Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Sokszor a látszat alapján ítélünk meg másokat. Ha szépnek és vonzónak látunk valakit, készek vagyunk azt gondolni, hogy az illető okos is. És fordítva is így van: akit egyáltalán nem találunk vonzónak, annak a képességeit hajlamosak vagyunk alábecsülni. De mi a helyzet azokkal, akiknek mindegy, hogy tetszetősek vagy csúnyák, hiszen – mondjuk – híresek?
Fordulat. Nagyjából így, ebben az egy szóban lehetne összefoglalni a lényegét annak, hogy sokan miért vonzódnak és/vagy néznek fel híres emberekre. Mert talán nem is ismernénk őket, ha életük egy szakaszán nem következett volna be valamilyen fordulat.
Persze némelyeket a teljesítményük, a munkába fektetett energiájuk repít a hírességek és az imádatra érdemesek csarnokába, és akadnak nők, férfiak, akik egyszerre több helyen is képesek kiválót és maradandót alkotni, de valamiért mindig csak annak alapján ítéljük meg őket, amit éppen tesznek. Pedig, ha tudnánk…
Ha tudnánk például azt, hogy akár amiatt is híressé, elismertté válhattak volna, és talán váltak is, amit életük korábbi szakaszában tettek, műveltek. És ráadásul még okosok is.
Szikla, a bűnüldöző
A világ legjobban fizetett színésze például még csak nem is színész. Dwayne Johnson életrajzában többnyire az olvasható, hogy amerikai futballista, pankrátor (birkózó) és ketrecharcos, és ránézésre valóban leginkább egy két lábon járó izomkolosszus.
Azt már csak kevesen tudják, hogy egyetemi diplomája is van. Térdsérülése miatt felhagyott sportolói karrierjével, és elvégezte a kriminalisztika szakot a Miami Egyetemen. Nyomozóként valószínűleg nem keresett volna tavaly 89,4 millió dollárt (mintegy 27 milliárd forintot), de Hollywood busásan megfizeti azokat, akik nézőket és főleg reklámozókat hoznak egy-egy akciófilm vetítése után.
A rajongók azonban többnyire csakis annak alapján döntik el, hogy imádnak-e valakit vagy sem, ahogyan az illető hat rájuk.
Talán a Szikla (The Rock) becenévre hallgató sztár ezért is nyilatkozta a Magyar Narancsnak adott interjújában, 2008-ban: „A minap egy kishölgy olyan megilletődve meresztgette rám a szemét, hogy alig tudta kinyögni zavarában: »Uramisten! Megérinthetem?« Miért ne? Van, aki meg akarja nyomkodni a muszklijaimat, mások azt kérik, hogy lökjem meg őket. Te nem akarod, hogy felemeljelek?”
Fejfájást kutatott
Nyolc éven át biológusként dolgozott édesapja kutatólaborjában Lisa Kudrow, és arra kereste a választ, vajon mitől fáj az emberek feje, miért kínozza őket migrén. A választ ma is sokan keresik erre, de Lisa Kudrow inkább az előadó-művészetet, a színészetet választotta helyette.
Humorérzéke alapján lehetett volna stand up comedy sztár is; például idén tavasszal az Entertainment Tonight újságírójának azt válaszolta, amikor a Jóbarátokban játszott szerepéről, Phoebe-ről kérdezte, hogy önmagát soha nem nézi vissza, merthogy „ha meglátom, hogy ez megy a tévében, azonnal elkapcsolok. Úgy gondolom, nem tetszenék saját magamnak, így jobbnak látom nem kockáztatni…”.
Csak egy ember
A sportolóból lett színészhez képest Sir Anthony Hopkins maga az értelmiségi nyugalom. Talán nem véletlenül, mert bár kevés hozzá hasonló színészt ismer a világ, de ez lényéből fakad. Ő ugyan színésznek tanult, de fiatalon, mivel kiválóan zongorázott, vonzotta a zeneszerzés is.
