Démonok fogságában

Az ezredforduló óta meredeken ível felfelé a Czigány Dezső (1883–1937) festményei iránti kereslet, és ennek megfelelően az árai is. 1991-ben még csak 48 ezer forinton ütötték le aukción az egyik művét, 2001-ben már 17 millióért – tudtuk meg Martos Gábor műkereskedelmi szakírótól.

Jelenlegi legmagasabb árát, 52 millió forintot 2007-ben érte el. Ezt azóta többször is megközelítette; legutóbb 2018-ban 50 millió forintért talált gazdára az 1910 körül készült Csendélet almákkal és virággal. (Nem ugyanarról a festményről van szó, csupán az adott évi legdrágábbakat emeltük ki.)

A XX. század egyik legnagyobb magyar tehetségének tartott művészre többek között Cézanne, Gauguin, Matisse munkássága és stílusa hatott. Czigány életművének legtöbb darabját arcképek, aktok és csendéletek alkotják. A legmagasabb árakat rendszerint csendéletei érik el, ezek és tájképei fogynak leginkább – a portrék esetében már a színvilágában felsejlik a festő személyiségének sötétsége...

A kortársai sokszor csak így emlegették: a férfiördög. A festőművész ugyanis nemcsak az ecsettel, de a szavakkal és bókokkal is mesterien bánt, nők tucatjait csavarta ujjai köré. Eddig akár még irigyelhetnénk is, csakhogy Czigány zaklatott életét rejtélyes nőügyek és tragikus halálesetek sorozata kísérte.

Itt van rögtön a neve! Wimmer Dezső, egy pesti zsidó bádogosmester fia a családi legendárium szerint szerelemre lobbant egy cigánylány iránt, de mivel a lány szülei csak közülük valót fogadtak el, a hollófekete hajú fiatalember nemcsak cigánynak vallotta magát, de a cél érdekében a családnevét is Czigányra változtatta.

Élete nemes egyszerűséggel a nők és a művészet vonzásában telt. Már gyermekkorában kitűnt rajz- és festői tehetségével, na meg zabolázatlan viselkedésével. Rendre kicsapták minden iskolából. Tehetségét Hollósy Simon ismerte fel, hamarosan mégis elküldte a fiaként szeretett Czigányt „extravagáns dolgai” miatt.

Történt ugyanis, hogy Czigány egy kocsmai verekedésben leütötte Thorma János festőművészt. Ez az incidens nagybányai létének végét jelentette.

1904 őszén Párizsba utazott, ahol képeit kiállították. Itt ismerkedett meg Ady Endrével, akiről kilenc portrét festett – hazai ismertségét elsősorban ezeknek köszönhette.

A kreatív emberek egoizmusa szembetűnő, de Czigány Dezsőé meghaladta a művészekre általában jellemző önzés mértékét – írta róla Czeizel Endre orvos-genetikus, aki igyekezett megrajzolni a zabolázatlan természetű festő pszichológiai portréját.

Ennek ékes példája, hogy amikor Párizsból hazatérve megismerte a 18 éves, festőnek tanuló Trebiczky Máriát, majd gyorsan feleségül vette, ám első gyermekének megszületése olyannyira megrendítette, hogy hónapokon át képtelen volt ecsetet venni a kezébe.

KASSÁK LAJOS diagnózisa a pályatársról:

„A vadságig ingerlékeny, látható ok nélkül is komorságra hajló, démonikus szellemű lény volt – de mégis érthetetlen előttem, hogy a démon ennyire hatalmába keríthessen egy embert, aki naponta megfürdette lelkét Bach isteni zenéjében.”

Második gyermekük megszületése után házasságuk válságba került. A festő nem tűrte a kötöttségeket, otthon mindennapossá váltak a féltékenységi jelenetek, de a szerelem elmúlásán túl a gyermekek alkotást zavaró otthoni hatása is közrejátszhatott a súlyosbodó konfliktusokban…

Mígnem a 26 éves asszonyt egy reggel revolverrel a kezében, átlőtt halántékkal találták meg. Az ügyben eljáró királyi főügyész meg volt róla győződve, hogy a festő lőtte agyon a feleségét. Czigány végül nem került vizsgálati fogságba, az esetet mint öngyilkosságot zárta le a rendőrség.

