Állatok fogságban, mégis szabadon

Nem mindennapi látványban volt része a Veresegyházi Medveotthon látogatóinak a napokban. Egy kamion gördült be az otthon kapuján, a rakterében öt medvével. Dél-Spanyolországból érkeztek Magyarországra. Bailerina (Táncos), Osito (Medvécske), Vieja (Öreg Hölgy), Negro (Fekete) és Balu (Öreg Hölgy fia) ketrecét daruval kellett leemelni a teherautóból, hogy végleges helyük előtt harminc napra karanténba kerüljenek.

Az állatok békésen tűrték ezt a folyamatot, bár látszott rajtuk, hogy fáradtak, hiszen ötvenórás utazáson voltak túl. A három nőstény és két hím medvét három év előkészítő munka után sikerült megmentenie a Fehérkereszt Állatvédő Ligának, sok támogató közreműködésével.

Az állatok egy tönkrement zoológiai telepen vegetáltak, ahol 100-200 négyzetméternyi kifutókban éltek, egykét szent életű gondozó etette őket. A malagai „állatparkot” nem látogatta szinte senki, már csak a medvék életben tartása miatt működött. Korábban a barcelonai állatvédők is próbáltak az állatokon segíteni, de nekik nem sikerült.

Az „Öt medve mentőakció” során mintegy háromezer kilométerről kellett ideszállítani az állatokat.

– A medvéknek még aklimatizálódniuk kell, hozzá kell szokniuk az új körülményekhez, a gondozókhoz, a látogatókhoz, a takarmányozáshoz – számol be lapunknak az elhelyezésről Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársa. Az állatvédő elmondja azt is, a medvék közül többen cirkuszokból kerültek a spanyol zoológiai telepre.

Az Ibériai-félszigeten egymás után szüntették meg az állatszámokat a manézsokban. Spanyolországban legutóbb Madrid csatlakozott a több mint 200 olyan helyi önkormányzathoz, ahol véget vetnek a vadállatok cirkuszi szerepeltetésének, megfelelve ezzel az Európai Állatorvosok Szövetsége (FVE) ajánlásának.

A szervezet szerint a vadállatok természetes élettani, mentális és szociális szükségleteinek nem lehet eleget tenni a cirkuszi környezetben, ezt azonban sokan vitatják. A tiltás óriási felháborodást keltett a cirkuszosok körében Európa-szerte, a spanyol egyesült cirkuszi szövetség már a madridi szavazás előtt bejelentette, hogy bírósághoz fordul.

Az állatvédők által kicsikart tiltó rendelkezések miatt egyre gyakoribb az utóbbi időkben a cirkuszi állatok megjelenése a különböző állatparkokban, menhelyeken, rezervátumokban. Arra ugyanis nem gondoltak, hogy ezeket az állatokat valahol el is kell tudni helyezni, ha kitiltják őket a porondról. Veresegyházra például nemcsak cirkuszi medvék kerültek az utóbbi napokban, hanem cirkuszi oroszlánok is.

A vadakat egy érdi tanyáról kellett befogadni, mert a hatóság elrendelte elkobzásukat, és az fenyegetett, hogy el kell altatni őket. Hét olyan oroszlán menekült meg így a haláltól, amelyek egy román cirkuszostól kerültek Magyarországra. Romániában ugyanis 2019-től törvény tiltja, hogy állatokat szerepeltessenek a cirkuszokban.

A Veresegyházi Medveotthonban tehát mostantól nemcsak öt új medvének, hanem négy nőstény és három hím oroszlánnak is megfelelő körülményeket kell biztosítani. Szilágyi István szerint óriási gondot jelenthet a cirkuszi állatok szerepeltetésének betiltása Európa egyes országaiban.

Különösen igaz ez az egzotikus vadállatokra, amelyeket nem lehet visszaszoktatni a természetes környezetükhöz, ha nem ott születtek, éltek, nevelkedtek. Csaknem száz elefánt vár például emiatt sorsára Európában, közülük eddig ötnek találtak helyet Franciaországban, egy úgynevezett „elefántszentélyben”.

Cirkuszi medvékből az állatvédő tudomása szerint több százat kellene elhelyezni állatotthonokban, ami azért sem könnyű feladat, mert ezek hatalmas állatok, szállításuk és etetésük nagy költséggel jár.

– Nagy tévedésben vannak azok az állatvédők, akik azt gondolják, a cirkuszi vadállatokat vissza lehet vinni a természetes környezetükbe, a szavannákra vagy az erdőbe – jelenti ki Szilágyi István. Ezek az állatok ugyanis sohasem vadásztak, és nem is tudnának érvényesülni a számukra idegen közegben, nincs helyismeretük, családban élnek, gondozók nélkül rövid idő alatt valószínűleg éhen halnának.

Eddig Európában több mint huszonöt országban mondtak valamilyen szinten nemet az állatok cirkuszi szerepeltetésére. Így döntött Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Anglia, Észtország, Finnország, Görögország, Írország, Lettország, Málta, Macedónia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Skócia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Svédország.

