Mediterrán étrend: hatékony energiaforrás
Agyunk élettani öregedése és az ehhez kapcsolódó folyamatok már a negyvenes éveinkben elkezdődnek, ám megfelelő táplálkozás- és életmódbeli változtatásokkal a károsodás mértéke csökkenthető, sőt esetenként vissza is fordítható – írja a Felejtek.hu a The Guardian folyóirat cikkére hivatkozva.
Dr. Lilianne R. Mujica-Parodi amerikai neurobiológus szerint a titok nyitja az egyszerű szénhidrátok drasztikus csökkentése az étrendben.
A vizsgálat során ezer 18–88 év közötti személy agyáról készült felvételt elemeztek, és úgy találták, hogy az idegi összeköttetések károsodásának mértéke elsősorban attól függött, hogy az agy milyen forrásból kapta a tápanyagát.
A glükóz hatására instabillá vált az agyi hálózat működése, míg ha ketonokból – a máj által szénhidrátszegény időszakokban termelt anyagból – szerezte az üzemanyagot, az idegi működés stabilizálódott.
Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kor előrehaladtával romlik a glükózanyagcsere, aminek következtében az agy szinte „éhezik” az energiaforrásra.
A tudósok kipróbálták, mi történik, ha az energia szempontjából hatékonyabb ketonnal pótolják az agy tápanyagforrását: látniuk kellett, hogy ezt akár ketontartalmú italokkal, akár alacsony szénhidráttartalmú étkezéssel érték el, minden életkorban pozitív hatás mutatkozott az idegi folyamatok stabilitásában.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az úgynevezett ketogén diéta lenne a kulcs az agy fiatalságának megőrzésében. Mivel ez az étrend zsírokban és fehérjékben gazdag, míg szénhidrátokban szegény, a követője könnyen abba a hibába eshet, hogy kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt.
Ez viszont a szívbetegségek tekintetében jelent komoly kockázatot, ami szintén hozzájárulhat az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásához.
Az agy egészségének megőrzése szempontjából a halat, friss zöldségféléket és gyümölcsöket, olívaolajat, teljes kiőrlésű gabonákat és dióféléket előtérbe helyező mediterrán étrend mutatkozik a leghatékonyabbnak, követői körülbelül a felére csökkenthetik a kognitív károsodás kockázatát.
A mediterrán diéta ráadásul olyan betegségek kialakulását is segít megelőzni, mint a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, az elhízás és bizonyos rosszindulatú daganatok.
A tudósok szerint azonban nincs szükség étrendünk azonnali és gyökeres átalakítására, ehelyett inkább kisebb változtatásokat javasolnak bevezetni.
