Luxusélet a vizeken

Kosárlabda- és teniszpálya, uszoda, kaszinó, színház, éttermek garmadája. Mindez egy szállodában. Ráadásul ez a szálloda mozog, csodás tájak követik egymást, pálmafás, homokos tengerpartok, hatalmas hegyek. Létezik ilyesmi? Igen. Úgy hívják, hogy üdülőhajó.

Ország-világHardi Péter2019. 08. 31. szombat2019. 08. 31.
Luxusélet a vizeken

Az üdülőhajók története viszonylag fiatal, alig több mint száz évre nyúlik vissza. Annak előtte nemigen jutott eszébe bárkinek is, hogy napokon-heteken át kikötőről kikötőre bolyongjon a tengereken. A hajót sok mindenre használták – áruszállításra, utazásra, felfedezésre, háborúskodásra –, de ilyesmire semmiképpen.

Minden luxussal felszerelt hajók persze már korábban is léteztek, ezek azonban leginkább még azt a célt szolgálták, hogy a kontinensek közötti hosszú utat a tehetős polgárok számára elviselhetővé tegyék. A mai nyaralóhajók elterjedésének a legnagyobb lökést paradox módon a légi közlekedés adta.

A második világégést követően a repülés fejlődése már lehetővé tette a menetrendszerű légi járatokat Európa és Amerika között, az utasok pedig azonnal át is tértek rájuk, hiszen a napokig tartó utazás helyett néhány óra alatt átértek az óceán túlsó partjára. A tengereken történő utasszállítás pedig szinte egyik percről a másikra összeomlott. És akkor mit kezdjenek magukkal az erre szakosodott cégek?

Az ötlet nem váratott magára sokat: váljon már maga a hajóút is a nyaralás részévé. Ez sem volt minden előzmény nélküli, a Földközi-tengeren már a XIX. század végétől szerveztek olyan körutakat, amelyeknek kifejezetten a nyaralás volt a célja. Egyik várostól a másikig hajóztak, megnézték a nevezetességeket, majd indultak tovább.

A Symphony of the Seas egy kisvárosnyi emberrel a fedélzetén szeli a vizeket.

VENDÉGGEL TILOS A SZEX Ameddig az utasok minden elképzelhető kényelemben részesülnek – természetesen attól függően, hogy melyik osztályra vásároltak jegyet, s mennyit kívánnak költeni még ezen felül –, addig az őket kiszolgáló legénység körülményei igen szerények. Többségük a harmadik világból érkezik, mivel a fizetések visszafogottak. Nemcsak a költségkímélés miatt, hanem azért is, hogy jobb munkavégzésre ösztönözzék őket.

Az utasok ugyanis minősíthetik a tevékenységüket, ami befolyásolja a jövedelmüket – fel- és lefelé egyaránt. Ezenkívül csupán szállás- és étkezési lehetőséget kapnak. Cserébe viszont szinte folyamatos munkavégzést kívánnak tőlük, bár ez az utóbbi években a hajók egy részén napi 12 órára mérséklődött. A hajót üzemeltető vállalkozást általában valamelyik adóparadicsomban jegyeztetik be, amivel a munkavállalók utáni járulékfizetést elkerülhetik. Az egyik legfőbb nehézséget a személyzet számára az okozza, hogy heteken, hónapokon keresztül egyhangú üzemi kosztot kapnak. Más a helyzet ott, ahol a vendégek maradékát is elfogyaszthatják. Amúgy van számukra külön kantin, ahol az italokhoz a vendégekéhez képest tizedáron juthatnak. Ami viszont tilos számukra, az utasokkal létesített szexuális kapcsolat. Akit rajtakapnak, bizonyos lehet benne, hogy a legközelebbi kikötőben már csak kiszállni fog.

S mivel az utasok két város között a tengeren sem unatkozhattak, igyekeztek őket mind több kényelemmel ellátni. A kör fokozatosan tágult és hamarosan kiegészült más európai kikötővárosokkal is. A luxushajók ma már óránként 40-45 kilométer megtételére is képesek, így gyorsan elérhető a csodás karibi szigetvilág, sőt az utas kibír akár egy világ körüli utat is.

Különösen, ha a hajó szolgáltatásainak csak a képzelet szab határt. A komolyabb luxushajókon ma már nem ritkák az artisták, továbbá az utaskapszula, ahonnan a tenger fölé lehet emelkedni. Aki pedig arra vágyik, akár a mélybe vetheti magát – gumipókra erősítve.

 

KÉN-OXIDOT OKÁDNAK A luxushajók csaknem hússzor inkább szennyeznek, mint az autók. Amíg a luxushajók tervezői nagy gondot fordítanak arra, hogy mindennel el legyenek látva, amit a kedves utas csak el tud képzelni, addig e különleges és különös járművek környezetre gyakorolt hatása huszadrangú kérdés a számukra. Csak néhány adat: tavalyelőtt Európa tengerein 203 luxushajó hasította a vizeket, mindeközben 62 ezer tonna kén-oxidot eresztett ki magából. Ebből a környezetet terhelő (savas esőt okozó) és egészségre ártalmas (a tüdőrák esélyét növelő) anyagból ugyanennyit 5,2 milliárd autó bocsátana ki. Ennyi jármű azonban nincs a kontinensünkön, „csupán” 260 millió. Mindebből következik, hogy a luxushajók csaknem hússzor inkább szennyeznek, mint az autók. Egy 2000 utas befogadására képes luxushajó napi részecskekibocsátása egymillió autóénak felel meg. E tekintetben leginkább Barcelona érintett, de nincs sokkal jobb helyzetben Velence, Mallorca vagy Southampton sem. S mivel a kémény a hajó tetején található, így a legfelső szint levegője a legszennyezőbb városokéhoz hasonló. A hajókat a benzin és a gázolaj gyártása során keletkező, mellékterméknek tekinthető úgynevezett HFO (heavy fuel oil) hajtja, aminek a kéntartalma az autókba tankolt benzinnek vagy gázolajnak a több ezerszerese. A HFO-ból a legnagyobb luxushajók óránként akár 30 ezer(!) litert is elfogyasztanak. Éppen ezért erős a törekvés arra, hogy az ezzel hajtott hajókat kitiltsák a vizekről. Egyelőre csak az Antarktisz esetében sikerült.

 

A hajón a luxusigényeket is kielégítő szórakozási lehetőségek várják a vendégeket.

A verseny az utasokért öldöklő. Szinte valamennyi évben vízre bocsátanak egy minden korábbinál nagyobb hajót, s a küzdelem vége az elsőségért egyelőre nem látszik. A jelenlegi csúcstartót tavaly tették vízre, a keresztségben a Symphony of the Seas nevet kapta. Készítői 1,35 milliárd dollárt (átszámolva 392 milliárd forintot) kértek érte. Hossza 361, magassága 72 méter, súlya 228 ezer tonna.

A 18 emeletes fedélzeten 6680 utas számára teremtenek luxus körülményeket. Különlegessége a gyermekstrand, a mászófal és egy trópusi park 20 ezer növénnyel. Az utasok kényelmét 2200 fős személyzet szolgálja.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek