Három kofferben elfért mindene

„Nyíregyházára borzasztó hírek érkeztek arról, hogy a Csaholyi fiú micsoda csávába került Pesten. A főispán titkárja azt beszélte, hogy Csaholyi Béla húszezer pengőt veszített a kaszinóban puffra. Kapott egyheti moratóriumot, de ha letelik a hét – vége, becsület dolga, hogy főbe lője magát.

Ezek a vészhírek túlzottak voltak, de az mindenesetre igaz volt, hogy a fiú, aki cséplőgépet vásárolni utazott föl Pestre, elkártyázta és elitta édes­szülei pénzét a bűnös városban” – írja Hunyady Sándor oly érzékletesen a Csaholyi fiú című elbeszélésében.

Ki volt ez az író, akinek írásművészete a francia Maupassant-t idézi?

Hunyady Sándor születésének körülményei és az élete is kész regény. A modern magyar irodalom úttörő fenegyerekének számító Bródy Sándort 1889-ben lapjától Kolozsvárra küldték, hogy tudósítson az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület báljáról és egy színházi bemutatóról, amelynek egyik szerepét a szép és tehetséges Hunyady Margit játszotta.

Bródy beleszeretett a színésznőbe, a tudósításra szánt három napból pedig bizony három év lett, a kapcsolatból pedig 1890. augusztus 15-én egy fiú született, aki Hunyady Sándor néven lett a magyar irodalom jeles alakja, regény- és drámaíró, a két világháború közti magyar irodalom meghatározó művésze.

Élete első éveit édesanyjával, a kolozsvári teátrumban, a Vígszínházban, majd nagyszülei ódon nemesi otthonában töltötte. Anyja halálát követően az őt nevelő nagyszülők örvendve fogadták, amint egy napon eljött érte az édesapja, hogy Budapestre vigye a törvénytelen gyermekét.

A színházi és a dzsentri élet után a tizenkét éves fiúcska otthonosan illeszkedett be a pesti kávéházak, színházak, írótársaságok művelt légkörébe. Hunyady Sándor középiskolába Budapesten járt, első írásait a Pesti Napló és a Pesti Tükör közölte.

Ám a zaklatott életmód következtében Hunyady már tizenkilenc éves korában, 1909-ben öngyilkosságot kísérelt meg, ami azonban a fegyver váratlan félrecsúszása miatt meghiúsult. Bródy Sándor a fiút felgyógyulása után azonnal Kolozsvárra küldte, hogy nyugodtabb légkörben élhessen – Hunyady azonban első este elkártyázta minden pénzét. Később az Újság című laphoz kezdett cikkeket írni, és még nem is sejtette, hogy későbbi életét meghatározó gondolkodás- és életmódjának kialakulása kezdődött meg ezzel a hírlapírói állással.

Amikor már nyugodtabb korszak következhetett volna életében, mert bizonyos megállapodottságot élvezhetett Kolozsvárott, elfogta az apja utáni vágy, s amint egy „szerencsés kártyás passz” segítségével előteremtette a vonatjegyre a pénzt, 1912-ben visszautazott Pestre.

Nemcsak apja szélsőséges természetét viselte nehezen, de léha pesti közös életüktől is hamar megcsömörlött, s hiába akadt mindig valahonnan kávé, szivar, kártyapartner és írnivaló – Hunyady és Bródy éltető elemei –, szinte megváltásként érte Dungyerszky György szerb nagybirtokos ajánlata, aki személyi titkárnak kérte fel – írja róla a Wikipédia.

„A fenének kell kávéház. Torkig vagyok a kávéházzal” – sóhajtott fel örömmel Hunyady, amikor 1913 nyarán a bácskai faluba megérkezve teleszívta tüdejét a friss levegővel. A születésétől fogva városban élő fiú hamar beleszokott a falusi életbe: igaz rokonszenvvel figyelte a sovány, fekete, szerb parasztokat és lenyűgözte a bácskai mulatságok zabolátlan vadsága.

