Szent hely Betlehemben

Magát a barlangot körülvevő templom imponáló méretű. Ebben egy lépcsősor vezet a születés helyéhez, egy néhány négyzetméteres barlangba. A szülés helyét egy sokágú ezüstcsillag jelzi. Rajta körben a felirat: „Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est.” Magyarul: „Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától.”

A betlehemi Születés Temploma a világ egyik legrégebbi kultikus helye, Krisztus után a 300-as években emelték. Helyén ekkor már állt egy szentély, amit Adonis istennek emeltetett Hadrianus császár. A keresztény templom építését Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona kezdeményezte 326-ban, vagyis egy évvel azt követően, hogy a kereszténységet a fia, a római császár a birodalom államvallásává nyilvánította.

Az akkori munkálatokat Makariosz jeruzsálemi püspök indította el, s az épületet meglepően gyorsan, alig néhány év múltán, 333-ban már felszentelték. Gyorsan megépült, ám az akkori formájában sajnos nem állt fenn sokáig. A régi alapokra már a következő századokban új épületet emeltek, ez látható ma is.

Amúgy inkább emlékeztet egy erődítményre, mint Isten házára, ami nem csoda, hiszen kolostorok veszik körül. A templom ma három egyház – örmény, görög ortodox és római katolikus, azon belül is a ferences rend – tulajdonában van.

Isteni eredetű

A betlehemi Születés Temploma nem az egyetlen ilyen a világon. Az egykori egyiptomi Thébában (Luxor) III. Amenhotep fáraó született a hagyomány szerint egy olyan helyen, ami fölé később a Születés Templomát emelték. Az ókori egyiptomiak hite szerint Amenhotep fáraó isteni eredetű – mint ahogy a fáraók általában. Édesanyját a mítosz szerint Ámon isten termékenyítette meg, s szűzen szülte fiát. Ebben az időben – 3400 évvel ezelőtt – Egyiptomban is az egyisten-hit volt az uralkodó vallás.

Az épületnek korábban három bejárata is volt, ezek közül azonban kettőt befalaztak, s a megmaradt egyet is leszűkítették. A keresztény magyarázat szerint azért, mert Jézus is megalázta magát emberi létével és halálával, így a születési helyéhez járulóknak is illik magukat megalázni.

A profán magyarázatok szerint ennek inkább védelmi célja volt: egykor a katonák előszeretettel randalíroztak az épületben a lovukon ülve. Így viszont kénytelenek voltak leszállni.

Így sem menekülhetett volna meg a perzsák romboló kedvétől, ha nem vigyázott volna rá a Jézust a születését követően meglátogató három napkeleti bölcs, akik öltözetük alapján lehettek volna akár perzsák is. Azok voltak-e vagy sem, nem tudható, de az bizonyos, hogy a templom homlokzatán lévő mozaik ilyen öltözetben ábrázolja a bölcseket.

Akkor pedig bántani sem illett őket a VI. században hódító perzsáknak. Az pedig természetes, hogy az ősi templomot, még a leggondosabban megtervezett és kivitelezett épületet is – különösen, ha hadászatilag ennyire érzékeny helyen fekszik – kikezdi az idő, ezért azt fel kell újítani. A felújítások pedig rányomják az adott kor bélyegét az épületre.

Legutóbb néhány éve újították fel több mint kétmillió dollárból. Ideje volt már, a tetőszerkezetéhez például hatszáz éve nem nyúltak. Ezen felül kicserélték az ablakokat, megújították a homlokzatot és a mozaikokat. A munkálatokra pénzügyi alapot hoztak létre, a fele állami forrásból, a másik fele pedig egyházi, nemzet-közi és magánszemélyek adományából gyűlt össze. Hazánk 100 ezer eurót adott rá.

A Születés Temploma 2012 óta a világörökség része. Felvételét követően szinte azonnal felkerült a veszélyeztetett örökségek listájára, amelyről a megújításának köszönhetően éppen ebben az évben került le.

Viharos történelem

Betlehem Krisztus előtti története csaknem olyan hosszú, mint az azóta eltelt időszak. Krisztus születése előtt ezer évvel egy pásztorcsaládban itt született Dávid, akit itt is kentek királlyá. De a Biblia egy csaknem háromezer éves történetben is említi Betlehemet: a Krónikák könyve szerint a kettészakadt Izrael déli részének, Júdeának első királya, Roboám megerősítette a várost. Jézus nevelőapja, József az Augustus római császár által elrendelt népszámlálás során a 90 kilométerre lévő Názáretből zarándokolt ide. Felesége, Mária ideje itt telt ki, s szülte meg Jézust. A város történelme mindig is viharos volt. A II. században a római uralmat lerázni kívánó felkelés elbukott, így Betlehemre is a pusztulás várt: a Bar Kahba-féle felkelést Hadrianus császár kegyetlenül megtorolta, Jézus szülővárosát is eltörölte a föld színéről. Betlehem azonban újraépült. A keresztények nemcsak Jézus születése miatt tisztelik, hanem azért is, mert Szent Jeromos a IV. század végén itt fordította le a Bibliát latinra. Nem irgalmaztak a városnak a szamaritánusok sem, ám Betlehem az ő 529. évi pusztításukból is feltámadott, sőt túlélte a perzsákat is. Később birtokba vették a keresztesek, majd a mamelukok, a törökök. Stratégiai jelentősége nem volt mindig egyforma, a két világháború között, sőt azon túl is még pár évig az angoloké volt a hatalom. 1948-ban Jordániához került, majd 1967-ben Izrael foglalta el. 1993 óta Betlehem a Palesztin Autonóm Terület része, korlátozott szuverenitással.