Kávézás a Károly-kilátón

– Milyen a viszonya a születési helyével, településével?

– A soproni erdők szélén megbújó teniszpályákról indultam, a soproni erdőkben róttam a köröket kondiedzésként, máig a szívem csücske a szülővárosom. Nekem az otthont a család jelenti, akik történetesen még mindig ott élnek, dolgoznak.

Rajongok a közös vasárnapi ebédek utáni sétákért, a Károly-kilátónál elfogyasztott kávékért. Budapesten is van egy ékszerdoboz lakásom, így kétlakiként már a fővárosba is húz a szívem.

– Kisgyermekként mi foglalkoztatta?

– A labda. Naphosszat pattogtattam, kosárlabdát, teniszlabdát, vagy csak úgy lufival ütögettem.

– Kedvenc könyve?

– Nehéz kérdés, nagyon szeretek olvasni. Mindenevő vagyok, a kedvenceim az izgalmas krimik, Dan Browntól, J. D. Robbtól, Robin Cooktól, de a csajos Kinsella-könyveket is falom.

– Kedvenc film?

– Megunhatatlan A Gyűrűk Ura, abból is a második rész. A Bohém rapszódiát is vagy tucatszor láttam, angolul szerintem sokkal jobb.

– Milyen zenét szeret?

– Ha álmodozva bármilyen koncertre elmehetnék, tuti, hogy a Queen lenne!

– Kit tart a példaképének?

– Nem vagyok rajongó típus, inkább úgy mondanám, hogy nagyon tisztelem Roger Federert és Rafael Nadalt, kisebb koromban pedig Jelena Gyementyjevát. A csillogó sikerek mellett megmaradtak jó embernek, közvetlenek, kedvesek, ugyanakkor vérprofik.

Egy pár évvel ezelőtt a US Open konditerméből tartottam éppen az öltözőbe, és baromira idegesített, hogy valaki szó szerint a sarkamban liheg. Amikor az illető rá is lépett a sarkamra, de úgy, hogy még a cipőm is lejött a lábamról, kissé morcosan hátrafordultam. Roger állt ott, bocsánatkérésre emelt kézzel csak annyit mondott: „Sorry, Timea.”

El sem hittem, hogy tudja a nevem! Zavaromban én is bocsánatot kértem tőle.

– Mindenkiben megbízik?

– Jaj, dehogy! Az ismertséggel megszaporodtak az érdekkapcsolatok, illetve sokan elmaradoztak. Szerencsére hamar kitapasztaltam, ki az, akiben megbízhatok, és ki az, aki csak a teniszezőt látja bennem.

Nem nyílok meg könnyen, de aki ismer, tudja, hogy a teniszezőénem csak egy töredéke Babos Timinek.

– Milyen szakmát tanulna szívesen?

– Az edzések, versenyek mellett nincs sok idő másra, de igyekszem képezni magam, így franciául tanulok. Büszke vagyok rá, hogy a tavalyi Roland Garros-győzelmünk után franciául köszöntöttem a közönséget, ami Kikinek is rengeteget jelentett, hiszen a Garros mégiscsak az ő hazai versenye, az ő közönsége.

Érdekel a lakberendezés és szeretek főzni. Szakács vagy cukrász biztosan nem leszek, de semmittevő exteniszezőként sem látom ma­gam. Tudatosan építem a jövőm, a teniszkarrierem csak egy állomás, és hiszem, hogy még sok szép dolog vár rám az életben akkor is, ha szegre akasztom majd az ütőm.

– Gyűjt valamit?

– Sajnos javíthatatlan cipőmániában szenvedek. Viszont a legjobban vágyott darabokat egy-egy cél, eredmény eléréséhez kötöm: ha van győzelem, van cipő!

– Szokott felesleges dolgokat vásárolni?

– „Melós”, dolgos családból származom, ahol nem hullott semmi az ölünkbe, én ezt hoztam otthonról, eszerint élek továbbra is. Mérlegelem, hogy mennyi szükségem van az adott dologra.

– Kedvenc helye a világban?

– Melbourne és Róma.

– Magyarországon?

– Sopron, a budapesti lakásom és a Vár.

– Mi jut eszébe a Balatonról?

– Napfény, lángos, palacsinta, régi szép emlékek. Kiskoromban sokat jártunk oda családi barátaink apró nyaralójába, ahol matracokon aludtunk, sorba álltunk a zuhanyzóért, és a teraszon reggeliztünk kiflit májkrémmel.

Emlékszem, amikor elkezdtem versenyezni itthon, a Vidékbajnokságot Balatonbogláron tartották. Mivel profiként nyáron szinte folyamatosan versenyzem – természetesen a vírusmentes szép időkre gondolok –, kevés lehetőségem van a Balcsira leruccanni, de évente minimum egyszer valahogy megoldom.

A mindenkori kedvencünk Füred, itt hol panzióban, hol családi villában szállunk meg, ahogy épp a hangulatunk diktálja.

– Mi a háttérkép a telefonján?

– Mivel a telefonommal tartom a kapcsolatot a világgal, szeretem, ha egy szép emlék néz vissza rám. Most éppen az unokaöcséim és a cicám, Gofri.

– Mennyi idő alatt rakja ki a Rubik-­kockát?

– Nem mondanám, hogy profi vagyok. Kiskoromban mindig csaltam vele, leszedegettem a színes matricákat...

– Tapasztalata szerint mit tudnak külföldön a magyarokról?

– A Rubik-kockát szinte mindenki ismeri, ez biztos. Ezenkívül: gulyás, Budapest, Puskás.

Babos Tímea egyéniben a top 100-ban szerepel, 2016-ban az előkelő 25. helyen jegyezték a világranglistán. Magyarország első teniszvilágbajnoka lett női párosban, ráadásul 2019-ben zsinórban harmadszor szerezte meg ezt a címet. Kristina Mladenoviccsal az évek alatt lelki kapocs alakult ki, ma már Kiki az egyik legjobb barátnője.