Vidéki életének az első világháború kitörése vetett véget: besorozták a hadseregbe. A finomlelkű fiú nehezen viselte az összezártságot, az állandó bűzt és mocskot, katonatársai durvaságát. Hamar kiderült, hogy nemcsak lelki, de testi adottságai sem tették alkalmassá a hadi szolgálatra: ifjúkora óta beteg tüdeje miatt a front helyett egy tátrai szanatóriumba került.

Még javában tartott a háború, amikor 1916-ban visszatért Pestre, és Lázár Miklós lapjánál, a Déli Hírlapnál helyezkedett el. A Monarchia széthullása viszont az írói karrierjének a kezdete lett. 1922-ben visszaköltözött szülővárosába, Kolozsvárra. Erdélyben a Magyarországtól való elszakítás után a magyar kultúra óriási fejlődésnek indult.

Hunyady már a városba érkezése másnapján állást kapott az Ellenzék című lapnál, s az itt töltött időt később élete legboldogabb éveinek nevezte. Termékeny évek következtek, s a korábbi életélményei alapján szabadon vitte olvasóit úri kastélyokba és cselédputrikba, előkelő játékkaszinókba és olcsó garniszállókba, luxusszanatóriumokba és örömtanyákra, vezérigazgatói irodákba vagy akár a színházi kulisszák közé.

Aztán 1929-ben újra visszaköltözött Budapestre, s a bohém Hunyady – akárcsak apja – a kedvence lett a pesti éjszakai életnek. Feltűnően szép megjelenése kivételes írástehetséggel párosult. Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Kosztolányi Dezső társaságába, Magyarország legjobban kereső tollforgatói közé tartozott, s a Royal Szálló harmadik emeletén lakott.

Hunyady ifjúkori élményeiből, az előkelő körök vagy a kávéházi bohémvilág életéből merítette a novellatémáit. Az Arany ifjú lezüllött arisztokrata hősét gyilkossággal gyanúsítják, s hiába derül ki később az ártatlansága, a régi társaság többé már nem fogadja vissza. A Razzia az Arany Sasban román rendőrfelügyelője a saját feleségét éri tetten egy garniszállóban.

A Vöröslámpás ház (ebből 1977-ben Makk Károly forgatott filmet Egy erkölcsös éjszaka címmel) egyetemi hallgatója a bordélyházban ver szállást, mert ott a kvártély olcsóbb, és a nők is helyben vannak. A Júliusi éjszaka már-már hoppon maradt vőlegénye akkor szerzi vissza az előkelő család megbecsülését, amikor tetten érik a komornával.

Az 1930 novemberében bemutatott Feketeszárú cseresznye hozta meg Hunyady Sándor számára az igazi sikert, tette elismert és ünnepelt drámaíróvá. Hunyady a Trianon-problematikát, a történelem eseményeit hangolja egybe hősei egyéni sorsával. A sze­replők konfliktusaiban árnyaltan mutatja be a körülmények által deformált emberi magatartásokat.

1933-ban az USA-ban filmet is forgattak belőle Storm at Daybreak címmel, Kay Francis és Nick Asther főszereplésével; a film cselekményét a The New York Times is méltatta.

„Titokzatos fényérzékenységű szerkesztés jellemzi” – írta róla Márai Sándor. Illés Endre szerint „legalább tíz olyan novellát írt, amelyet egyetlen kritikus sem tud megkarcolni. De még az idő sem. Mind a tíz világ­irodalmi ranggal illeszkedik be a legjobb magyar novellák közé.”

Hunyady Sándor szerénységgel és szorgalommal dolgozott élete végéig. „Üres feketekávét reggelizem egy darab kenyérrel. Reggeli után leülök dolgozni, dolgozom délig. Akkor megebédelek, az íróasztal szögletén, a legtöbbször papírról kolbászt vagy parizert. Este, a rendes, olcsó kis helyemen, menüt vacsorázom. […] Minden földi javam elfér három közönséges kofferben. Nem vagyok anyagilag biztosítva, legföljebb csak az előttem álló néhány hétre, esetleg mindössze néhány napra...”

Fiatalon meghalt. Azt írták, csoda, hogy ötven évig győzte szervezete a halálos bajokat, tűrte a tizenkilenc éves kora óta tüdejében lévő golyót.

A jelenkori kiadók kínálatát nézve, írásait újra kezdik felfedezni.