Megbízhatóbb, mint az ember?

Érdekes hír, hogy az önvezető autók 2060-ra átvehetik az uralmat a közlekedésben. Azért valószínűleg marad még néhány őstulok, aki körömszakadtáig ragaszkodni fog a volánhoz: mit neki az űrből vezérelt kocsi, nem kér belőle.

Így aztán a tökéletlen ember megmérkőzhet a tökéletlen ember által kreált, nem feltétlenül tökéletes robottal.

Készül az a mesterséges intelligencia (az emberi agy működésével versenyző robot), amely valamennyi közlekedési helyzetet egyidejűleg észleli, szempillantás alatt feldolgozza, rögtön lereagálja, máris döntést hoz, amit a láthatatlan keze és lába végre is hajt. A gyorsasággal nem lesz baj, hiszen a komputer már ma sokkal fürgébb az embernél.

Csak abban a tulajdonságában kételkedem, hogy amit az ember közlekedőként megtapasztal, az a tudás (sőt még jóval több) a robotba maradéktalanul beprogramozható.

Ha az önvezető autó a lehető legkisebbre szorítja le a balesetek számát, akkor a találmány az emberiség megmentője. A statisztika százalékos minimalizálása ellenére, amelyik „sofőr” mégis kalamajkába keveredne, az amúgy ragyogó – a nullához közelítő – összesített kimutatás az érintett utasok számára konkrétam eléri a 100 százalékot.

Persze ebben az esetben a károsultnak semmi dolga nem lesz az autója javíttatásával, azt majd a robotok gyártói és üzemeltetői intézik egymást közt a virtuális biztosítónál és a szervizeknél. S ha valaki – isten ne adja! – a balesetben az életét veszíti? Ki üli le? A robot tervezője, a rendszer megalkotója, a térség közlekedésének ügyeletes irányítója?

Műszaki vizsga

A koronavírus-járvány idején érvénybe lépett rendelkezés értelmében nem kötelező meghosszabbíttatni a lejáró személyes okmányok érvényességi idejét. Ide tartozik a forgalmi engedély is. A műszaki vizsgát csak magánszemélyek halaszthatják el. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a biztosítótársaságok a kormányrendelet értelmében érvényesnek tekintik a magyar állampolgárok autóinak műszaki vizsgáját, a szabályozás a vészhelyzet elmúltától számított tizenöt napig lesz érvényben. Aki tudja, ne halogassa a kocsija műszakiztatását, hiszen előbb-utóbb úgysem úszhatja meg, viszont elkerülheti a lehetséges torlódást a vizsgaállomáson – és hamarabb felderíthetők a súlyos, feltétlenül kijavítandó hibák is.

De térjünk vissza a bevezetőben említett csendhez. Az önvezető kocsik kísérletképpen keresztül-kasul koptatják a világ egyes útjait. Csakhogy ma még történnek bajok. Ütközések, gyalogoselütések. Pedig a robot okos, biztonsági sofőr is ül az autóban, és mégis. Erről beszámol a média. Az érintett gyártók pedig inkább kerülik a rivaldafényt.

A csinnadratta elhalkul. Van hová fejlődni. Mindenesetre a továbbiakban kötelező tartozékként előírandó fedélzeti kamera (fekete doboz) megmutathatja, mi okozta a balesetet, a vezető mit tett annak elkerüléséért. Azt se feledjük, hogy az önvezető autók saját közlekedési zónáihoz újfajta utakat is kell készíteni, ami roppant összegeket emészt fel.

Így aztán a gyártósorokon ma még együtt készül a benzines, a dízel-, a gáz-, a hibrid és az elektromos meghajtású autó.

Mindaddig, amíg a jövő bekopogtat, az egyetlen valós út a szüntelen fejlesztés és tesztelés.

Ez utóbbihoz Magyarország is hozzájárul: a Zala Zone, a régió legnagyobb tesztpályájának megépítése – Szlovéniával és Ausztriával együttműködve – 45 milliárd forintos beruházás.