Csúcs után zuhanás?

Ugyanis elképzelhető, hogy a most még az önköltség körüli árak az ünnep alatti csúcsfogyasztás múltával lefelé indulnak el. Az alapokkal van baj: húsvét előtt ugyanis csaknem harmadával olcsóbban árulták a boltok, mint előtte, azaz 27–30 forintért. A tojás húsvétkor hasonlóan nagy szerephez jut, mint a hal vagy a szaloncukor karácsonykor, a vevőt a vonzó áron kínált tojással – és sonkával, csokival – lehet igazából az üzletbe csábítani. Emiatt aztán az a piaci törvényszerűség, hogy a nagy kereslet emeli az árat, így nem érvényesül, holott húsvétkor fogy el az éves tojásmennyiség tizede, úgy 240–280 millió darab.

A fogyasztási csúcs után mindig visszaesés következik, s éppen emiatt aggódnak a tyúktartók: félő, hogy az ünnepi időszakban hat a piaci törvény, és a csökkenő eladások az árak további esését okozhatják. Akkor viszont már a termelők nem kapnak annyit az árujukért, amennyi befedi a költségeiket, így veszteséges periódus is bekövetkezhet. A tojástermelők összefogása nem elég ahhoz, hogy az érdekeiket ilyen helyzetben az erősebb és koncentrált kiskereskedelemmel szemben érvényesíthessék. Ráadásul a költségek növekedése valószínű: a tavalyi gabona- és takarmányárak most is magasak, de az aszály miatt további emelkedés is várható.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE