nincs tovább: illetékességi területükön, vagyis a Pest megye északkeleti és a Nógrád megye nyugati részén fekvő 116 településen felfüggesztik 350 ezer lakos hulladékának elszállítását. Az ok: a cég számlája lemerült, segítséget pedig hiába vár az illetékes állami holdingtól, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-től.

A lépés végre cselekvésre késztette a kormányt is: a második szállításmentes napon 26,44 milliárd forintot különített el. A Zöld Hídnak ekkora összegre persze nincs szüksége, a cég az elvégzett munkájáért „mindössze” két és fél milliárd forintnyi ellenértéket nem kapott meg. A fennmaradó összeggel a többi céget juttatják lélegzethez.

Az előzmények kibogozásáért Gémesi Györgyhöz, Gödöllő polgármesteréhez és egyben a Zöld Híd-tulajdonos önkormányzati társulás elnökéhez fordultunk. Ő  érdeklődésünkre a közösségi oldalához irányított, mondván, a nyilvánosságnak szánt mondanivalóját ott megtalálom. Annyit azonban hozzátett, nem nehéz kitalálni, miért éppen az általa elnökölt társulást véreztették ki leginkább. Akkor, amikor a 25 szolgáltató által fenntartott országos rendszerből Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint is 40 milliárd forint hiányzik.

Akkor lássuk is, mi a helyzet. A cég számláján azért nincs pénz, mert a közszolgáltató már nem szedheti be a szállítás ellenértékét, azt az állampolgár az NHKV-nak fizeti, illetve fizetné, ha beszednék. A hulladékszállítóknak pedig az NHKV-tól kellene megkapniuk munkájuk ellenértékét, de nem kapják, ezért egyre nehezebben tudnak szolgáltatni. Eddig is csak azért voltak képesek begyűjteni a szemetet, mert a tartalékaikat élték fel. Ezek azonban már kimerültek.

Több polgármesternél érdeklődtünk, hogy ők a végeken miként élték meg a hulladékszállítás-mentes napokat. „Volt olyan lakos, aki felháborodottan jelentette ki, hogy mi vagyunk a hibásak, ezért a községháza elé hordja a szemetet” – felelte Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere. A falu lakóinak többsége azonban türelmes volt. Gyakorlatilag annyit éreznek meg, hogy egy heti szállítás kimaradt. A település vezetése amúgy saját megoldáson is gondolkodott. Leginkább azon, hogy maguk gyűjtik össze a hulladékot. Ehhez viszont nemhogy eszközeik nem voltak, de erre a jogszabály sem ad lehetőséget.

Egy hétig Nagybörzsönyben is kimaradt hulladékszállítás – tudtam meg a falu élén álló Antal Gyulánétól. Mert szerdán hiába indult meg ismét a hulladékszállítás, a polgármestert erről csak aznap reggel értesítették, így pedig nincs mód a hírt azonnal továbbadni a falu lakóinak: mégis rakják ki a kukájukat. Ám ha huzamosabb ideig akadozna a hulladékszállítás, annak katasztrofális következménye lenne: félő, hogy az emberek az erdő szélén szabadulnának meg a fölöslegüktől.

DE MÉGIS, HOGYAN?

A történet mélyebb megértéséhez némi visszatekintésre van szükségünk. A Zöld Híd Nonprofit Kft.-nél már tavasszal érzékelhető volt, hogy ha nem kapja meg a szolgáltatása ellenértékét, akkor megakadhat a hulladékszállítás. Elsőként a lomtalanítást volt kénytelen ideiglenesen felfüggeszteni, különben azt kockáztatta volna, hogy a szolgáltatással járó megterhelés miatt az amúgy is leharcolt járművei működésképtelenné válnak, akkor pedig a kommunális hulladék is a lakosság nyakán marad.

