Ahol Lótné visszanézett

Az útvesztő hossza több mint tíz kilométer, ami jóval több, mint az eddigi rekordernek tartott, hat kilométeres iráni Namakdan-barlang. A vizsgálatot a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói kilenc ország nyolcvan önkéntesének segítségével végezték el, két év alatt nagyjából 1500 munkanapot töltöttek a barlang összes járatának felmérésével.

A sóbarlangok szokatlan és ritka geológiai képződmények. Mivel a víz jól oldja a sót, a nagyméretű sólerakatok általában nem hosszú életűek a földfelszínen. Alig néhány sóbarlang nyúlik egy kilométernél hosszabbra, kizárólag igen száraz vidékeken léteznek, mint például a Holt-tenger környéke, amely a világ legalacsonyabban fekvő területe.

A Holt-tengert és a Szodomahegyet a hatezer kilométer hosszú kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgy lemeztektonikai mozgásai alakították ki. Ezt követően a vastag sórétegeket évmilliók áradásai terítették le a mély völgybe. A só a talaj alatti rétegből préselődik ki, és a felszín alatt rakódik le. A kimosódó só hegyet képez, amely a mai napig nagyjából évente egy centiméterrel növekszik.

A Malham főbejáratától nem messze áll egy sóoszlop, amelyet Lót feleségének neveznek. Az ószövetségi történet szerint Lót és családja elmenekülhetett, mielőtt Szodoma és Gomorra elpusztult volna, ám nem volt szabad hátranézniük. Mivel Lót felesége mégis megtette, sóbálvánnyá változott. A járatokban talált fadarabok szénizotópos kormeghatározása alapján az üregrendszer mintegy hétezer éve alakult ki, tehát a kutatók szerint nagyon fiatal. A barlang vizsgálata az elmúlt hét évezred éghajlatáról és a civilizáció megjelenésének klímamódosító hatásáról is sok információval szolgál.

FOTÓ: MENAHEM KAHANA, AFP