A nem túl előnyös külsejű, alacsony férfi elképesztő vonzerővel bírt! A feleség váratlan halála után Czigány – öccsének visszaemlékezése szerint – tanítványul fogadta a Százados úti művésztelepen Okányi Swarcz Verát, egy 20-30 ezer holdas földbirtokos művészi ambíciókat dédelgető lányát, aki hamarosan öngyilkos lett. A festőművésznek nem kellett, búcsúlevelében ezzel magyarázta tettét a fiatal szerelmes lány.

Czigány Dezső végletek közt élt. Több más kortársa szerint is tudott heteken át lázasan dolgozni, majd hónapokig semmit sem festeni – ilyenkor ideje nagy részét csellózással töltötte.

A kétgyermekes özvegy 1912-ben újra megnősült, ám második feleségétől rövid, zaklatott házasság után elvált. Gyakran kóborolt éjszakánként a pesti utcákon, és ilyenkor Bébi becenévre hallgató revolverét is magával vitte. Egy éjjel agyonlőtt egy férfit, aki állítólag ki akarta rabolni. Mivel az áldozat csavargó volt, az esetet önvédelemnek minősítették, így Czigány büntetlenül megúszta.

Harmadjára egy nála 13 évvel fiatalabb, jómódú értelmiségi családból származó lányt vett feleségül 1917-ben. Jó választásnak tűnt, Szilasi Borbála szerető anyja lett a gyerekeknek. A család Franciaországba költözött, ahol a férj festett, a feleség pedig divatszalont nyitott. A békés időszaknak a gazdasági világválság vetett véget. A házaspár hazaköltözött, az időközben felcseperedő gyerekek maradtak.

Rejtély, mi történt pontosan 1937 szilveszter éjjelén. A házaspár lakásában tartózkodott Franciaországból nem sokkal korábban hazatérő, ismert divattervező lányuk, Jutka és kétéves unokájuk, Panni. A festő három órakor megtöltötte a revolverét. Előbb alvó lányával és unokájával végzett, majd a feleségével.

A rendőrségi jegyzőkönyvben az áll, hogy kikészítette a házmester újévi ajándékát, a liftpénzt, kitette aranyóráját az asztalra… Fiának írt búcsúlevelében tettét azzal magyarázta, hogy unokája és lánya élete kilátástalan lett volna. Végül hajnalban Czigány Dezső magát is főbe lőtte.

A „négyes gyilkosság” az újságok címlapjára került, és megdöbbentette az embereket. A szörnyű családirtást a legtöbben a festő elmebetegségével magyarázták, az élő rokonok azonban nem tudnak arról, hogy valaha is elmegyógyintézetben kezelték volna.

Czeizel Endre az okok közt említette – a skizoid személyiségjegyek és szélsőséges kedélyállapotok mellett – azt is, hogy Czigányt zavarhatta, hogy családja megélhetését a sógorának köszönhette; hogy felesége tavaszi műtétjekor már nem tudták eltávolítani az előrehaladott rákos daganatot; hogy 1937 végén már ellenségnek tekintették a hazai zsidóságot, a kikeresztelkedett festőnek sem kegyelmeztek volna...

Magát Czigány Dezsőt is önmaga megfejtésének szinte kényszeres igénye vezérelte, ezt bizonyítják önportréi. Nagyon széles skálán jelenítette meg magát.

Megölt családtagjaival együtt temették el a Farkasréti református temetőben. Ravatalánál a lelkész, gróf Haller Gábor így búcsúztatta: „Torony volt, leomlott, és maga alá temette, akiket oly nagyon szeretett. Földi értelemben nem tudjuk megmagyarázni, miért.”