Öngyilkos baktériumok?

Háború, éhínség, hajléktalanság, az orvosi ellátás hiánya – ezek az okok járulnak hozzá elsősorban a tuberkulózis terjedéséhez az érintett térségekben. Mivel a kór cseppfertőzés útján terjed, bárki megbetegedhet, aki védőoltás vagy gyógyulás útján nem kapott kellő védettséget, vagy például szerzett immunhiányos betegség (AIDS) miatt elveszítette szervezetének természetes védekezőképességét. A Mycobacterium tuberculosis a mai gyógyszereinkkel egyre kevésbé legyőzhető – ma ez jelenti világszerte az egyik legnagyobb egészségügyi problémát.

A toulouse-i Farmakológiai és Strukturális Biológiai Kutatóintézet munkatársai azonban felfedeztek egy mechanizmust, ami által a rezisztens kórokozók is elpusztíthatók, mégpedig a saját fehérjéik segítségével. Az új módszer azt használja ki, hogy a baktériumok – egyelőre rejtély, hogy miért – olyan méreganyagot is termelnek, amelyek rájuk nézve is mérgezők. Talán azért csinálják ezt, hogy előnytelen környezetbe kerülve így lassítsák le saját szaporodásukat mindaddig, míg a javukra fordul a helyzet. Más vélekedések szerint ez afféle öngyilkos vírusvédelmi mechanizmus: a vírusfertőzött baktérium mintegy öngyilkosságot követ el, hogy ezzel védje a szomszédos, vele gyakorlatilag tökéletesen megegyező géneket hordozó rokonait – írja az Index portál egy külföldi tanulmányra hivatkozva.

Ilyen toxinokat termel a Mycobacterium tuberculosis, a tbc kialakulásáért felelős baktérium is. Normális körülmények között egy ellenmérget is termel, amellyel semlegesíti a saját maga előállította toxin hatását. Ez a mechanizmus azonban – ha szándékosan elrontják – alkalmas lehet a baktérium elpusztítására is. A hatásmechanizmus a következő: a kutatók azonosították az egyik „öngyilkos toxint”, ezután molekuláris biológiai módszerekkel előállítottak olyan tbc-baktériumtörzseket, amelyek ezt nem termelték, viszont a toxinszintézisük mesterségesen beindítható volt. Amikor serkentették a méreganyag-termelést, a Mycobactériummal megfertőzött emberi és egérsejttenyészeteknél leesett a fertőzőképes baktériumok száma. A következő lépés az lesz, hogy olyan hatóanyagokat fejlesszenek ki, amelyek elválasztják egymástól a toxin és az ellenméreg molekuláit, ily módon felszabadítva a méreganyagot, hogy az elvégezhesse áldásos tevékenységét, azaz elpusztítsa a kórokozót magát.

A módszer tehát még kísérleti stádiumban van, hosszú évekbe telik, míg ebből gyógyszer születik. Addig is meg kell tanulnunk együtt élni a betegség kockázatával. A tbc a védőoltásnak köszönhetően már ritka Magyarországon, évente csupán 5-10 új beteg jut 100 ezer lakosra. A múlt század elején azonban még népbetegségnek számított, a lakosság 80 százaléka szenvedett benne. Nem véletlenül nevezték morbus hungaricusnak (magyar kórnak). A tuberkulózis ma már jól gyógyítható, de a hangsúly – mint minden betegség esetében – megint csak a megelőzésen van. A tüdőszűrés, ami korábban nagyon fontos volt a tbc elleni harcban, ma már nem kötelező, hanem önkéntes alapon működik. Jelentősége abban áll, hogy a kezdetben tünetmentes betegséget idejében diagnosztizálják, megfelelő kezeléssel csökkentsék a fertőzés terjedését és mértékét, és nem utolsósorban, hogy rövidebb idő alatt gyógyuljon meg a páciens.

FOTÓ: AFP/SPUTNIK