Kórokozók a világban – kell-e aggódni miattuk?

A témában Prof. dr. Jakab Ferenc virológust, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát kérdeztük.

– A robbanás az orosz Állami Víruskutató Központban történt, amelyet röviden csak Vektorként emlegetnek. Itt az egykori Szovjetunióban még biológiai fegyverekkel kísérleteztek, aztán a hidegháború végével lezárult a biológiai fegyverkezési program is, attól fogva békés polgári célokra kezdték el használni az intézményt, ahol tisztán egészségügyi célok érdekében folynak virológiai kutatások.

Ez jelenleg Oroszország legnagyobb víruskutató központja, és való igaz, hogy ott olyan kórokozók is megtalálhatók, mint például a feketehimlő vírusa, amit mindössze két helyen tárolnak a világon: az egyik az egyesült államokbeli CDC víruskutató intézet, a másik a Vektor – magyarázza a virológus.

Persze a veszélyes vírusok nem a polcon pihennek valamelyik irodában vagy laborban: szuperbiztos helyen, úgynevezett BSL (Biosafety level) 4-es típusú laboratóriumokban őrzik ezeket, s kutatják, dolgoznak velük. Kérdezhetnénk, minek ezzel foglalkozni. Nos, éppen azért, mert az ördög nem alszik, bármikor, bármilyen új kórokozó bukkanhat fel, s arra fel kell készülnünk.

A baleset az egyik egészségügyi vizsgálatokra használt szoba felújítása közben történt, ahol veszélyes anyagot nem tároltak. Ha ez valóban így van, akkor nincs semmi gond. – Ám még ha tároltak volna is ott bármilyen veszélyes kórokozót, az a robbanás és a tűz következtében a hő hatására azonnal elpusztul. Tehát annak az esélye, hogy onnan bármi is kiszabadult, rettentően kicsi – fűzi hozzá a hírügynökségek információihoz saját véleményét a szakember.

Időről időre lábra kapnak olyan feltételezések, hogy a szibériai jégtakaró olvadása folytán is a felszínre kerülhetnek és feléledhetnek kórokozók, amelyek még mindig fertőzhetnek. A víruskutató szerint ennek az esélye természetesen megvan, elő is fordult már, de nagyon ritka eseménynek számít egyelőre.

És amitől még lehet tartani, hogy a háborús időkben számos területen próbáltak ki biológiai fegyvereket, és bizony helyenként ott még lappanghatnak kórokozók. Annak a lehetőségével azonban sokkal inkább számolhatunk, hogy valahol az esőerdők mélyén – ahol az egyre növekvő emberi populáció újabb és újabb területeket foglal el – olyan kórokozóval találkozunk, amit még nem ismerünk.

Az óriási léptékben növekvő turizmus következtében a ma még távolinak tűnő betegségek elterjedésére megvan az esély. A Nyugat-nílusi láz vírusa már világszerte elterjedt, Magyarországon is számos betegről kaptunk hírt ebben az évben is. A jelenleg pusztító afrikai Ebola-járvány fertőzöttjeiből is előfordulhatnak behurcolt, egyedi esetek Európában.

A nyugati orvoslás és egészségügyi ellátás révén azonban ezeket nagyon gyorsan tudjuk kezelni és lokalizálni, s olyan mértékű járvánnyal, mint amilyen a fekete kontinensen terjed, egyelőre nem kell számolnunk – nyugtat meg mindenkit a szakember.

Dr. Jakab Ferenc munkahelye, a Pécsi Egyetem víruslaboratóriuma az egyetlen, tisztán egyetemi és akadémiai kötelékbe tartozó – ugyancsak BSL–4-es, azaz magas biztonsági szintű – kutatólaboratórium az országban és Közép- Európában is. A falai között olyan kórokozókkal foglalkoznak, amelyekkel egyéb, normál infrastruktúrával rendelkező laboratóriumokban nem lehet.

– Kizárólag a humán egészségügy számára hasznos és fontos kutatásokat végzünk, mint például a vírusellenes gyógyszer-hatóanyagok tesztelése, de ide tartozik a különböző vakcinafejlesztési projektekben való részvételünk is, továbbá kutatjuk többek közt a vírusok sejten belül történő fertőzési mechanizmusait is.

A Szentágothai János Kutatóközpont mára nemzetközi hírre tett szert, számos európai országgal van együttműködésünk, közös kutatási munkánk. Büszkék lehetünk rá – mi magunk azok vagyunk –, hogy ez a labor nemcsak az egyetemnek fontos, hanem a régiónak, sőt talán Magyarországnak is – összegez a kutató.