A lomtalanítás elmaradása zavarokat váltott ki az érintett településeken. A fóti önkormányzat lapjában például megjelent a dátum, viszont a lemondás híre megrekedt valahol, ezért a lakók kirakták felesleges holmijaikat. Az önkormányzat végül azt fontolgatta, hogy megbíz egy céget a lomok összegyűjtésével. Verőcén egy polgár aláírásgyűjtésbe kezdett a lomtalanítás érdekében. A megyei kormányhivataltól pedig azt kérte, hogy a katasztrófavédelem kötelezze a Zöld Híd Kft.-t vállalása teljesítésére, vagy jelöljön ki más szolgáltatót, illetve vizsgálja felül: alkalmas-e a cég a szerződés teljesítésére. Hogy melyik lenne ez a másik cég, illetve hogy források híján miképpen lehetséges lomot szállítani, annak megfejtését a polgár a hatóságokra bízta.

A nyár és az ősz fordulóján Gyenes Szilárd, a Zöld Híd ügyvezetője a társulásban érdekelt polgármestereknek levélben erősítette meg, hogy a lomtalanítás bizonytalan ideig elmarad, ugyanis az idő tájt az 50 járművük közül 8 teljes, 4 részleges felújításra várt. Gyenes Szilárd a rendszerből hiányzó összeget országos szinten 120 milliárd forintra becsülte. A cég belső adóssága fél év alatt 300 millióra rúgott, havonta pedig 130 millióval kevesebb áll rendelkezésére, mint a szükséges – nem a fejlesztéshez, hanem a közszolgáltatás szinten tartásához.

Szeptember végére már az elmaradt karbantartások miatt a cég húsz járműve nem tudott szemetet szállítani. Az ügyvezető pedig kilátásba helyezte az újabb szolgáltatások felfüggesztését: a lomtalanítás után a válogatottan gyűjtött hulladékot is a háztartásoknál hagyják. Emiatt a lakosság lassanként csak-csak kialakuló zöldszemléleten eshet csorba, ám ez közegészségügyi szempontból még mindig a kisebbik rossz ahhoz képest, mintha a vegyes hulladék maradna a háztartásoknál. Közben az NHKV átutalt 150 millió forintot, mindez azonban csupán tüneti kezelést jelentett, ugyanis a tavaszra ígért nyolc szemétszállító járművet azóta is küldik… Így aztán a cég október elejére a zöldhulladék szállításával is kénytelen volt felhagyni. Félő, hogy a polgár ezek után az avart, a gallyakat égetni fogja.

Október második felében Gyenes Szilárd az NHKV-nál gazdasági szükséghelyzetet jelentett be. Korábbi leveleire – pénz nélkül nem tudják elszállítani a szemetet – nem kapott választ. Mielőtt azonban a csőd bekövetkezne, a dolgozók fizetését ügyvédi letétbe helyezték. Gyenes megfelelő finanszírozásra az október 25-i határidőt szabta az NHKV-nak, mondván, eddig a határidőig tudnak „közszolgáltatni”.

Ezzel elérkeztünk a történetben napjainkhoz: mivel a kukaholding a Zöld Híd finanszírozását továbbra sem oldotta meg, a szolgáltatás végül október 29-én leállt. Miközben Gulyás Gergely miniszter üzleti érdekű zsarolást emlegetett – bár szavai a fentiek ismeretében meglehetősen talányosak –, a katasztrófavédelem a Zöld Híddal és az NHKV-val felmérte a hulladékszállítás feltételeit. S mivel olyan céget, amely a helyzet ismeretében a térségben a hulladék elszállítására vállalkozott volna, nem találtak, egyetlen megoldásként ismét csak a Zöld Híd jöhetett szóba. Csak éppen nem az NHKV költségvetéséből fedezték tevékenysége költségeit, hanem a katasztrófavédelem közegészségügyi válsághelyzetére tartogatott keretének a terhére.

