Jogi esetek – Ki örököl utána?

Egy férfi öröklési szerződést kötött egy ismerősével, majd egy év múlva végrendeletében az unokahúgát jelölte meg az örököseként (úgynevezett végrendeleti örökös), mikor az ismerősével összeveszett. Ezt köve­tően a bírósághoz fordult, hogy az állapítsa meg az öröklési szerződés érvénytelenségét és szüntesse meg a köztük lévő szerződést.

A per folyamán a férfi azonban meghalt, így a bírósági folyamat félbeszakadt. Mivel az öröklési szerződés a férfi halálakor még érvényes volt, ezért az eljáró közjegyző a férfi hagyatékát az ismerősnek adta át ideiglenes hatállyal.

(Megjegyzés: a közjegyző teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha az átadásnak törvényes akadálya nincs és az örökösök között öröklésjellegű kérdésekben nincs vita. Amennyiben bármilyen öröklésjellegű vita van az örökösök között, csak ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel lehet átadni az örökséget, ennek sorrendje: 1. szerződéses örökösnek, 2. ha nincs szerződéses örökös, akkor a végrendeletben megnevezett örökösnek, 3. ha nincs végrendelet, akkor a törvényes örökösnek.)

A férfi törvényes örököse a lánya, aki a félbeszakadt pert folytatni kívánta. Azonban a bíróság a kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy nem örököse a férfinak. Mivel a jelen esetben a férfi a végrendeletében az unokahúgát is megnevezte örökösnek, így a perben jogutódként ez a személy léphetett volna be. A férfi lánya a kötelesrész iránti igényét a végrendeleti örökössel szemben tudja érvényesíteni.

A jogesettel kapcsolatban érdemes még tudni, hogy az öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet vagyona vagy annak egy meghatározott részére nézve örökössé nevezi, cserébe a szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy az örökhagyó vagy az általa megnevezett személy részére tartást, gondozást, életjáradékot nyújt.

De kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, szülőjét, ha az örökség megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) végintézkedés hiányában örökös lenne.

Csak akkor nem jár kötelesrész, ha az örökhagyó végrendeletben érvényesen kitagadta az adott személyt. A kitagadási okokat a törvény meghatározza: ilyen például, ha valaki a tartási kötelezettségének nem tett eleget vagy a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá. A kö­telesrész mértéke annak az egyharmad része, amelyet mint törvényes örökös kapna.

Jogesetünkből is jól látható, hogy bár a férfi lánya nem örökös, de mivel a kitagadására nem került sor, így a kötelesrész jár neki, amelyet jelen esetben a végrendeleti örököstől kérhet.