Vitatják a kék kártyát

Magyarország kormánya nyáron úgy döntött, hogy kilép az ENSZ globális migrációs tárgyalási folyamatából. Szijjártó Péter külügyminiszter ezt anno a többi között arra hivatkozva jelentette be, hogy a magyar kormány szerint a nemzetközi szervezet javaslata emberi jognak tekinti és ösztönzi a migrációt. Magyarország 1955 óta az ENSZ tagja, ismeri döntési mechanizmusait, szavazásának eredményeit, működési gyakorlatát, így menekültpolitikáját is. A kormány most mégis úgy tesz, mint akinek fogalma sincs arról, hogyan segíti az ENSZ a hazájukból elüldözött, otthonukat hátrahagyni kényszerülő menekülteket – amúgy szerte a világon –, és csodálkozását fejezi ki azért, mert az Európai Bizottság (EB) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) nem névre szóló bankkártyákat ad regisztrált menekülteknek.

A kormány azonban két dolgot összemos: az ENSZ – és az EB – már két éve kék színű kártyákat oszt szét a Görögországba érkező, regisztrált menekülteknek. Ezeken a kártyákon csak annyi pénz van, átlag 50 ezer forint, amellyel a rászorultak alapvető dolgokat, például élelmiszereket tudnak venni maguknak – de csakis Görögországban. Vagyis pénz aligha kerülhet terroristák kezébe, amire a legnagyobb magyar kormánypárt frakciójának szóvivője például hivatkozik. Az Index ugyanakkor megírta, hogy a MasterCard 2017-ben partneri kapcsolatba lépett Soros György szervezeteivel, és olyan programot támogat, amelynek során az amerikai üzletember oktatási és egészségügyi ügyekben sietne a nehéz helyzetben lévők segítségére – több millió dollár értékben.

Azt amúgy senki nem vitatja, hogy a nem névre szóló menekültkártyák gyakorlata nem feltétlenül tökéletes. Harminc évvel ezelőtt még pénzt kaptak a menekültek, főleg azok, akik visszatértek hazájukba. S bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a kártyás rendszer összességében működik, a magyar kormány még ezt a támogatási formát is megkérdőjelezi, annak finanszírozását és gyakorlatát kéri számon az ENSZ-en és az Európa Unión.

FOTÓ: PANAYOTIS TZAMAROS, AFP/NURPHOTO