Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
ELKÉPESZTŐEN fejlődik az orvostudomány: csodára képesek a sebészeti robotok, személyre szabott protézisek készíthetők háromdimenziós nyomtatóval. De még e tudományos varázslatoknál is nagyobb kihívást jelent életmódunk megváltoztatása.
Kép: műtét robot egészségügy orvos beteg prosztata 2009 09 30 Fotó: Kállai Márton
Huszonöt éve még örülhetett, akinek az epekőműtétjét az akkor csak néhány sebész által alkalmazott laparoszkópiás eljárással végezték el. Nem kellett húsz centi hosszú vágást ejteni, hetekig tűrni a fájdalmat, míg a seb beforrt – és közben kidőlni a munkából. A laparoszkópiás eljárás úgy működik, hogy csak néhány bemetszést végeznek, szén-dioxiddal felfújják a hasüreget, a sebész nem közvetlenül, hanem a száloptikás kicsiny kamerán keresztül látja, mit csinál.
Önmagában ez műtéti forradalom volt, ráadásul az előfutárává vált a sebészeti robotoknak. A robottechnológia esetében az operáló orvos már nem a saját kezével irányítja a szikét, hanem a nagyon bonyolult mozgásokra képes szerkezet segítségével. Ez a robot odafér olyan helyekre is, ahová az emberi kéz nem. Nem remeg, nem fárad el. A gép valójában csak a mechanikus részét végzi a műtétnek, az orvos irányít, ő hozza a döntéseket. Szív-, prosztata- és agyműtéteket is végeznek már a robotok segítségével. Sőt az is megtörtént, hogy a sebész Amerikából irányította az Európában műtő robotot.
Bari Ferenc professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének vezetője a sebészeti robotokat arra említi példának, mennyire szédítő iramban fejlődik az egészségügyi technológia. Igaz, a legfejlettebb Da Vinci sebészrobotok még nem működnek Magyarországon. De nálunk is lezajlott például a szürkehályog-műtétek forradalma: harminc éve egy hetet kellett a kórházban feküdni a megműtött páciensnek, ma máris hazamehet, s másnap már tévét nézhet, kocsit vezethet.
A szegedi egyetem klinikai központjában várhatóan az idén nyáron kezd dolgozni az a háromdimenziós nyomtató, amellyel többek között csípő- és térdprotéziseket lehet „nyomtatni” – mindenkinek olyat, amely a legjobban megfelel a csontozatának, a testméreteinek és súlyának. Csakhogy – figyelmeztet dr. Bari Ferenc – habár a gép segítségével tökéletesen kicserélik, mondjuk, a túlsúlyos beteg bal csípőjét, ám ha nem fogy le, akkor a másik oldala is hamarosan tönkremegy.
Ott van tehát egyfelől a szuper technika, amit az átlagember többnyire a szenzációkra koncentráló tudósításokból ismer. De ami orvosilag lehetséges, nem mindenki számára megfizethető. Amerikában a prosztatadaganatok robottámogatott műtétei a felső középosztály körében terjedtek el, mivel csak ők tudták letenni a több ezer dolláros költséget annak érdekében, hogy csökkentsék a műtét utáni vizeletszivárgás és az impotencia valószínűségét.
A világ egyik élenjáró egészségügyi intézménye, a stockholmi Karolinska Intézet nemrégiben életmód-változási tanszéket hozott létre. Új szemléletet szeretnének elterjeszteni: a rehabilitáció helyett a prehabilitációt. Ez valójában újabb formája a „jobb a megelőzés, mint a gyógyítás” gondolatának. A robotok, a csúcstechnika egyfelől felszabadítják az orvost eddigi fárasztó rutinmunkái alól, másfelől – jó esetben – időt adnak neki, hogy másként kommunikáljon a beteggel és a családjával, az orvostársaival, az ápolószemélyzettel.
A partneri viszony, a bizalom az egész világon nagyon nagy gond a gyógyításban. Magyarországon különösen sokat lehetne javítani az általános helyzeten – a kutatások szerint nálunk a felírt gyógyszerek 40 százalékát nem váltják ki, s a kiváltott orvosság egy részét sem szedik be. Miközben a tényleges problémákat hihetetlenül fejlett gyógymódokkal lehet kezelni, a jó megelőzésre is kellenének hasonlóan világszínvonalú technikák.
Bari professzor szerint a fő probléma, hogy az életmódváltást a legtöbben büntetésként élik meg: le kell szokni valami kellemesről. A legfőbb változás a több mozgás, ami olyan hormonális változásokat – lásd „jóleső fáradtság” – okoz, amelyek vonzó érzésekkel járnak. Az életmód azonban csak akkor módosítható, ha az ember nincs rákényszerítve, hogy éjjelnappal dolgozzék, jut ideje önmagára figyelni – s megengedheti magának például az ízletesen is elkészíthető egészséges ételeket.
KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu