Magányos George példája

A galápagosi óriásteknősök vizsgálata hozzásegíthet a hosszú élet titkának megfejtéséhez. Ugyanis olyan genetikai variánsokkal rendelkeznek, amelyek a DNS-javítással, az immunválaszokkal és a rák kialakulásával állnak kapcsolatban, ami magyarázatul szolgálhat hosszú életükre.

Ország-világUjlaki Ágnes2018. 12. 24. hétfő2018. 12. 24.
Magányos George példája

Az amerikai Yale Egyetem nemzetközi kutatócsoportja két óriásteknős genetikai állományát sorolta be. Egyikük Magányos George volt, a Chelonoidis nigra abingdoni alfaj feltehetően utolsó példánya, amely 2012-ben pusztult el fogságban a galápagosi Santa Cruz-szigeten. A teknőst a magyar származású kutató, Vágvölgyi József fedezte fel 1972-ben a Pinta-szigeten. A másik óriásteknős, amelynek a génállományát elemezték, a Seychelles-szigeteki Aldabra-korallzátony ról származó faj példánya.

Magányos George-ot a Galápagos-szigeteki Charles Darwin Kutatóállomásra vitték, ott töltötte további életét. Az állat idővel Ecuador és a szigetek szimbólumává vált. Feltételezések szerint a halálakor százéves lehetett. Annak megfejtése, hogy miért volt ilyen hosszú életű, abban is segíthet, hogy a szigeteken helyreállítsák az óriásteknős-populációt.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK, ARTURO DE FRIAS MARQUES

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek