Jogi esetek – Megütötték, bicskázott

Egy férfi az ismerősével elment egy kocsmába, ahol egy nagyobb társaság egyik tagja beléjük kötött, majd szóváltás alakult ki közöttük. Végül a társaság elment. Pár óra múlva a férfi és az ismerőse kimentek a kocsma elé beszélgetni, de a társaság kötekedő tagja alkoholos állapotban utánuk ment, és ismét szóváltás lett belőle.

Aztán egyszer csak minden ok nélkül a kötekedő megütötte az egyik férfit, és hátat fordítva távozni akart. Azonban a megütött férfi utána szólt, visszahívta, és egy bicskával hasba szúrta. A kötekedő férfit a társaság tagjai kórházba vitték, sérülései olyan súlyosak voltak, hogy meg kellett műteni, de maradandó sérülést nem szenvedett.

Az ügy bíróság elé került testi sértés miatt. Központi kérdés volt, hogy a bicskázó férfi jogos védelmi helyzetben cselekedett-e. A bicskázó arra hivatkozott, hogy a másik férfi megtámadta, így jogos védelemben cselekedett, ezért nem büntethető.

A bíróság alaposan megvizsgálta a cselekményt, hogy az megfelelt-e a jogos védelmi helyzetnek: ennek feltétele, hogy a támadásnak intézettnek vagy közvetlenül fenyegető jellegűnek kell lennie. Az ilyen helyzetben a megtámadott reálisan tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától.

Jelen ügyben a kötekedő férfi megütötte a másikat, majd hátat fordított neki, és egy bizonyos távolságra már el is távolodott tőle, ekkor a bicskázó férfi utánaszólt, és ő hívta vissza. A jogos védelem megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a jogtalan támadást elhárító cselekmény védelmi jellegű. A bicskázó férfi börtönben végrehajtandó szabadságvesztést kapott, amelynek a letöltését öt évre felfüggesztették.

Érdemes tudni, hogy jogos védelem esetén a védekezést támadásnak kell megelőznie. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A jogtalan támadás elhárítása szükséges, azonban az elhárításhoz a legenyhébb védekezési módot kell választani.

Előfordul, hogy a védekező úgy megijed vagy annyira felindult állapotba kerül, hogy nem tudja felmérni, milyen eszközt válasszon a védekezéshez, és ezért túllépi a szükséges mértéket. Ilyenkor a cselekménye büntethető lesz, de a túllépés miatt külön nem büntethető.

A jogos védelem alkalmazásának több korlátja is van: például megtorlásként nem alkalmazható, illetve a kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre, de a támadás kiprovokálása is megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől.