Tudósok a frontvonalban

Hiány támadt az MTA december 6-ra összehívott rendkívüli közgyűlésén. Nem jelent meg rajta Palkovics László innovációs és technológiaminiszter. Pedig úgy tervezte, ott lesz, ám meggondolta magát. Távolmaradását sajtótájékoztatón magyarázta: a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek szerinte méltatlanok az Akadémia közgyűléséhez, valamint „A közgyűlés nem munkaszervezet, ezek az anyagok nem tartalmaznak olyan pontokat, amelyekkel az Akadémia köztestületét terhelni kellene.” De közben azt is elmondta, „A kormány fontosnak tartja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé tegye a Magyar Tudományos Akadémia zavartalan működését, hiszen alapelvünk, hogy érték nem veszhet el.”

Lovász László, az MTA elnöke ugyanakkor éppen azt kérte számon a kormányon egy másik sajtótájékoztatón, hogy „A miniszter jelenleg a 2019. első negyedévi teljes finanszírozás mintegy felét, a béreken felüli, dologi kiadásokra fordítható összeget visszatartja.” Az MTA közgyűlése pedig elvárja, hogy a szervezeti-gazdasági átvilágításon átment akadémiai kutatóintézetek alapfinanszírozása hosszú távra biztosított legyen. A tudóstestület és a kormány közötti vita olyannyira komoly, hogy ősz elején az MTA még az Innovációs és Technológia Minisztériummal folyó tárgyalásokat is megszakította, mert elfogadhatatlannak tartja a kutatóintézet-hálózat megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását. Az MTA amúgy saját koncepciót is kidolgozott a hazai tudományos kutatásfejlesztési rendszer megújítására, s bár azzal tisztában van, hogy növelhető a tudományos kutatások hatásfoka, az átalakítás módszereivel nem ért egyet, mert azok veszélyeztetik az intézeti működés és a tudományos kutatás folytonosságát.

FOTÓ: KISBENEDEK ATTILA, AFP