Szomjasak a tuják

Érinti a legtöbb kerttulajdonost, parkfenntartót, legyen az magánszemély vagy önkormányzat, ugyanis a kedvelt örökzöldek: a tuják, boróka- és ciprusfélék betegségeiről van szó.

Szomorú kép fogadja az országot járó utazót: nincs olyan utca, ahol ne látnánk elbarnult, kisárgult tujákat, évtizedes sövények többméteres kipusztult szakaszait. Még a sokak által rezisztensnek mondott Leylandi ciprusok ágai is elhaltak ezen a télen.

Bár e rovat keretein belül rendszeresen figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy az örökzöldek téli, kora tavaszi öntözése nagyon fontos, bizony a mai helyzetet látva kijelenthetjük: nem sokan fogadták meg a tanácsunkat. Az örökzöld azért örökzöld, mert télen sem áll le a vegetáció, e növények nem alszanak téli álmot, nem kerülnek mélynyugalmi állapotba. Egész évben szükségük van több-kevesebb folyadékra ahhoz, hogy egészségesek maradjanak. Ahol e feltétel adott, mert télen és nyáron is van elég nedvesség a talajban, ott kevésbé rossz a helyzet

A szárazsággal küzdő növény állapota leromlik. Három gomba is okozhat betegséget, amikor vagy csak ágrészek, ágak, vagy akár egész bokrok száradnak ki. A beteg növény kevésbé képes kiheverni a jövevény rovar, a borókaszú okozta kártételt – a szú járatai egyébként nagyban segítik a gombák növényen belüli terjedését is. Tehát a tuják, borókák, ciprusok növényvédelméről sem szabad megfeledkezni. Bár az is igaz, hogy a gombák és rovarok – atkák is okozhatják a levélzet elhalását – által megtámadott növényt már nagyon nehéz megmenteni. Ha nem is azonnal, de néhány év alatt általában elpusztul akár egy 5-6 méteres példány is.

A kertbarátnak tehát döntenie kell: vagy megpróbál ideális feltételeket teremteni a növényeinek, vagy lemond az említett örökzöldekről – illetve vállalja a kockázatát, hogy végignézi kedvencei agóniáját, pusztulását.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE