Minden emlékem Budához köt

– Milyen a viszonya a születési helyével, településével?

– Budapesten, ebben a csodálatos városban születtem. Minden emléken Budához, az I. kerülethez köt. Most is itt lakom. Ha kinézek az ablakon, feltárulnak előttem korábbi életem színterei, látom az iskolát, ahová jártam, a játszóteret, a szánkózódombot. Ez az érzelmi kötődés örökre megmarad, nem költöznék el innen.

– Kisgyermekként mi foglalkoztatta?

– Sosem voltak különleges hobbijaim. Szerettem iskolába járni, imádtam a közösséget. Sajnos abbahagytam a sportot és a nyelvtanulást is. Viszont a szüleim az átlagosnál többször vittek színházba, mivel apám színész volt. (Csonka Endre – A szerk.) Én is az akartam lenni. Ma már úgy látom: több úton kellett volna elindulnom.

– Kedvenc könyve?

– Janikovszky Éva összes műve. Legnagyobb olvasmányélményeimet köszönhetem neki, és a diákkori sikereimet, mivel a vers- és prózamondó versenyeken mindig tőle mondtam valamit. Felnőttként személyesen is találkozhattam vele a Reggeli című műsorban. Pont olyan volt, amilyennek elképzeltem.

– Milyen zenét szeret?

– Igyekszem naprakész lenni, de amit a mai fiatalok kedvelnek, az számomra semmilyen élményt nem okoz. Én leragadtam a hetvenes-nyolcvanas években, amikor még valódi hangszerek és valódi énekhangok szóltak. Énekelem a régi slágereket, visszarepítenek a múltba, és az sem zavar, ha ezt retrónak nevezik.

– Kivel beszélgetne egy pohár bor mellett?

– Nem iszom alkoholt. Ettől függetlenül bárkivel szívesen beszélgetek. A jelenkor legnagyobb átka, hogy nem kíváncsiak egymásra az emberek. A közösségi hálón csak úgy sorjáznak a sértő megjegyzések, cseppenként terjed a gyűlölet. Nekem sokat jelent, hogy a nézőkkel is megtalálom a közös hangot.

– Mindenkiben megbízik?

– Nem. Elég nyitott és közvetlen vagyok, de az élet megtanított arra, hogy nem feltétlenül kell mindenkit azonnal a bizalmamba fogadni. Nincs sok „aranykártyás” barátom. Nem szívesen adom ki a titkaimat.

– Került már igazán kellemetlen helyzetbe?

– A Família Kft. című tv-sorozat egyik téli jelenetében síelnem kellett. Csakhogy ez az én életemből kimaradt, így ki kellett valamit találni. Tetőtől talpig beöltözve, sílécekkel a talpamon vitt felfelé a felvonó, a hegytetőn meg kiszálltam. Többször megismételtük, az operatőr szorgosan vette, ahogy „síelek”.

Az utolsó körnél odafent vártam, hogy történjen valami, a felvonó azonban megállt. Lentről kiabáltak, a gépkezelő hazament, vége a munkaidejének. Le kellett jönnöm valahogy, különben megfagyok. Guggolva, oldalazva araszoltam lefelé. Halálfélelmem volt.

– Milyen szakmát tanulna szívesen?

– Szeretnék érteni a számítástechnikához.

– Gyűjt valamit?

– Régebben lelkesedtem a musical CD-kért. Tekintélyes gyűjteményt hoztam össze, de őszintén megmondom, évek óta nem hallgattam egyiket sem. Sok haszontalan holmi van a lakásomban, amitől igyekszem megszabadulni.

– Kedvenc helye a világban?

– Mindenhová szívesen megyek, ahol tenger van. Imádom a tenger morajlását, erejét, de nem vagyok vízibolha, egyedül nem szeretek úszkálni, különben is félek a cápáktól. Leginkább az olasz partok vonzanak, évente egyszer ellátogatok oda vagy felülök egy tengerjáró hajóra.

– Magyarországon?

– Első helyen Budapest áll. Aztán Szeged következik, ott élnek a nővéremék.

– Mi jut eszébe a Balatonról?

– Az első szerelmek, a diszkóhajók, s a kedvenc palacsintázóm, fagyizóm és halasom. Kétéves korom óta évzárótól évnyitóig a siófoki nyaralónkban töltöttem a vakációt. De még most sem tudom elképzelni, hogy ne ugorjak le pár napra pihenni.

– Az okostelefonja mely funkcióit használja?

– Sajnos függő vagyok. Nem iszom, nem dohányzom, de a mobiltelefonomat naponta több órán át nyomkodom. Aktív életet élek a közösségi oldalaimon, és olvasom a hírportálokat is.

– Mennyi idő alatt rakja ki a Rubik-kockát?

– Ha megengedik, hogy leszedjem róla az összes matricát és átragasszam, akkor elég gyorsan. Az én agyam nem állt rá, sosem boldogultam vele. Ellenben a második osztályos unokaöcsém ebben is mélyen megaláz.

– Tapasztalata szerint mit tudnak külföldön a magyarokról?

– Ugye, a Rubik-kockáról tudnak. Meg Puskás Öcsiről, talán még Bíró Lászlóról, a golyóstoll feltalálójáról is. Magyarország az utóbbi időben a nyári zenei fesztiváljairól lett híres, és sok fiatal jön a budapesti romkocsmákba is. Mindig hoz a kor magával olyasmit, ami felhívja ránk a figyelmet.

Csonka András színész, énekes, műsorvezető. Gyerekkora óta színésznek készült, de szeretett volna fodrászkodni vagy fogaskerekűt vezetni. Harmadszorra vették fel a főiskolára, harminc éve kapott diplomát. 1991-től hét éven át játszotta Picit az MTV Família Kft. című szappanoperájában, beceneve innen származik. Budapesti és vidéki színházakban főleg zenés darabokban játszik, énekesként több lemeze van.