Huszonhét éves korában, 1964-ben például komponált egy valcert, amit soha nem fejezett be, de talán éppen hírnevének köszönhetően a holland André Rieu hegedűművész 2010-ben fel- és átdolgozta, a közönség pedig egy évre rá ovációval tapsolt a koncerten megjelenő, láthatóan meghatódó Oscar-díjas színész zenei múltjának.
Tavaly a The Guardian hosszú cikket jelentetett meg Hopkinsról, amelyben a szerző, Miranda Sawyer mindenre kitért, még a színész alkoholizmusára is, amely egy időben rabul ejtette, és a szerzett hírnév erejére is.
Amikor az újságíró szembesítette a színészt Tony Bennett énekes híres mondásával, miszerint „Az élet megtanítja, hogyan kell élni – ha elég hosszú ideig élsz”, a színész így felelt: „Amikor feltörekvő fiatalokkal találkozom, akik híressé akarnak válni, azt mondom nekik, hogy ha feljutnak a fa tetejére, nem találnak ott semmit. Minden csak nonszensz, szinte már hazugság. Fogadd el az életet olyannak, amilyen. Légy hálás azért, hogy élsz.”
Ütős érv a tanulásra
A brit korona lovagjává ütött színészhez képest kevésbé tűnhet könyvmolynak az ukrán bokszolótestvérpár, Vitalij és Volodimir Klicsko, ám a látszat az ő esetükben is erősen csal.
Mert lehet, hogy a nehézsúlyú profi ökölvívók – Volodimir Atlantában olimpiai bajnoki címet is szerzett – nem éppen az eszükről híresek, pedig sportágukon belül ők az elsők a világon, akik sikeresen védték meg doktori disszertációjukat, így ma már mindkettőjüket mint a sporttudományok doktorát és emellett mint kiváló sakkozót tartják számon.
Ennek megfelelően becenevet is kaptak: Dr. Vasököl és Dr. Acélkalapács. Vitalij a dad.ceo honlapján olvasható interjújában fontosnak tartotta, hogy az emberek tanuljanak. Mint fogalmazott: „Amikor befejeztem az egyetemet, tanárként hamar felismertem, mennyire fontos a jó oktatás. Az oktatás az élet kulcsfontosságú eleme, meghatározza mindazt, amit a jövőben teszel, és nagyban segít abban, hogy az élet kihívásaira a legjobb és legokosabb megoldásokkal válaszolj.”
Vége az iskolának
A fáma szerint Natalie Portman nem lehetett jelen a Csillagok háborúja I.: Baljós árnyak bemutatóján, mert a középiskolai vizsgáira készült. Pedig ő a film egyik főszereplője: Padmé Amidala.
De Portman mindig is odafigyelt arra, hogy bár lehetne felkapott színész, akiről a bulvársajtó éjjel-nappal cikket ír, inkább pénzt és időt áldozott a tanulásra.
Így került Bostonba, a világ egyik leghíresebb egyetemére, a Harvardra, ahol bár sok mindent hallgatott (történelem, teológia, filozófia), de pszichológusként végzett. Képességei nemcsak végig jeles osztályzataiban mutatkoztak meg, hanem abban is, hogy társszerzőként tudományos cikkeket is publikált, a leghíresebbet a homloklebeny neuropszichológiai aktivitásainak témakörében.
Hat évvel ezelőtt egy interjúban a tanulmányairól is beszélt az nlc.hu oldalán, ahol az újságíró kérdésére, hogy visszaül-e még az iskolapadba, így felelt: „Ahhoz én már túl öreg vagyok. Rengeteg dolgot köszönhetek az iskoláimnak. Például nem félek kérdezni, ha érdekel valami, és ha nem is iskolában, de bármikor nyitott vagyok új dolgokat tanulni az életben.”
Így nem lett jogász
Egy skót számára kétségtelenül vonzó lehet bármi, amit nem a ködös, esős és nyirkos Felföldön kell csinálni. A skótokat ugyanakkor mindig is áthatja a szülőföld iránti szeretet, ami – ha valaki valaha járt Skóciában, bejárta hegyeit és völgyeit, az tudja, hogy – érthető is.
