Pusztul Szent Miklós temploma

Rác hóstya, rác kapu, rác templom – az elnevezések is mutatják, hogy Eger felvirágoztatásáért a múltban sokat tettek a görög és szerb kereskedők, akik a törökök kiűzése után települtek a városba. Nem vertek könnyen gyökeret egy buzgó katolikus városban, de a XVIII. században már működött az egyházközségük. A jelenlegi rác templom 1792-re épült meg, de csak 1804-ben szentelték fel. Időközben ugyanis a kereskedői tehetséggel megáldott, egymással versengő szerbek és a görögök konfliktusba keveredtek, néha azon is vitáztak, ki fizesse a papjaikat – derül ki a levéltári iratokból

Ma más a gond: elnéptelenedett az egyházközség, misét csak évente egyet tartanak, búcsúkor, Szent Miklós ünnepén. Az épületet csaknem négy évtizede nem újították fel. A tető régóta beázik, a védőfóliát a szél cibálja, a falakon az ablakoknál repedések is megjelentek – erről magunk is meggyőződtünk a templomban. Félő, hogy károsodik az értékes ikonosztáz, amely idegenforgalmi vonzerőt is jelent. Az egyik legszebb magyarországi ikonosztáz mellett az ortodox templomban több más értékes kegytárgyat őriznek, s ezek is méltó kiállítási körülményeket érdemelnek. Másfél éve röppent fel a hír: a város és az egyház közösen lép a tettek mezejére, ám ennek máig nem látszik eredménye. Az egriek aggódnak a pusztuló műemlék állapota miatt.

– Reménynél többről számolhatok be. Előkészületben az egyházművészeti szempontból is nagy értéket jelentő templom külső felújítása, erről egyeztetünk Eger polgármesteri hivatalával. A város pályázatból, az egyházunk pedig állami támogatásból fedezi a munkálatokat – tudtuk meg Gálity Vojiszlávtól. A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye püspöki helynöke szerint a folyamat azért késik, mert az eddigi tenderek sikertelenek voltak, és a költségek a vártnál nagyobbak.

– Eger város elkötelezett, hogy megmentse az értékes templomot, és megvalósuljanak a műemléki környezetben tervezett turisztikai fejlesztések. Az önkormányzat a megoldást keresi, az eddigi közbeszerzések azonban nem hoztak eredményt, ennek részbeni oka a közbeszerzési eljárás bonyolultsága. Az sem kedvezett az ügynek, hogy az építőiparban emelkedtek az árak. A város a rác templomnál tervezett beruházáshoz kész a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból eredően 93,6 millió forintot adni, emellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma 25 millió forintos támogatást nyújtott a templom tetőfelújításához. Ennek kiegészítése lenne a tulajdonos Budai Szerb Ortodox Egyházmegye feladata, amit azonban a jelzésük szerint nem tudnak teljes egészében vállalni – tájékoztatott az egri önkormányzat sajtóreferense, Zentai László. Bár jelentős összegből kezdhetnék a munkálatokat, a teljes felújításra – a közbeszerzési ajánlatok tükrében – ez nem lesz elég. A város úgy döntött, hogy a programból kiemelik a templom tetőszerkezetének igen sürgető feladatát. Erre fordítják a minisztériumtól kapott 25 milliót, amit a tulajdonos egyházmegye saját forrással kiegészít. Így a tetőt – a további nagy projekttől függetlenül – felújíthatják. A szükséges terveket az önkormányzat közgyűlési döntéssel az egyházmegye rendelkezésére bocsátja. Az épület homlokzati és egyéb felújítását, valamint a környezetében szükséges, több mint 50 millió forintos munkát – ide tartozik a csapadékvíz-elvezetés, a turisztikai projekt épületbelsőt érintő műszaki tartalma, a fogadóépület építése, a műemléki, fedett lépcső felújítása – egyben hirdetik meg. A város szerint így nincs szükség a templomtulajdonos szerb egyház és az önkormányzat konzorciumi megállapodásának felbontására.

Ma kulturális célt szolgál az egri Vitkovics-ház, amely a rác templom tőszomszédságában fekszik, ám 1760-ban görögkeleti plébániaépületnek szánták. Korábban innen, az egri sétálóutca felől is megközelíthették a turisták a Szent Miklós-templomot, de most az átjáró zárva, így kerülővel, egy eldugott utcából érkezhetnek a látogatók. A turisták és a helyiek érdeke is, hogy a különleges műemléki környezet mihamarabb megmutathassa a szebbik arcát.

FOTÓK: GÁL GÁBOR