Nem csitul a járvány

Világméretű szolidaritás

Az ellenszerek és a vakcinák fejlesztése számos laborban egyszerre folyik a világban. Soha nem látott összefogás keretében, a munkafolyamatok és a tudás egyes országok közötti gondos felosztásával zajlik a legtöbb fejlesztés. Ezúttal nem egymással, hanem ezzel a járvánnyal és talán a következővel is versenyezve.

Nem arról szól a vetélkedés, hogy ki lesz az első, hanem hogy a tudomány idejében és minél több megoldást nyújtson a járvány leküzdéséhez. Ezért egyszerre számos ösvényt kell taposni, még ha némelyik nem is vezet majd eredményre – számol be munkájáról a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja a közösségi oldalán.

A vírusfertőzés nagyon bonyolult folyamat, melynek sejten kívüli és belüli szakaszai vannak. Amikor el akarjuk hárítani a támadást, több ponton is beavatkozhatunk. A virológusok rövid ismertetővel igyekeznek képet adni arról, hogy mik a lehetőségek, és jelenleg milyen kutatások zajlanak ezen a téren.

A vírust a sejten kívül vagy azon belül blokkolhatjuk – magyarázzák. A sejten kívüli blokkolást általában vakcinák által létrehozott antitestekkel, mesterségesen előállított antitestekkel vagy egyéb módokon (receptor­blok­ko­lók stb.) érhetjük el.

A sejten belül pe­dig több lépésben is gátolhatjuk a vírus repliká­ció­ját (másolását). A SARS-járvány óta több tucat potenciális an­tivirális szer és kezelés került a listára, melyek közül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiválasztotta a négy legígéretesebbet. Ezek klinikai hatékonyságát jelenleg példa nélküli, világméretű, a SOLIDARITY nevet viselő teszt során vizs­gálják.

A WHO által kiválasztott négy sokat ígérő terápiás lehetőség:

- Remdesivir antivirális szer – a vírus másolását végző enzimet blokkolja.

- Maláriaellenes szerek – a vírus „érését” közvetett módon befolyásolják a gazdasejt bizonyos folyamatainak pH-változásával.

- HIV-vírus ellenes szerek (ritonavir/lopinavir) – ezek úgynevezett proteázgátlók. A proteázok kulcsfontosságú enzimek, melyek a vírus fehérjéinek végső érését segítik (Ez a lehetőség egy klinikai vizsgálat során már elbukott, de a WHO szakértői szerint a betegség korai fázisában még hatásos lehet – ezt kívánják most tesztelni.)

- Ritonavir/lopinavir interferon-béta kezeléssel kombinálva – az interferon-béta a vírusfertőzés korai szakaszában adagolva segítheti a korai védelmet, ezt az előző párossal kombinálva jó eredményekre számítanak.

Újabb tünet

A koronavírus-fertőzés tüneteit már álmunkból felébresztve is felsoroljuk: száraz köhögés, magas láz, fejfájás, nehézlégzés, hasmenés, étvágytalanság, íz- és szagérzés ideiglenes elvesztése. Kínai kutatók nemrég arról számoltak be, hogy a súlyos tünetekkel járó esetek egyharmadában szemészeti problémát is okoz a koronavírus, legtöbbször kötőhártya-gyulladást – írta a 24. hu.

A szakemberek eddig úgy vélték, hogy a könnyben nincs jelen a vírus, ám most úgy tűnik, mégis feltűnhet és fertőzhet is. Ezt azonban további vizsgálatokkal kell igazolni, mert még nem bizonyított, hogy a könnyeken keresztül fertőződtek meg a betegek szemei.

Nem segít a medveepe

Az állatvédőket sokkolta a hír: a kínai kormány hivatalos oldala medveepét tartalmazó injekciót ajánl a koronavírus súlyos tüneteinek kezelésére. A különböző medvefajok epéjét évszázadok óta használják a kínai orvoslásban, és a modern orvostudomány is bebizonyította, hogy az ursodeoxikolsav valóban elősegíti az epekövek feloldását, a májbetegségek kezelését, gyulladáscsökkentő hatása miatt alkalmas lehet akár a légúti betegségek enyhítésére is. A gyógyszeripar évtizedek óta szintetikusan előállítja, a hagyományos gyógyászat és a feketepiac azonban az eredeti hatóanyagot keresi, mert azt eredményesebbnek és erősebbnek tartja. Az erre a célra fogságba vetett medvéket szűk ketrecekben tartják, az epét katéterrel vagy fecskendővel vonják ki belőlük, ami egyrészt gyakran okoz gyulladást és betegségeket az állatoknál, másrészt a fogyasztókra is veszélyes lehet, mivel gyakran vérrel, bakté­riumokkal szennyezett váladék kerül a fecskendőkbe. Tudományos vizsgálatok nem bizonyítják, hogy a medveepe enyhítené a koronavírus-fertőzés tüneteit – ugyanannyit ér, mintha köhögés elleni szirupot vagy fájdalomcsillapítót venne be valaki.

