Újratervezés, átmeneti megoldások – pénzügyeinkben

A koronavírus-járvány ezekben a hetekben – érdemleges tartalékok híján – számos család költségvetését rendítheti meg. Számukra a Pénzcentrum segítségével néhány javaslatot adunk közre a nehéz időszak átvészeléséhez.

Ország-világBudai Horváth József2020. 04. 21. kedd2020. 04. 21.
Újratervezés, átmeneti megoldások – pénzügyeinkben

Kényszer- és fizetés nélküli szabadságok, elbocsátások zátonya mentén hajózva sokak megtakarításai legjobb esetben is csupán néhány hónapig tartanak ki. Azonban ezt a terminust meghosszabbíthatjuk, ha a pénzügyi rutinunkat újrafogal­mazzuk.

Mindennek alapja a pontos számvetés. Mekkora az összes bevételünk? Mennyi a készletünk a bank- és (lakás) takarékszámlánkon, a nyugdíj- és egészségpénztárban, a SZÉP-kártyán – urambocsá, a ruhák közé dugva? Mennyit költünk?

Mekkora összeg megy el rezsire és élelmiszerre? Ezt követően írjuk össze a rendszeres szolgáltatások (pl. bankszámla-vezetés, lakásbiztosítás), az újság-tévé-telefon-internet előfizetési díjait.

A továbbiakban a megkerülhetetlen fizetnivalókat a napi-heti-havi változásokkal kell kiegészítenünk. (Talán itt az idő a dohányzásról, a kaparós sorsjegyről való – nem csak átmeneti – leszokásra is….)

Ha a pénzügyi alapokkal végeztünk, fogjunk hozzá a költségek hathatós lefaragásához. Mostanában nincs mozi, presszó, söröző, cukrászda, fodrász, nem utazunk – ez is megtakarítás. Különösen célszerű a víz-, villany-, gázhasználat felülvizsgálata.

Mérjük fel a készleteket tartós élelmiszerekből, tisztálkodó- és mosószerekből, kutassuk át a mélyhűtőt, a pincét-padlást. Mi az, amit mindenképpen meg kell majd vennünk? Készítsünk hozzá szigorú vásárlási listát. Minden árucikkből megfelel az olcsóbb is.

Mit lehet több napra főzni? A maradékot érdemes más étkezésekhez felhasználni vagy lefagyasztani.

Érdemes átgondolni, áttervezni a szokásos pénzügyi menetrendünket. Fotó: Shutterstock

A rendkívüli időkben esetleg bekapcsolódhatunk például az iskolán kívüli oktatásba, az árukiszállításba – mindenbe, ahol lehetőség nyílhat alkalmi munkára. Az érintettek gondolják végig, mi az a tevékenységi kör, amiből – az óvórendszabályok körültekintő betartásával – esetleg pénzt hozó feladatot vállalhatnak.

Az előttünk álló hetekben elkövetkezhet, hogy áthidaló kölcsönre lesz szükségünk. Kerüljük az úgynevezett gyors-hitelezőket (az uzsorásokat a lehető legmesszebbre!), de a folyószámla- vagy hitelkártya-adósság is később újabb terheket jelenthet.

Diákhitel

A diákhiteleknél csupán azokat érintheti a moratórium, akiknek már megszűnt a hallgatói jogviszonya. A Diák­hitel1-nél maximum 1,5%-kal emelkedhet a hitelösszeg, a Diák­hitel2-nél csak a futamidő lehet hosszabb.

Keressük meg rokonainkat, barátainkat, megbízható ismerőseinket, munkatársainkat, s ha tudnak segíteni, az ügyletről készítsünk kölcsönszerződést. Az állami rendelkezések alapján halasztást kérhetünk hiteleink törlesztésére. Viszont csakis elkerülhetetlen szükségből tegyük, hiszen a moratórium alatt is ketyegnek a terhek.

Ezzel végső soron megnő a törlesztőrészlet, a felfüggesztés ideje alatt a kamatszámítás nem áll le, így ezekből további költség halmozódhat fel, meghosszabbodhat a futamidő. (Ha nem vesszük igénybe a moratóriumot, akkor minél nagyobb a tartozásunk, annál több a megtakarításunk.)

Nézzünk néhány példát. A lakáshitelek 4,42%-os átlagos kamata az év végégig 3,3%-kal növelheti meg a tartozást, ami 6 millió forintos hitel esetén 200 ezer forint körül várható, míg 20 milliós hitelnél – húszéves futamidő esetén – egymillió forinttal drágítja meg az egyezséget.

A személyi hitelek 13,43%-os átlagos kamata a moratórium igénybevétele esetén 10%-kal emeli meg a tartozás összegét, ugyanez a hitelkártya- és folyószámlahiteleknél még többre rúghat. A gépjárműhitelek 8,35%-os átlagos kamata pedig 6,3%-kal növekszik.

Ezek is érdekelhetnek