Alighanem ilyen ember Gerard Butler, akit a női nézők főként a P.S. I love you és a 300 című filmből ismernek, de megannyi moziban láthattuk mint hősszerelmest, testőrt, kommandóst, katonát, űrkutatót stb. Azt viszont sokáig senki sem tudta róla, hogy a Glasgow-i Egyetemen tanult jogásznak egészen addig, amíg rá nem ébredt arra, hogy a paragrafusok közé szorított élet ugyan érdekes lehet, de meg sem közelíti azt az élményt, amit a színészet nyújthat.
Így aztán pályát váltott, igaz, ebben bulizós életmódja is közrejátszott, amiért – finoman szólva – eltanácsolták a jogi pályáról. S bár filmjei nem minden esetben érik el a filmkritikusok ingerküszöbét, szerződéseivel aligha lehet baj, és ennek megfelelően a szerepekért kapott pénz összegével se nagyon.
Az Esquire férfimagazin 2009-ben interjút közölt vele, amelyben így vallott arról, hogy számára mennyire fontos volt a tanulás lehetősége: „Nem akartam színész lenni. Ügyvéd akartam lenni. Én egy a munkásosztály és a középosztály közé szorult, csodálatos értékekkel rendelkező családból származom. A gondolat, hogy esélyem lehet megszerezni a jogi diplomát, nagyon is csábító volt. Nem csak nekem, de a családom számára is.”
Jövedelmező színészet
Hasonlóan az akciófilmek verőlegényhőséhez, elesettek megmentőjévé vált a küzdősportolói karriert filmvászonra cserélő svéd – ma már – színész és modell, Dolph Lundgren.
Mivel a kezdő színészek útja nem azonnal vezet a vörös szőnyegre, Lundgren – bár dobosnak is állhatott volna – úgy döntött, kitanul valami rendes szakmát. S mivel a kémia mindig is érdekelte, a Sydneyi Egyetemre járt, majd a Massachusettsi Műszaki Egyetemre, és végül kitűnőre diplomázott: vegyészmérnök lett. Ezért is mondják a filmesek, hogy amikor szerepe szerint Lundgren robbanószerekkel játszik, mindig pontosan tudja, milyen pusztító elegyet tart a kezében.
Szerénységért azért nem kell a szomszédba mennie, mert amikor a The Guardian 2010-ben rákérdezett arra, hogy végül is miért nem maradt vegyész, az amúgy svéd, angol, spanyol nyelven beszélő, valamint franciául, németül és japánul is értő színész így felelt: „A legtöbb ember észre sem veszi, hogy meglehetősen intelligens vagyok.
Vegyészmérnöknek tanultam az ausztráliai Sydneyben, majd ösztöndíjjal folytattam Massachusettsben. De úgy döntöttem, hogy atléta és színész leszek, mert azt gondoltam, az élet vegyészmérnökként kevésbé teljesít ki.”
HÍRESSÉGEK ÉS VÉGZETTSÉGÜK
CHRIS MARTIN, a Coldplay zenekar frontembere – görög–latin nyelvtanár
ROONEY MARA színésznő (Tetovált lány) – pszichológus
JAMES WOODS színész (Volt egyszer egy Amerika) – politológus
ROWAN ATKINSON, avagy Mr. Bean – villamosmérnök
EMMA WATSON színésznő (Harry Potter) – irodalmár
BRIAN MAY, a Queen alapító gitárosa – asztrofizikus
LIONEL RICHIE énekes – közgazdász
TERENCE HILL színész, Bud Spencer örök filmbéli társa – filozófus
JAMES HETFIELD, a Metallica frontembere – asztrofizikus
EVA LONGORIA színésznő (Született feleségek) – kineziológus
CHRIS PINE színész (Star Trek) – irodalmár
DENZEL WASHINGTON színész (Pelikán ügyirat) – újságíró
MICHAEL JORDAN kosárlabdázó – geográfus
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu