Összefoglaló a járványról

– Magyarországon először sikerült izolálni az új koronavírust – adta hírül pár napja Müller Cecília tiszti főorvos. Mit jelent ez pontosan, és miért számít jelentős lépésnek?

– Ez azt jelenti, hogy itthon, magyar mintában először sikerült izolálni, azaz elkülöníteni, hiszen kínai, ausztrál, német kutatók ezt már korábban megtették. A vírus izolálása egyébként azt jelenti, hogy egy fertőzött beteg mintájából sikerült a vírust oly módon kivonni, hogy azt laboratóriumban tovább szaporíthassák.

Ez azért fontos, mert bármilyen gyógyszert vagy gyógyhatású anyagot „élő”, fertőzőképes víruson kell – előbb sejtkultúrákban, majd kísérleti állatokon – tesztelni, hogy kiderüljön, elpusztítja-e a kórokozót.

– Elmondhatjuk, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a koronavírus elleni védőoltás előállításához?

– Ez valóban fontos mérföldkő akár a vakcina, akár a gyógyszer kifejlesztéséhez. Ezután már pontosan tudható, hogy a vírus mely génje melyik víruskomponens, milyen alkatrész „gyártásáért” felelős. Ezeket a géneket ki lehet vágni a vírusból, be lehet ültetni más sejtekbe, és velük vírusfehérjéket, vírusproteineket lehet termeltetni.

A magyar kutatók is ezt teszik: a vírus felszínén található vírusfehérjét egy sejtes rendszerben izoláltan előállítják, és ennek segítségével fognak bizonyos gyógy-és terápiás szereket előállítani. Ezért is volt nagyon fontos a genom pontos szerkezetének a feltárása.

– Abból, hogy ezt most már ismerjük, visszakövethető, hogy valóban denevérből, kígyóból vagy más állatból származik a vírus?

– A múlt évben megjelent egy szaklapban, hogy a kínai Jünnan tartományban számos denevérfaj él, s azokból hasonló vírusokat lehetett izolálni. Hogy miért és hogyan kerültek be az emberbe, erre többféle elmélet létezik. Tudjuk, hogy a denevérek többfajta koronavírust is hordoznak, ezekből – az emlősállatokat, madarakat fertőző vírusokból – is több mint 28 fajta van.

Elképzelhető, hogy a denevérekben ezek rekom­binálódtak, azaz a genetikai állományuk bizonyos mértékig kicserélődött, és létrejött egy olyan vírusváltozat, ami, úgy tűnik, emberi sejteket is képes megfertőzni. Valószínűbb azonban, hogy nem egyenesen a denevérekből került a vírus az emberbe, ehhez egy köztes állatra is szükség volt. Először a kígyóra gondoltak, de ma már biztos, hogy tévesen.

Azután a tobzoska került gyanúba, mert árusították a kínai piacon és ették a húsát, de úgy néz ki, hogy mégsem ez a vírusgazda. Valójában mindeddig nem találták meg azt az emlősfajt, amelyik e vírust közvetítette a denevérből a humán populáció felé.

– Mennyire veszélyes ez az új kórokozó a már ismert vírusokhoz, például az influenzához, a kanyaróhoz képest?

– A koronavírusok az RNS-vírusok közé tartoznak, és ellentétben a DNS-vírusokkal, rendkívül gyorsan, vég nélkül szaporodnak. Nincs azonban az örökítőanyaguk szaporításakor ellenőrző funkció, ami azt jelenti, hogy a létrejövő új vírusok 95–99 százaléka úgynevezett defektív vírus: nem fertőző, rögtön elpusztul.

De az az egy százalék is elég ahhoz, hogy embereket fertőzzön meg. A Covid–19 tehát ilyen értelemben nem túl veszélyes, az általános megbetegítő vagy súlyos tüneteket okozó képessége kevesebb, mint 5 százalék. Az influenzáé nagyjából ugyanennyi, mégsem rettegünk attól, hogy évente több százezer ember meghal influenzában, pedig igaz.

Az influenzavírus fertőzési indexe 1,5, valamivel kisebb, mint a koronavírusé (2-2,3). Vagyis ez utóbbi egy kicsit gyorsabban fertőz, de nem okoz különösebben súlyos eseteket.

– Ugyanakkor lépten-nyomon olvashatjuk, hogy a magyar halálozási arány kiugróan magas a térség országaihoz képest…

– Ezek az adatok félrevezetők lehetnek. Tudjuk, hogy hányan haltak meg és hány fertőzöttet igazoltak mérésekkel, diagnosztikai eszközökkel, de a fertőzöttek pontos számát nem ismerjük. Az országos tiszti főorvos asszony is hangsúlyozza, hogy a véltnél sokkal több fertőzött élhet köztünk, de a betegség gyakran olyan enyhe tünetekkel jár, hogy észre sem veszi az illető.

Tévedés tehát azt mondani, hogy az Európai Unióban nálunk a legmagasabb a halálozási mutató, mert nincsenek meg a számításhoz a megbízható adatok. Mint ahogyan más országokban sem, hiszen a tünetmentes fertőzöttek száma sehol nem ismert.

– Segíthetne ezen, ha megsokszoroznák a szűrővizsgálatok számát?

– Nincs értelme Magyarország teljes lakosságát szűrni, és teszteket is csak a gyanús esetekben érdemes elvégezni – ez az Egészségügyi Világszervezet álláspontja is.

