Mestersége címere: vlogger

Mr. Originality/Csabika székely youtube-er. Székelyföldi Kicsi Betyár, aki saját magát inkább egyedi videósnak tartja. Hiszen nincs jó felszerelése, a menő magyar vloggerekkel (internetes videonaplót készítőkkel) ellentétben – egyelőre még – nem nézik több százezren a felvételeit a videomegosztó csatornán.

Innen, ahogy ő nevezi, Csonkaországból nézve viszont kifejezetten eredeti mindaz, amit saját, házilag felvett, szerkesztett és előadott filmjeiben készít – s bár a Mr. Originality egy román énekes, Simplu slágeréből vett álnév, a székely identitás az első számú rendezőelve. Aki látott már tőle rövidfilmet, tudja, miről van szó: tisztára, mint Texas, csak ez Los Angyalos – vagyis Angyalos, egy 600 lelkes falu Erdélyben, ahol forgat, megoszt és él.

A világ minden táján szétszóratott – és persze Romániában élő – székelyek közt rendkívül népszerű 19 éves videós fiú hol horpadt falú tyúkól mellől, hol szénabálán ugrálva, máskor zöldre festett szobájában mesél és filmez. Falusi Clint Eastwood módjára, hatlövetű helyett Nikon D 3300-asát süti el, amelyet két éve kapott születésnapjára az édesanyjától.

– Aki elejétől kezdve támogatott engem, anyukám volt, ő sosem ellenezte ezt az egészet, apukám inkább közömbösen szemlélte. Ha anyának azt mondtam: figyelj, most videót veszek fel, csendben tudnál maradni? – becsukta az ajtót, és csendben mosogatott. Videóiban bármiről szót ejt, ami egy mai fiatalt érdekelhet – sőt arról is, ami nem!

És ebben a műfajban ez a bátorság. Volt már szó a tinderes fehérnépezés és a messengeres udvarlás kacagtató kulisszatitkairól, sorozatban fejtegeti a székely és magyar nyelv közti különbségeket, a legnépszerűbbek mégis a székely népe szokásairól készült videói.

Hogy kerül a világhálóra egy isten háta mögötti helyen egy fiatalember, aki civilben – eláruljuk a nevét is: Ince Csaba – idén végzett CNC-képesítéssel egy szak-líceumot? Úgy, mint bárhol máshol. Első videóit még 15 éves korában tette fel a YouTube-ra: mesélés, éneklés, bohóckodás.

Egyből háromszázan tekintették meg, s mindenki jól szórakozott a kicsinyke székely gyereken. Aztán videót videó, célt pedig cél követett, az első nyáron – 2016-ot írunk – 75 feliratkozója lett, majd hamarosan 500, ahogy eltervezte. Jelenleg húszezer követőnél tart Mr. Originality/ Csabika, igencsak letisztult tartalommal: vállaltan is fő témája a székelység.

Videóinak nem titkolt célja, hogy ösztönözze az erdélyi fiatalokat: merjék vállalni származásukat, önmagukat. Sose feledd, hogy ki vagy, és légy arra büszke, bárki légy, bárhová szüless – vallja.

– Kedvencem, amikor egy marosvásárhelyi vagy kolozsvári fiatal leszékelyez engem, nem is tudva, hogy ők is azok. A mai gyerekek már nincsenek tisztában azzal, hogy valójában ők is székelyek. A magyar szülők nem adnak arra, hogy ezt tudatosítsák a magyar gyerekekben.

Nekem jó magyarnak lenni, felemelő érzés, hogy egy kisebbség része lehetek, szeretek kiállni a jogaimért, jogainkért. Mifelénk még mindig gondot jelent, hogy semmibe vesznek román barátaink, szomszédaink. A falun belül nincs viszály, a 600 emberből 5-6 a román lakos. De youtube-erként gyakran kapok negatív kommenteket, amelyek nagy része románul jön.

Ince Csaba – bár próbálja kerülni az aktuális politikai kérdéseket – készített egy videót, melynek azt a címet adta: Mi a véleményem az elrománosodott magyarokról? A kisfilmnek félmillió elérése volt egy hónap alatt.