Közben beindult a politikai adok-kapok is. Gulyás Gergely szerint igaz ugyan, hogy a hulladékkezelésen belül már több tízmilliárd forint a hiány, ám ennek nagy része szerinte a rossz gazdálkodásra vezethető vissza. Cseresnyés Péter államtitkár szerint a Zöld Híd nem tudja alátámasztani többletforrás-igényét, mégis a szolgáltatás felfüggesztése mellett döntött. Kontrát Károly államtitkár felháborodott a szállítás leállásán. Szerinte Gémesi György társulási elnök politikai játszmába kezdett, no de a kormány nem enged a zsarolásnak. Gyenes Szilárd az efféle célozgatásokat már korábban visszautasította: tevékenységük átlátható, és különben is folyamatosan ellenőrzik őket. Közben egy kormánypárti országgyűlési képviselőből és négy minisztérium egy-egy munkatársából bizottság alakult, hogy felmérjék a hulladékgazdálkodás állapotát.

A térség érintett településein a hulladékszállítás a katasztrófavédelem finanszírozásával október 31-én újraindult. Ugyanezen a napon azonnali hatállyal az NHKV megvonta a Zöld Hídtól a megfelelőségi engedélyét. Szerinte a cég nem alkalmas hulladék elszállítására.

Lapzártánkkor a társulás rendkívüli ülést tartott, amelyen Gémesi György lemondott elnöki tisztéről. A tervezett napirend szerint ugyan Gyenes Szilárd javasolta volna az NHKV beperlését, amelyben a bíróságtól kérték volna, hogy a kukaholdingot kötelezzék arra, fedezze a közszolgáltatás költségeit, de erre nem került sor. Gémesi György utóda megválasztásáig ügyvezetőként a Zöld Híd élén marad, és egy nemzetközileg auditált céget bíz meg annak felderítésével, ki is a felelős a kialakult helyzetért.

MÁSHOL IS GOND VAN

Időközben a fővárosban is akadozni kezdett a hulladék kezelése. Október közepétől a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. már nem veszi át a hungarocellt, mert a szerződéses partnerei nem tudják elszállítani és feldolgozni. A hulladékudvarokat viszont azért is létesítették, hogy megfelelő kapacitásuk révén az ilyen esetekben tárolják a lerakott újrahasznosítható termékeket. Erre azonban a nem kellő mértékű kapacitás miatt nincs lehetőség: az év eleje óta csaknem nyolctonnányi hungarocell halmozódott fel. Bár a mennyiség nem tűnik soknak, mégis az, hiszen ez a fontos szigetelő- és csomagolóanyag rendkívül kis sűrűségű, egy köbméter mindössze tíz kilogramm. Az FKF-nek tehát választani kellett: továbbra is beveszi a hungarocellt, ami elfoglalja más hulladék helyét, vagy pedig más hulladékot tárol. A cég ez utóbbi mellett döntött. Ennek viszont az a veszélye, hogy a szigetelőanyag végül a települések határában landol, ami nem csak esztétikailag kifogásolható, de az élővilágot is károsíthatja.

A megrekedt bevételek miatt nem tudtak reagálni a közszolgáltatással foglalkozó társulások a növekvő bérigényekre sem. A következmény a munkavállalók elvándorlása. Így fordulhatott elő, hogy augusztusban már a válogatottan gyűjtendő hulladékot nem vagy nem időben szállították el tíz fővárosi kerületben.

Őszre a fővárosban tovább fokozódott a helyzet… A lakosokat arra szólították fel egyes társasházakban, hogy NE gyűjtsék a hulladékot válogatottan, mert csak a vegyes hulladék elszállítása biztos. Mindez azért is különösen visszás, mert az uniós szabályok közben egyre szigorodnak. Néhány év múlva már a háztartási hulladék felét újra kellene hasznosítani. A kiút pedig egyelőre nem látszik…

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE, FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM, NÉPSZAVA, FOTÓ: ANNA MONACO, AFP