Sportnapló

Történelmi tett, kétségtelen! A siker kapcsán érdemes visszatekinteni a sportág egyik szülőhelyére, Jászberényre, ott is a Lehel Hűtőgépgyárra. „Ahol jég készül a rekkenő nyárban, ott műjégpályának is lennie kell!” – döntött a gyár vezetése, s belekezdtek a jégcsarnok építésébe. A pálya elkészült, de fölé a tető már nem jött össze. Azért a Lehelnek így is volt egy országos bajnok jégkorongcsapata, Kercsó Csaba irányításával. S ha már hoki, akkor rövidpályás gyorskorcsolya is, mert ez az a sportág, amit a jégkorongpálya körül lehet művelni. Korcsolyázó gyerekek totyogtak a jégre, akiket az Európa-bajnok Nagy testvérpár hölgy tagja, Mariann tanított a csúszkálásra már óvodás koruktól fogva.

Telt-múlt az idő, és Jászberényben kibontakozott a rövidpályás gyorskorcsolya. Kellett hozzá két megszállott család – Huszárék és Darázsék –, egy testnevelő, Belovai József, s már el is érkeztünk a 2006-os torinói Európa-bajnoksághoz, ahol Huszár Erika 4., Knoch Viktor 5. lett. Három év múlva aztán az Eb-n a Huszár Erika, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Keszler Andrea összeállítású váltó aranyérmet nyert! Erre már lépni kellett valamit, főleg úgy, hogy a nemzetközi szövetség is felfigyelt Jászberényre, és támogatást ígért. Nem pénzt, pedig a lányok a szegénység okán a pekingi Világkupa-viadalra nem tudtak elutazni, de erkölcsileg már elismerték a munkájukat… Aztán jöttek a svédek, privatizálták a gyárat, de ők már nem áldoztak a népszórakoztató intézményekre: a jégport, úgy, ahogy volt, eltűnt a gyár profiljából. A városban, a Tanítóképző épülete mellett azért létrejött egy műjégpálya, de a kezdeti lelkesedés – amikor a környező fákon is csüngtek a nézők a hokimeccseken – már odalett. Aztán jöttek a kínaiak – Liu Shaolinék Lina asszonnyal –, és hozták magukkal a rövidpályás sportág világszínvonalú kultúráját, amit mi itthon nem tudtunk „kitalálni”. Huszár Erika 2011 óta Kanadában edzősödik, s úgy hírlik, családot is alapított. Darázs István a sportág vezérkarában tevékenykedett, nem biztos, hogy még egyszer képes volna a „fa tetejére” küldeni a várost.

Amikor az első téli olimpiai aranyéremről esik szó, nem árt megemlíteni a Jászság fővárosát, ahol egy időben puszta lelkesedésből, némi szerencsével, de a jászokra jellemző elszánással a kontinens elejére küzdötték fel magukat. Valahol a fiókban lapulnak a tervek a sokcsillagos szállodáról és olyan tanrendről, amely alapján a Tanítóképző Főiskola szakedzői diplomát adhatna a kurzus végzőseinek. Egyszóval elképzelések születtek, lelkesedésben sem volt hiány – ám a változó gazdasági struktúra miatt eldugultak a pénzforrások. Nekem anno egy hűtőgépgyári gazdasági szakember azt mondta: a termékeik árába nem lehet beépíteni se a korcsolyát, se a korongot, mert ezt a piac nem értékeli. Jöjjön hát Shaolin Sándor a társaival, szurkolunk tiszta szívből.

FOTÓ: DIMITAR DILKOFF, AFP