Oda-vissza megváltoztat az út

Sokan saját élményeikre alapozva határozottan állítják: aki végigmegy a spanyol El Caminón, annak megváltozik az élete. Ezt Rumi Imre főépítész is elmondhatja, aki a csodát 2008-ban élte át a barátság, békesség, szeretet, elmélyülés és megnyugvás útján.

Súlyos terhek nyomták a vállát, munkahelyi és magánéleti problémák. Amikor hazatért, varázsütésre elmúltak a gondjai, megtalálta a válaszokat a dilemmáira. Röviden így mondja: „Meggyó­gyultam.”

Még odakinn megérlelődött benne, hogy nálunk is lehetne hasonló zarándokutat kiépíteni, amelynek a végigjárásához időnként sok türelemre, megértésre, környezetünk elfogadására van szükség.

– Sikerült valóra váltani az álmomat – pörgeti vissza az emlékeit Rumi Imre. – Bár 2008-ban éppen a gazdasági válság nehézségeivel küzdöttünk, és alig volt munkánk, építész kollégáimmal, polgármester ismerőseimmel megfogalmaztuk: ha már házat nem tudunk építeni, akkor építsünk zarándokutat.

Némi izgalom azért volt bennem, hogy van-e szándék és akarat honfitársainkban egy ilyesfajta összefogásra. És láss csodát: bámulatos gyorsasággal zajlottak az események.

Spanyolországban az El Camino állami, egyházi és civil hivatalok irányítása alatt „működik”. A magyar alapítógárda úgy gondolta, ezt a mintát lenne érdemes átvenni, a hazai viszonyokhoz igazítva.

Miután Rumi Imre harmincéves építészi-főépítészi tapasztalattal rendelkezik önkormányzati területen, a helyhatóságok összefogására alapozta a zarándokút létrehozását. Ötletét példátlan érdeklődés övezte, egy éven belül öt megyéből és a fővárosból huszonöt önkormányzat csatlakozott a kezdeményezéshez, ma harmincnyolcan vannak.

Ilyen hosszan elnyúló területi kiterjedésű közös fejlesztési célért települések eddig még nem társultak hazánkban. Az ügy mellé állt az esztergom-budapesti, a kalocsa-kecskeméti érsekség, valamint a pécsi püspökség is. A Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás végül 2010. november 25-én alakult meg az Országházban.

– Nem volt nehéz kijelölni az útvonalat, amely az északi és a déli országhatár, Esztergom és Máriagyűd között 431 kilométeren át vezet az Árpád-kori Magyarország államalapításának néhány kiemelt történelmi, szakrális helyszínét érintve – mutat iránytűt Rumi Imre, a Magyar Zarándút Egyesület elnöke.

– Aki végighalad az információs táblákkal kijelölt és zarándokszállásokban bővelkedő úton, keresztmetszetet kap hazánkról, természeti és épített értékeinkről, mindazonáltal megtapasztalhatja az ott élő emberek vendégszeretetét is. Ráébred a vándor arra, hogy a Teremtő milyen gazdag országgal ajándékozta meg a magyarokat.

Vadregényes hegyekkel, erdőkkel, bővizű folyókkal, termékeny síksággal. Meg kell tanulnunk élni ezzel az adománnyal. Számomra a Magyar Zarándokút sokkal szebb és nagyobb hatású, mint az El Camino.

Hamar felfedezték maguknak a természetjárók és a szakrális emlékek hívei a csodákkal teli útvonalat. Eleinte néhány százan váltottak zarándokútlevelet, mára ezer fölött van a számuk. Folyamatosan épül-szépül az útvonal környezete. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2012-ben 751 millió forintos támogatást nyert a Regionális Operatív Programok büdzséjéből.

A kiemelt turisztikai beruházást egy 13 szereplős konzorcium valósította meg, egyebek közt zarándokszállókkal, kiállítóhelyekkel, szoborparkkal gazdagodott a Magyar Zarándokút 200 kilométeres dél-alföldi szakasza.

– Felkerültünk a világtérképre is – újságolja Rumi Imre. – Egy osztrák civil szervezet bekapcsolta a Magyar Zarándokút Budapest és Mohács közötti szakaszát a középkori eredetű Jerusalem Way útvonalába. Ez további feladatok elé állít bennünket, főleg a kommunikációra szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni.

Egyelőre azonban a koronavírus-járvány miatt el kellett napolnunk a március végén induló évnyitó konferenciánkat, és a szállók, illetve egyéb zárt tereink megnyitásával is várnunk kell. Azt tervezzük, hogy a tízéves jubileumról rendhagyó módon, fordított zarándoklattal emlékezünk majd meg, vagyis visszafelé járjuk végig az utat.