Csipszadó és a pálinka

Az utóbbi időben számos, sót, cukrot és alkoholt tartalmazó árucikk megdrágult. Ennek oka, hogy nagyjából 20%-kal növekedett a csipszadó (azaz népegészségügyi termékadó). Ez ma már nagyon komoly összeg: amikor 2011-2012-ben bevezették, akkor még „csak” 18-20 milliárd forintot tett ki. Aztán évről évre nőtt mind az adó, mind a termékkör, s az idén már az 57 milliárd forintot is elérheti. A csipszadót az egészségügyi rendszer költségeinek pótlására használják fel.

Az adó lényegét tekintve olyan többletköltséget rak rá a legfőbb egészségi kockázatot hordozó ételek és italok árára, azaz drágítja azokat, hogy meggondolásra készteti a vásárlókat. Ez az elmélet – viszont a gyakorlat az, hogy e termékekből nem fogy látványosan kevesebb. Előnye is van: a gyártók négytizede eltávolította vagy csökkentette a káros összetevők mennyiségét. A cukornál és az alkoholnál erre kisebb a lehetőség, a termékek ezekből eddig is a racionális minimumot tartalmazták. Például a pálinkánál nem éri meg az 52 fokos alkoholos terméket eladni, mert ugyanezen az áron lehet értékesíteni a 48 fokos italt is.

Új elem a rendszerben, hogy – évekig tartó vita és pereskedés után – tavaly Magyarországot kötelezte az EU, hogy a gyümölcspárlatok, a pálinkák és a gyógynövényes italok esetében is a többi égetett szeszre vonatkozó adómértéket kell alkalmaznia. Januárig az előbb felsorolt italokra kedvezményes adózás vonatkozott, aminek az indoka inkább érzelmi, semmint racionális megközelítéssel érthető: ezek „magyaros” termékek. Tegyük hozzá: a kisebb adó mellett is drága volt a pálinka. Már tavaly legalább olyan drága lett, mint akármelyik másik teljes adóval sújtott szesz…

Hogy mi lesz ezek után? A pálinkás szakma feltételezi, hogy a megdrágult italból sokkalta kevesebb fogy majd, mert 1400 forinttal emelkedne minden 50 alkoholfokos pálinka literének ára. A hazai kereskedelmi pálinkafőzők 2017-ben 2 millió liter 50 fokos pálinkának megfelelő italt termeltek, amely mennyiség elvben 2 milliárdos csipszadóbevételt vetít előre. Csakhogy ez az összeg nem feltétlenül folyik majd be, mert a borúlátó pálinkások azt sem tartják kizártnak, hogy az áremelés akár megfelezheti a keresletet.

Félezer bérfőzde üzemel az országban, a 4,4 millió hektoliterfokra tehető legális bérfőzést nem érinti az adóemelés, ahogyan az otthoni, legális pálinka-, párlatfőzést sem. Ez utóbbi sokkalta nagyobb mennyiség, legalább 10 millió hektoliterfokra tehető. Otthon, saját fogyasztásra ma legfeljebb 86 liter készíthető, amire a literenkénti 750 forintos párlatadójegy kiváltása kötelező.

FOTÓ: B. BOISSONNET, AFP/BSIP