Százéves vakcina

Ausztrál kutatók megkezdték a tuberkulózis ellen használt vakcina tesztelését, hogy kiderítsék, képes-e megvédeni az egészségügyi dolgozókat a koronavírussal szemben, esetleg enyhíteni a Covid–19 fertőzés tüneteit. A BCG-oltást az ausztrál kórházakban dolgozó személyzet mintegy négyezer tagja kapja meg. Hasonló teszteket folytatnak Hollandiában, Németországban és Nagy-Britanniában is.

Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának a BCG-oltás, amit rendszerint már a szülészeten megkapnak. Az1954 előtt születettek azonban – vagyis a 65 évnél idősebbek – nincsenek tömegesen beoltva. Az szinte bizonyos, hogy a 100 éve kifejlesztett vakcina nem nyújt hathatós védelmet a koronavírus ellen, de segíthet az immunrendszer támogatásában és a tünetek enyhítésében.

Határok nélkül terjed

– Bármely településen jelen lehet a vírus, ezért továbbra is kérjük, hogy aki csak teheti, maradjon otthon és tartsa be a kijárási korlátozásokat, ezzel elkerülhetjük az ugrásszerű megbetegedéseket – hívja fel a figyelmet Müller Cecília országos tiszti főorvos.

A megelőzés érdekében:

- A vírus nem a levegőben lebeg, hanem hozzátapad a porszemekhez, a páracseppekhez, így kerül aztán a ruhára, táskára, mindenre. Ezért kell minden alkalommal fertőtleníteni otthon is, amikor hazaérünk. Ha bevásárolni megyünk, akkor a megérkezésünket követően már az ajtóban tegyük le a szatyrot, s az előszobában használjuk a kézfertőtlenítőt. Vetkőzzünk le, és megint mossunk kezet, majd cseréljük újra a ruházatunkat, és jó, ha lezuhanyozunk. Azokat a holmikat, amikben kijárunk az utcára, kezeljük elkülönítve.

- Ha kimozdulunk otthonról, viseljünk kesztyűt, és otthon csak azután vegyük le, hogy már fertőtlenítettük. A maszkokat is próbáljuk úgy eltávolítani, hogy közben ne érjünk az arcunkhoz. Utána fertőtlenítsük a maszkot, mossuk ki klóros vízben vagy dobjuk ki.

- A lakásban fertőtlenítőszeres oldattal rendszeresen mossunk fel. Tisztítsuk le azokat a felületeket, amelyekhez hozzáérhettünk hazatéréskor, például a kilincset, a villanykapcsolót, a csapokat.

- Kutyasétáltatás után is első dolga legyen a gazdinak a kézmosás.

Koronavírus-kisokos

Magyar biológusok állították össze az interneten közreadott koronavírus-kisokost, melyben közérthetően megfogalmazott, tudományosan ellenőrzött információkat olvashatunk és választ kaphatunk a bennünket leginkább foglalkoztató kérdésekre.

Így többek között a járvány terjedéséről, a tünetekről, a védekezésről, a fertőtlenítésről, hogy vajon bejönnek-e az ablakon a vírusok (nem jönnek), elpusztítja-e a kórokozót a fokhagyma vagy a szaunázás (A fokhagyma egyértelműen nem, mint ahogy a szauna vagy a forró fürdő sem. Attól, hogy a szaunában akár 100 fokos hőmérséklet uralkodik, a testünk belsejében a hőmérséklet a szokásos, nagyjából 36 °C marad, vagyis a vírust ez nem hatja meg), meddig marad fertőzött egy tárgy (napokig fertőzőképes marad), hogyan kell otthon ápolni a koronavírusos beteget.

Megtudhatjuk, mi a teendőnk, ha kicsit fáj a torkunk, hova forduljunk, ha súlyosabb tüneteket tapasztalunk, illetve hogyan kezelik azokat a betegeket, akik kórházba kerültek.