Hamisított aláírás

Amikor ez az idő lejárt, a bérlő megkereste az egyik tulajdonost azzal, hogy hosszabbítsák meg további tíz évre a haszonbérleti szerződést, de mivel a földhivatali határidő lejár, nincs idő az összes tulajdonost körbejárni, így ez az egy hamisítsa alá a másik kettő aláírását. Így is történt. A másik két tulajdonos, bár eredetileg nem állt szándékukban újra haszonbérleti szerződést kötni, végül is elfogadta a helyzetet, s évente átvették a rájuk jutó bérleti díjat. Három évvel később mindhárom tulajdonos eladta a tulajdonrészét egy mezőgazdasági vállalkozónak, aki pedig fel akarta bontani a haszonbérleti szerződést. Végül azzal próbálkozott, hogy azt a bíróságon nyilvánítja érvénytelennek a hamis aláírásokra hivatkozva.

A bérlő azzal védekezett, hogy a két tulajdonostárs utólag jóváhagyta az álképviselőjük által megkötött szerződést, elfogadták, hogy ő maradt a bérlő, és évente átvették tőle a bérleti díjat, ezért a szerződés érvényes.

A vevő azzal érvelt, hogy osztatlan közös tulajdonról lévén szó, egyedül nem köthetett érvényes szerződést az egyik tulajdonostárs. A többiektől nem rendelkezett meghatalmazással. Tudható volt az is, hogy a másik két tulajdonostárs eredetileg nem akarta újrakötni a haszonbérleti szerződést, mert a bérlő több ízben késve fizette a bérleti díjat. A megfelelő alakiságok hiányában a szerződés egyértelműen semmis, függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak az ebből fakadó jogaikat nem érvényesítették, ezek azonban jogutódlással átszálltak a vevőre.

A bérlő arra hivatkozott, hogy a vevő nem is indíthat ilyen pert, mert ha bárkit jogtalanság ért, azok a tulajdonostársak voltak, akiknek az aláírását aláhamisították, ők azonban erről a lehetőségről lemondtak.

A bíróság végül a bérlőnek adott igazat. A döntést azzal indokolta: az adásvételi szerződésben az állt, hogy a vevő a megtekintett állapotában veszi meg a területet. A vásárlás időpontjában a földet a haszonbérlő művelte az ingatlan-nyilvántartásban is regisztrált bérleti szerződés alapján. Mivel az eladók utólag jóváhagyták a bérleti szerződést, elfogadták annak létezését és átvették a bérleti díjat, velük szemben a szerződés hatályossá vált. A vevő pedig jogutódként csak azokat a jogokat szerezhette meg, amelyekkel az eladók rendelkeztek, nem többet. Ezért a vevő nem kérhette alappal a szerződés semmissé nyilvánítását.