Aztán forgatott filmet, amelyben azt a kérdést feszegette, hogy a székelyek miért nem teszik ki a székely zászlójukat – ennek hatására rengetegen küldtek neki képet és kommenteket, hogy vettek és ki is rakták a lobogót. A sikerek ellenére tisztában van azzal, hogy muszáj csinálni más típusú filmeket is, mert a kicsiny gyermekek nem fogják végignézni a hasonló tartalmúakat, főleg azért, mert nem is értik.

– Az úzvölgyi eseményekről nem nyilatkoztam, csak egy posztot raktam ki. Ezen Vitéz Mihály bácsi fotója látható, ahogy könnyes szemmel nézte végig a románok vandálkodását – ő az egyik a két világháborús túlélő közül. Ehhez a poszthoz írtam egy szöveget, amit addig jelentgettek, hogy le is tiltották a Facebookon, pedig 600 ezer emberhez jutott el.

„Miért csinálod? Mikor jössz ide? Voltál-e már ott? Mennyit keresel?” – kérdésekből kifogyhatatlanok Csabika nézői. „Határ mán a csillagos ég, mán ha a csillagok is le nem rothadnak ebben a nagy klímaváltozásban az égből.”

De tényleg: mennyi feliratkozó kellene ahhoz, hogy ebből meg lehessen élni?

– Ha maradna a 20 ezer feliratkozó, s mindegyik videómat megnézné 200-300 ember, simán meg tudnék belőle élni, mert jönne a szponzoráció. És ott van még a donate (adomány) lehetősége, amit én is szoktam kapni pár jólelkű személytől. A legelsőtől majdnem sírva fakadtam, szó szerint a könnyem kifolyt, amikor Angliából 20 angol fontot kaptam, s kérdeztem, miért.

„De hát te dolgoztál, s nagyon nagy örömet szereztél nekem a videóiddal. Amikor honvágyam van, s beírom a YouTube-on a neved, olyan, mintha odahaza lennék újra” – jött a válasz a Csíkszeredából Angliába elvándorolt magyartól, aki jelenleg is ott dolgozik.

A videomegosztó statisztikájából kiderül, honnan is nézik a filmeket. A legtöbben Romániában – ezalatt Erdélyt kell érteni –, de Németországban, Dániában, Svédországban, Svájcban és Belgiumban is sokan tartják szemmel az angyalosi Kicsi Betyárt, aki egyszerűen „vándor fecskéknek” hívja a Székelyföldről elvándorolt embereket.

– Közülük legtöbben már külföldön alapítanak családot, nem is jönnek haza, gyerekeik félig, majd negyedig lesznek csak magyarok. Ahogy a székely himnusz mondja: „Maroknyi székely porlik, mint a szikla.” És ez baj, ez a szomorú.

Mi szerepel a székely fiú bakancslistáján? Elég sok dolog, de abból csak néhányat árul el.

– Eljutni egy Real Madrid-meccsre. Eltölteni a fehérnépemmel egy romantikus estét, például egy erdőben, tábortűz mellett. Na de ne képzeljenek ide medvét, ez inkább olyan álomszerű lenne, két pohár borral. Ja, de nincs is fehérnépem! Szingli csajok, figyelem: zéró-hét-negyvenkettő…

Végül szerény, pici falucskám közepébe egy olyan programot szervezni, ami az egész falut megmozgatja. Például szívesen részt veszek a szüreti bálnak a szervezésében, ahol legalább évente egyszer az egész falu jól meg tud suvadni. Októberben pedig szeretnék ott lenni az első női székelyföldi jégkorongtornán, hadd lássam, úgy rittyegetik-e a korongot, hogy Korondon is meghallják.

Búcsúzóul pedig egy feliratkozást nyomjatok nekem, s láj koljátok a Fészibuk-oldalamat, ember az istókát neki! S mindjárt itt a pityókaszezon a nyakunkon, s nekem aztán sok pityókát ne lopkodjatok. Tyúkláb, lúdláb mindenkinek, s szerbusztok!