Már nem divat a füstölgés?

A dohányzás úgy is leírható, mint az információhiányban meghozott serdülőkori téves döntés, amellyel az ember az egészségét súlyosan károsító függőségbe kergeti magát – fogalmaz dr. Pócs Dávid sürgősségi szakorvos, a Szegedi Tudományegyetem oktatója.

A dohányzók kilenctizede kamaszként szokik rá a cigarettára. Általános iskolás korban jellemzően egy családtag, míg a középiskolások körében főként a kortársak példája teszi a dohányzást vonzóvá. Általában úgy kezdődik, hogy valaki megkínálja a 18 év alatti fiatalt, akinek ott és akkor döntést kell hoznia: elfogadja a cigarettát (és vele együtt a többnyire életre szóló függőséget) vagy sem. Vannak már tapasztalatok, hogy ha kellően informáltak a fiatalok, akkor ebben a helyzetben 97%-ban elutasítják a cigarettát. Floridában az iskolai dohányzásmegelőző programok eredményeként tíz év alatt 20-30 százalékról 3-ra csökkent a dohányzó tinédzserek aránya.

A kamasz gyerekek is tudják, hogy a dohányzás káros, mert rá van írva a dobozra, amin akár a tüdőrákot ábrázoló fotókkal is riogatnak, mégsem veszik komolyan – vetettem ellen. Pócs Dávid szerint nagyon lényeges dolgokat nem tudnak, mert az információ nem a fiatalokra szabott módon és csatornákon jut el hozzájuk. A többségük nincs tisztában vele, hogy jelen ismereteink szerint a nikotin alakítja ki a leggyorsabban a függőséget a tudatmódosító vegyületek közül. Az első használat után gyakoribb a rászokás, mint az alkohol, vagy akár a heroin és a kokain esetében. Vagyis a többi tudatmódosító szerhez képest ritkábban lehet megmaradni alkalmi használónak.

A nikotin elsősorban a függőségért felel, a betegségeket a cigarettafüstben található körülbelül hétezerféle egyéb vegyület okozza. Nemzetközi tapasztalatok szerint eredményesebb, ha nem a hosszú távú hatásokat – a majdani szív- és tüdőbetegséget – hangsúlyozzák a serdülők felvilágosítása során, hanem a már rövid távú használathoz köthető tüneteket. Például, hogy az oxigénhiány miatt csökken a sport- és a tanulmányi teljesítmény, s kozmetikai hatások is megjelennek (ráncok, töredezett haj stb.). Vagy, hogy a nikotin megvonási tünetei – sóvárgás, idegesség, alvászavar – korán jelentkeznek a rendszeres dohányzóknál. Ezenkívül a dohányzás miatt korán kialakuló betegségek közé tartoznak a lázat okozó fertőzések, a nátha, a köhögés, mivel a dohányzás az immunrendszert is gyöngíti.

Sajnos menő dolog dohányozni – jegyeztem meg. Ám Pócs Dávid szerint ez egyáltalán nem igaz, csak a dohányzó baráti társaságban időző serdülők érzik így. Magyarországon 20-30 százalék a cigarettázók aránya, ami a teljes népességhez képest kisebbség. Ha tudatosítjuk a fiatalokban, hogy körülöttük a többség ma sem dohányzik, hogy rágyújtani nem menő és divatos dolog, hogy hátrány lehet az álláskeresésben és a párkapcsolatokban, akkor könnyebben mondanak nemet a kínálásra. Nem mindegy, honnan és kitől éri az ifjakat az egészségnevelő információ. A hozzájuk korban közel állóktól (például kortárs egészségnevelőktől) jobban elfogadják, mint az idősebbektől. Ezenkívül a fiatalok körében népszerű közösségi oldalakon is hatékonyan megszólítható e korosztály. Ezért hozták létre a CigiSzünet Facebook-, illetve Instagram-oldalakat, melyeknek az ország minden részéből vannak fiatal követői, már több mint hatezren.

Pócs Dávid sajnálja, hogy az iskolai tantervben nem szerepel kellő hangsúllyal az egészségvédelem. A dohányzás egészségügyi kérdés, de a megoldása oktatásügyi feladat. Ezért a társaival felvilágosító beszélgetésekkel bekéredzkednek a középiskolai biológia- és osztályfőnöki órákra. Egyetemi hallgatókat, sőt középiskolásokat képeznek ki e foglalkozások megtartására. Személyes élettörténete elmesélésével segít nekik egy transzplantált férfi, aki gyógyíthatatlan tüdőbetegséget szerzett a dohányzás következtében, de szerencsére új életet kezdhetett egy másik ember tüdejével. Foglalkoznak a leszokás segítésével is. Pócs Dávid szerint bár a megvonás fizikai tünetei kevésbé súlyosak, mint más, függőséget okozó szereké, mégsem könnyű abbahagyni a dohányzást, mert sokan késve kezdenek neki a leszokásnak. A serdülőkorban vagy a húszas életévekben ugyan könnyebb letenni, de az egyes korosztályokra hangolt kampányok hiányában meg sem fordul a fejekben a leszokás. Később többnyire már csak olyankor van elegendő motiváció, amikor megjelennek az első komoly betegségek. Azonban a dohányzáshoz köthető egészségkárosító hatások és leszokási nehézségek megelőzhetők, ha a serdülők tudatosan nemet mondanak, amikor megkínálják őket cigarettával.