Újabban azonban felcsillant a remény egy nagyobb, akár népességszintű szűrés lehetőségére: a minap jelentették be az Egyesült Államokban, hogy elkészítették azt a diagnosztikai eljárást, ami a vírus elleni ellenanyagot mutatja ki a vérből.

Ez az úgynevezett ELISA-módszer. Olcsó, viszonylag gyors és néhány óra alatt eredményt ad. Ha ez elterjed, akkor nagyon nagyszámú emberen lehet szűrővizsgálatokat végezni.

– Ezzel gátat szabhatnánk a járvány terjedésének?

– Mindenesetre könnyebb lesz megjósolni, hogy mennyi ideig tart. Hogyan kell ezt elképzelni? Mondjuk, véletlenszerűen kiválasztunk ezer embert, és elvégezzük rajtuk a tesztet. Kiderül, hogy az ezerből hányan fertőzöttek éppen vagy fertőződtek meg korábban, de nincsenek már tüneteik, a szervezetükben viszont megtalálható a vírus elleni ellenanyag.

Ebből megállapítható, hogy végigzúdult-e már a járvány a magyar lakosságon, esetleg valahol a közepén járunk, vagy ne adj’ isten még csak az elején. Sokan úgy vélik, hogy ha holnaptól kezdve mindenki otthon maradna, akkor két-három hét alatt túl lennénk rajta. Sajnos nem így van.

Csökkenne persze a fertőzések száma, de a járvány nem csitul ilyen gyorsan, ahhoz legalább egy-két hónap kell, még ha teljesen bezárkózunk előle, akkor is.

Elmagyarázó

- Genom: egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely a DNS-ben van kódolva (egyes vírusokban az RNS-ben). - Fertőzési index: mutatja meg, hogy egy fertőzött beteg az idő alatt, amíg fertőzőképes, hány új embernek adja tovább a kórt. - Nyájimmunitás: akkor keletkezik, amikor a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget ad a beoltatlanok számára is.

– Egyes külföldi szakértők azt mondják, hogy szabadjára kellene en­gedni a vírust, és akkor kialakulna a nyájimmunitás.

– A járványok esetében ez általában tényleg járható út. Csakhogy ennek is megvannak a nehézségei. Ha a vírus elszabadul, nagyon gyorsan végigszalad az országon, súlyos megbetegedéseket okoz, halálos áldozatokat is szed, de néhány hét alatt az egész lakosság vagy legalább a 80 százaléka megfertőződik.

Amikor a nyájimmunitás szerepét emlegetik, akkor gyakorlatilag abban bíznak, hogy ha elég nagyszámú ember meg-fertőződik, a vírus majd nem jut el az igazán veszélyeztetett csoportokig, így a járvány komolyabb áldozatok nélkül lecseng.

Valójában ez nem megoldás, mert a súlyos állapotba kerülő betegekre a jelenlegi egészségügyi ellátó kapacitás nem elég. Nem csak nálunk, egyetlen országban sem. És hogyha megötszörözzük, akkor sem lesz elég, mert a fertőzéscunaminak olyan mértékű betegvonzata lenne.

Ehelyett inkább arra kell törekedni, hogy elhúzzuk a járványt, laposítsuk az úgynevezett járványgörbét. Ennek is van persze hátránya, mert így hosszabb ideig tart, de legalább a súlyos esetek megfelelő egészségügyi ellátásban részesülhetnek.

Nagyon szomorú, hogy néhány honfitársunk meghalt, és lesznek is még, akiket el fogunk veszíteni, de egyetlenegy olyan hazai haláleset sem volt eddig, amit kizárólag a koronavírusos tüdőgyulladás okozott volna. Mind­annyiuknak más súlyos, krónikus alapbetegsége volt, amit tovább rontott a koronavírus-fertőzés.

Úgyhogy a nyájimmunitás a kevésbé fertőző vagy súlyos betegséget okozó vírusoknál tulajdonképpen járható út, de a koronavírus esetében nem.

– Mik a lehetséges kimenetek? Eltűnhet valaha vagy velünk marad ez a vírus és időről időre felüti a fejét, mint például az influenza?

– A SARS-koronavírus ugyanilyen hirtelen bukkant fel szinte a semmiből 2002-2003-ban, nagyon gyorsan végigszáguldott egyes populációkon, aztán eltűnt, s nem azért tűnt el, mert a világ lakosságát vakcinázták volna ellene. Valószínű, hogy a természetes immunitásunk bizonyos mértékig egyensúlyba került vele. Elképzelhető, hogy a koronavírus esetében is így történik majd.

A másik lehetőség, hogy a már ismert emberi koronavírusokhoz hasonlóan – melyek évek óta velünk élnek, és enyhe tüneteket okoznak ősszel, télen vagy kora tavasszal – ez az új vírus is megszelídül valamelyest, és csak ritkán vagy egyáltalán nem betegít meg, de diagnosztikai módszerekkel a lakosság egy részében mindig kimutatható marad.

Én inkább ez utóbbinak adnék nagyobb esélyt. Hogy mikorra várható, nem tudom megmondani. Olvastam matematikai modellezéseket, melyek szerint Olaszországban két héten belül csúcsosodik a járvány, s attól kezdve már oldódik kicsit. Bár így lenne! Magyarországon szerintem jobban elhúzódik.

A jelenlegi járványügyi intézkedések nagyon helyénvalóak. Ha ezeket a lakosság fegyelmezetten betartja, akkor egy-két hónapig még mindenképpen kitart a járvány, de a súlyos esetek kialakulása nagymértékben elkerülhető lesz.