Ezek közül az országok közül van, ahol csak a ragadozók műsorszámait tiltják, van, ahol minden állatét, és akad olyan, ahol moratórium van az állatszámokra. Görögországban, Cipruson és Lettországban például teljesen betiltották az állatok szerepeltetését cirkuszokban, a tilalom nemcsak vadállatokra, hanem a háziállatokra, kutyákra és lovakra is érvényes.

A román kormány úgy döntött, hogy január elsejétől nem engedélyezik az olyan mutatványokat, amelyekben tigrisek, oroszlánok, medvék, elefántok, illetve más vadállatok szerepelnek. Legközelebb, november elsejétől Szlovákiában lép életbe az a rendelet, amely szerint a ragadozók, főemlősök, elefántok, vízilovak, delfinek, orrszarvúak és zsiráfok kerülnek tiltólistára.

– Azokban az országokban, ahol sok cirkuszi állat van – Olaszországban, Németországban, Franciaországban –, leszavazták a tiltást. Többnyire olyan államokban hoztak ilyen rendelkezéseket, amelyeknek nincs saját cirkuszuk, de az állatok elhelyezése így is komoly nehézségeket okozhat – véli Eötvös Loránd, az Eötvös Cirkusz igazgatója, a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületének elnöke.

Olaszországban azért is szavazta le a parlament a tiltást, mert mintegy száz cirkusz foglalkoztat állatokat, így csaknem kétezer állat sorsa vált volna kérdésessé. Az állatkertek ugyanis nem akarják befogadni a cirkuszi vadakat, mert azok nem tudnak beilleszkedni. A cirkuszosoknál folyamatos volt a foglalkoztatása ezeknek az állatoknak, ezért sok közülük nem bírja elviselni az ingerszegény környezetet, nem tudja elfogadni az új gondozót, és egy idő után el is pusztul.

Magyarországon egyelőre nem tiltották be az állatszámokat a cirkuszokban, csak az újabb állatok beszerzését. Egy kormányrendelet alapján magyar porondon 2007. szeptember 28-a óta újabb elefánt, orrszarvú vagy főemlős nem szerezhető be, nem tanítható be és nem szerepeltethető.

Ugyanezen jogszabály alapján 2010 óta tilos a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény I. függelékében szereplő állatfajok vadon befogott egyedeit is cirkuszi előadás céljára beszerezni, betanítani, valamint szerepeltetni.

Mindez azonban Eötvös Loránd szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy amint az utolsó egyedeik is elpusztulnak, a vadállatok el is tűnnek a magyar cirkuszokból. Hasonló rendelkezés lépett ugyanis már életbe több mint harminc évvel ezelőtt hazánkban, a nyolcvanas évek óta cirkuszi mutatványokhoz nem lehet új vadállatokat behozni Keletről.

Az oroszlánok és a tigrisek azonban szaporodtak is a cirkuszosoknál, és az így született állatokat szintén lehetett szerepeltetni a porondon. Más az elefántok és a medvék helyzete, mert ezek az állatok nem nagyon szaporodnak a cirkuszi környezetben.

Az viszont, hogy vannak olyan vadállatok, amelyek utódokat is szülnek, miközben előadásokon szerepelnek, és sokat is utaznak velük, a szakember szerint azt is jelzi, hogy nem érzik magukat rosszul. Magyarországon jelenleg több állandó és számos utazó cirkusz dolgozik vadállatokkal.

Ezek szigorú szabályok mellett működnek, minden állatnak egyedi azonosítóval kell rendelkeznie, az elefántokat, patásokat és futómadarakat napközben legalább 200 négyzetméteres kifutóban kell elhelyezni, a nagymacskáknak szállítás közben egyedenként legalább három négyzetméteres helyet kell biztosítani. A szabályok betartását pedig rendszeresen ellenőrzi a hatóság.

– Aki a tizedik emeleten tartja a kutyáját bezárva egy lakásba, sokkal rosszabbul bánik vele, mint mi – szögezi le Richter József, az Európa legjobb három cirkuszába választott Magyar Nemzeti Cirkusz vezetője.

– Azt is mondhatjuk, hogy nálunk nagyobb becsben vannak az állatok, mint az ember, hiszen többek között belőlük élünk – teszi hozzá. – Egyszer Angliában léptünk fel, és táblákkal tiltakoztak az állatvédők. Behívtuk őket az állatokhoz, és mondtuk nekik, hogy nyugodtan simogassák meg őket – meséli.

– Amikor látták, hogy mennyire szelídek, azonnal letették a tábláikat. A mi cirkuszunknál él öt elefánt (köztük a híres Szandra), többek között van két zsiráfunk, vannak púpos tevéink.

– Richter József szerint jó, hogy az Európai Unióban csak egy ajánlást fogalmaztak meg az állatok kitiltásáról a porondokról, amiből nálunk nem lett törvény. Ezektől az állatoktól ugyanis nem fognak megválni soha, és ők sem akarnak elszakadni tőlük, hiszen jól tartják őket. Általában nagy területen, karámban élnek. Fogságban, de mégis szabadon.