Veseriadóra várva

– Nekem szerencsém volt, mindössze másfél év dialízis után kaptam donorszervet, és 25 éve sportosan, egészségesen élhetek az új vesémmel. Akadnak olyan betegtársaink, akiknél fél év múlva jön a veseriadó, s átesnek a transzplantáción, de olyanok is, akiknek 10 évet kell várniuk a megfelelő szervre – mondja Szalamanov Zsuzsa, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért elnöke. Versenyszerűen sportolt, úszott, síelt, ma is szellemileg, fizikailag aktívan él. Egy pillanatig sem bánta meg, hogy alávetette magát a műtétnek – egy 42 éves férfi veséjét kapta, ami azóta is hibátlanul működik –, de akadnak, akik hezitálnak a beavatkozás előtt. A legszomorúbb, ha valaki azért nem iratkozik fel a várólistára, mert rokkantsági ellátásból él, s mivel az új veséjével már munkaképes lenne, elesne ettől a pénztől. – Az ilyen beteg attól fél, hogy nem talál állást sok év kihagyás után, így inkább kitart a dialízis mellett – meséli az alapítvány elnöke. Annak ellenére megesik az ilyesmi, hogy a hosszas dialízis drágább az egészségügyi kasszának, mint a szervátültetés.

– A transzplantáció szempontjából az a jó, ha a beteget a műtét előtt minél rövidebb ideig dializálták. Többek közt a kísérőbetegségektől is függ, mennyi idő múlva károsítja a szervezetet a művesekezelés, általánosítani nem lehet. Van, akinél már egy év után látszik a romlás, míg más 28 évi dialízis után is megfelelő állapotban marad – tudom meg Szalamanov Zsuzsától. Az alapítvány munkatársai rendszeresen tartanak előadásokat, hogy a betegeket és a hozzátartozókat tájékoztassák arról is, mik a donáció, azaz szervadományozás szabályai, mivel jár a műtét.

A szervátültetéshez azért kell szerencse, mert előre nem látható, hogy a betegnek mikor találnak megfelelő donorszervet – ezt az immunológiai egyezés alapján pontrendszerrel értékelik. Amióta csatlakoztunk az Eurotransplanthoz, megnőtt az esély, ám az átlagos várakozási idő így is 3-3,5 év. Tavaly 335 veseátültetés történt hazánkban, ebből 45 az élődonoros – utóbbinak az arányát növelné az úgynevezett keresztdonáció. Ennek egyik legfőbb szorgalmazója Gáti György 64 éves fotóművész, aki krónikus veseelégtelenségben szenved, 2 év 5 hónapja maga is szervre vár. Alaposan elmélyedt a témában, orvosi cikkeket fordít, látja, merre halad a világ: Indiában például drónnal szállítják majd a szerveket a műtét helyére.

– A telefonomat sosem kapcsolom ki, hátha érkezik a veseriadó, azaz értesítenek, hogy számomra megfelelő szerv van kilátásban. Több jelöltet hívnak be ilyenkor, tehát még akkor sem lenne biztos, hogy én kapom a vesét. Egyelőre riadóm sem volt, ezért bízom az élődonoros megoldásban – magyarázza Gáti György, aki 20 éve tud a betegségéről, és több mint egy éve minden másnap dialízisre jár. Régi barátja odaadná neki az egyik veséjét, csakhogy nem azonos a vércsoportjuk. Itt jöhet képbe a keresztdonáció lehetősége, ami arra épül, hogy egy rendelet szerint már eltérő vércsoportú rokonok, barátok is felajánlhatják a veséjüket. Nem biztos, hogy az a szerv jó az illetőnek, ám megfelelhet másnak, akinek a donora viszont felajánlana egy másik szervet. Így a donorokat és az élődonoros szervre várókat összepárosíthatnák az orvosok. Más országokban működik, hazánkban azonban, bár nincs törvényi akadálya, egyelőre – többek között orvosetikai és technikai nehézségek miatt – nem volt még rá példa. Gáti György szeretné, ha mindez még az ő és a várólistán jelenleg található 1162 beteg életében megvalósulna, s így egészséges éveket nyernének vele.

FOTÓ: AMELIE-BENOIST, AFP/BSIP