Rizikós a késlekedés

AMINT KOROSODUNK, egyre inkább növekszik az érszűkület rizikója, különösen, ha a betegségre hajlamosító kockázati tényezőkkel élünk: dohányzunk, keveset mozgunk, magas a koleszterinszintünk. Az érszűkületre is igaz, hogy a gyanús tünetekkel érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, mert a halogatásnak akár súlyos következményei is lehetnek.

Ország-világ(h. e.)2019. 03. 08. péntek2019. 03. 08.
Rizikós a késlekedés

Az érszűkület (atherosclerosis) jellegzetes panaszokat okoz: terhelésre – például gyaloglás, lépcsőzés közben – görcsös lábikravagy combtájéki fájdalom léphet fel, ami pihenésre múlik. A betegség előrehaladtával a fájdalom nélkül megtett távolság egyre csökken. Árulkodó jelzés továbbá a gyakorta hideg kezek, lábfejek, a töredezett körmök. A végtagokon kialakuló nem vagy nehezen gyógyuló sebek, fekélyek már súlyosabb állapotot jelentenek, különösen a dohányosok, cukorbetegek esetében, vagy akiknek már a fekély megjelenését megelőzően is voltak járáskor jelentkező lábikrafájdalmaik

Az első figyelmeztető tüneteket sokan a korukkal indokolják vagy az ízületi megbetegedések számlájára írják, így nem is fordulnak azonnal orvoshoz, holott az érszűkület diagnosztizálását követő kezdeti stádiumban rendkívül fontos az életmódváltás, azaz a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás bevezetése, a kiírt kezelés betartása, valamint a rendszeres kontrollon való részvétel. A betegség kezelése súlyosabb állapotban sokkal nehezebb feladat – figyelmeztet dr. Farkas Katalin, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház angiológus szakorvosa

A betegség időbeni felismerése és gyógykezelése tehát több szempontból is sürgető. Egyrészt a láb vérellátását rontva akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, életvitelünket, a késői diagnózis akár a végtag elvesztéséhez, amputációhoz is vezethet. Az érszűkületes beteg számára a másik veszélyt a gyakran egyidejűleg, tünetek nélkül fennálló koszorúér- és agyiérbetegség jelenti. A statisztikák szerint az érszűkületes betegeknek – függetlenül attól, hogy a jellegzetes tünetek jelentkeznek-e – kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkeztére.

A diagnózis felállítása viszonylag egyszerű: a jellegzetes panaszok megjelenésekor a betegség általában már fizikális vizsgálattal, vagyis az alsóvégtagi erek tapintásával és meghallgatásával megállapítható. Egy egyszerű műszeres vizsgálat pedig – az úgynevezett boka-kar index mérése – tünetmentes esetben is alkalmas az érszűkület megállapítására. Ennek során vérnyomásmérő mandzsetta és ultrahangos Doppler-mérőfej segítségével mindkét karon és lábon a boka magasságában megmérik a vérnyomást. Amennyiben az alsóvégtagban mért érték alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható. Súlyos szűkület esetén további speciális vizsgálatokra, például érfestésre lehet szükség az esetleges sebészi vagy értágító beavatkozás eldöntése céljából.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek