„Jó hírét vinni az országnak...” – tárlataink külhonban

– A Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a XVII–XIX. században című kiállítás pozitív visszhangot kapott a határainkon túl. Milyen tematika szerint válogatják a külföldre vitt tárlatok anyagait?

– Ez mindig helyszín- és témafüggő, valamint az is befolyásolja, hogy milyen a célközönség. Például a királyné neve a ko­reai siker után került be a kiállítás címébe mint hívószó, mert az ő alakja rendkívül népszerű Kínában, több millió kínai kislány viseli a Sissi nevet.

A fegyverektől a viseletekig egy vegyes anyagot vittünk ki, amelyet négy helyszínen mutattak be négy-négy hónapig. A tárlatot a pekingi Palotamúzeumban – ahová a Nemzeti második európai múzeumként kapott meghívást – 650 ezer fő nézte meg, Sanghajban 670 ezer; összesen 2 millió 700 ezren látták.

– Ilyen népszerű az európai történelem és kultúra Kínában?

– Több oka van ennek a rendkívüli érdeklődésnek. Egyrészt a múzeumi területen ­Európa nyomdokaiba kívánnak lépni, reprezentációs-művelődési helyszíneket teremtve az ottani egyre jobb módú középosztály számára. Másrészt műtárgyanyaguk – történelmi okokból – viszonylag kevés maradt fenn a népköztársaságban, ugyanakkor több ezer óriási múzeumépületük áll.

Erre a piaci hiányra a Nemzeti Múzeum gyorsan reagált jó kulturális kapcsolataink révén. Folyamatosan hívnak bennünket a Távol-Keletre, a koronavírus-járvány előtt minden hónapban érkezett kínai küldöttség, és most épp mi utaztunk volna Kínába egy örökségvédelmi konferenciára.

– A múzeum nemcsak a múltba tekint, hanem a Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a Közel-Keleten című tárlattal napjaink történéseire reflektál.

– Az elpusztított, helyreállításra szoruló épített-kulturális közel-keleti és afrikai keresztény örökségről szóló anyag talán távolabb áll a múzeumunk portfóliójától, mégis egy fontos társadalomtörténeti problémáról beszél a XXI. század elejéről.

A nagyon megrázó erejű tárlat járt Budapest után a washingtoni nagykövetségen, a New York-i magyar főkonzulátuson, aztán Rómában, Münchenben, nemrég vittük vissza Washingtonba, a Biblia Múzeumba, és érdekli Spanyolországot is.

Fontos, hogy a Nemzeti Múzeum külföldön és más kontinenseken is szerepeljen, ezzel ugyanis jó hírét viszi az országnak. 218 éves intézményünk gyűjteményének nagysága és különlegessége a nagyobb európai múzeumokéhoz mérhető.

– Milyen tervekkel készültek, mielőtt be kellett zárniuk a kapukat a látogatók előtt?

– Számtalan ötletünk közül hadd említsem meg a nyárra tervezett „nagy dobásunkat”: soha senki nem rendezett még ilyen nagy volumenű kiállítást, ami a késő római ezüst tárgykultúrát mutatná be, ráadásul az Európai Régészeti Társaság Budapesten tartandó kongresszusára időzítve.

Körülbelül ötven csodálatos műtárgyat várunk külföldről, a British Museumból, a Louvre-ból, a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a nápolyi Régészeti Múzeumból, Svájcból, Németországból, Spanyolországból, ám közülük a kidolgozás igényességét, méretét, állapotát tekintve mégis kiemelkedik a mi Seuso-kincsünk.

Reméljük, a vírushelyzet nem befolyásolja már az Európa első királyai című nagyszabású kiállítást, amely Délkelet-Európa kőkortól a bronzkorig tartó időszakáról szól majd; az egész Balkánról érkezik be hozzá anyag. 2021 tavaszára időzítettük, a chicagói Field Múzeummal közösen.

Amikor Amerikában megnyílik majd a tárlat, azzal egy időben nemzetközi régészeti konferen­ciát szervezünk Budapestre.

Ők is a világhálóra költöztek

A múzeumpedagógusok óvodásoktól a gimnazistákig korszakokra bontott feladatsorokkal várják a gyerekeket, sőt a felnőttekre és a magyarul tanuló külföldiekre is gondoltak. A játékos oktatási segédlet kiegészíti, színesíti az iskolai online tananyagot. Emellett az intézmény régész, történész, muzeológus munkatársai április 2-ától blogon keresztül tartják a kapcsolatot a látogatókkal, szakmai beszámolókkal várnak minden érdeklődőt. Aki filmélményre vágyik, ne hagyja ki az MNM moziját! A néhány perces ismeretterjesztő előadások sora folyamatosan bővül: jelenleg a pénzérmék világáról, valamint egy-egy különlegesen szép műalkotásról tudhatunk meg érdekességeket.