Kirándulás a végtelenbe

Néhány dolgot azért mindjárt az elején tisztázni illik. Mert az említett dinoszaurusszal az a helyzet, hogy az csupán játék – mi más is lehetne, hiszen a dinók a földtörténeti középkorban, 65 millió évvel ezelőtt lényegében kihaltak, és a hozzájuk hasonlatos egyedek, amelyek máig közöttünk élnek, ma még aligha kerülhetnének fel egy űrhajóra –, ott lebegett a Crew Dragon kabinjában a világűrben már kétszer is megfordult, kifejezetten veteránnak számító 49 éves Robert Behnken és az 53 éves Douglas Hurley asztronauta mellett.

A világ minden fontos televíziós társasága élőben közvetítette, amint a játék dinó ellebeg a kamera lencséje előtt. Ez egyrészt jó hír, mert azt jelzi, hogy a tudósokban és mindazokban, akik összehozták ezt a kilövést, megbújik az örök gyerek lénye, és függetlenül attól, hogy egy ilyen űrutazás fölöttébb megkívánja a tudományosságot, a fegyelmet és komolyságot, arra is ráirányítja a figyelmet, hogy lám, milyen egyszerűen, letisztultan lehetne és lehet élni.

A másik, amiről illik szót ejteni, az az állam szerepe. Mert az lehet, hogy a Dél-afrikai Köztársaságból származó, az elektromos járműveket is fejlesztő és gyártó Tesla vállalatot, a SpaceX űrprogramot megálmodó és működtető 48 éves Elon Musk rengeteg kísérlet és kudarc után elérte azt, hogy embert lőjön föl az űrbe, ám egyedül ezt nem tehette volna meg.

A NASA, az USA kormányzati űrhivatala szerepe nagy és elévülhetetlen ebben a misszióban, még akkor is, hogy az elsődleges dicsőség a SpaceX programé. A 2002-ben létrejött vállalattal a NASA már igen hamar, 2006-ban szerződést kötött, mert a magáncégben meglátták a tudományos, kommunikációs, háttéripari és szállítási kapacitási lehetőséget.

Az USA-ban zajló űrprogramok sok tekintetben zsákutcába kerültek, és a NASA a XXI. század második évtizedére azt is elérte, hogy csak akkor tudtak embert feljuttatni az űrbe, ha ehhez az egykori hidegháborús ellenfélnek számító nemzet, az oroszok segítségét kérték. Nem véletlen, hogy az amerikai nagy televíziós társaságok nem csupán Musk és csapatának történelmi sikeréről adtak hírt, hanem a tudósításaikat olyan szalagcímmel látták el, hogy amerikai földről (Florida, Cape Canaveral) kilenc év óta először startolt olyan jármű, amelyik embereket szállított.

Merthogy a sikerből mindenki szeret lecsippenteni kisebb-nagyobb darabot. Nem véletlen, hogy Donald Trump amerikai elnök is a helyszínről követte a kilövést, majd azon nyomban, a történelmi pillanathoz igazított szavakkal egy kalap alatt nyilatkozott a tudósok dicsőségéről és arról, milyennek is kell láttatni az Amerikai Egyesült Államokat: „Nem lehetsz első a Földön, ha második vagy az űrben.”

Majd azt is mondta, hogy a modern világot azok az emberek építették fel, akik mertek kockázatot vállalni, és egyértelművé tette, hogy az űrutazás jövője ma már az állami és a kreatív magánszektor együttműködésében rejlik.

Ezúttal senki sem említette, hogy a SpaceX Falcon–9 hordozórakétájára illesztett Crew Dragon eredetileg május 27-én startolt volna, de az időjárás akkor közbeszólt. Nem mintha május 30-án már ragyogó égbolt várta volna az asztronautákat, de egy űrhajó kilövését kicsit más léptékkel kell mérni ahhoz képest, hogyha az egyik boltban nem kapunk kenyeret, akkor talán lesz a másik üzletben. Egy kilövés ára függ a súlytól, amit a rakéta magával visz, vagyis a szórás nagy.

Egy kilogrammért elkérnek 3–5 ezer dollárt (vagyis 1–1,5 millió forintot), vagyis a végösszeg elérheti az akár 70–100 millió dollárt is. Sem a SpaceX vezetői, sem a NASA tudós vezérkara nem szerette volna, ha a közvetítéseken egy felrobbanó és széthulló űrhajó roncsai lennének láthatók, ahogyan történt ez 1986. január 28-án a Challenger katasztrófájánál, amikor is hét űrhajós meghalt, vagy 2003. február 1-jén a Columbia űrsikló tragédiájánál, amikor a jármű a sikeres küldetést követően a visszatéréskor robbant fel, fedélzetén hét asztronautával.

S hogy mennyire nem egyszerű egy tárgyat az űrbe küldeni, az is mutatja, hogy a SpaceX tudósai egy nappal a Crew Dragon kilövése előtt Texasban egy másik hordozórakétát (Starship) teszteltek, amelyik szinte azonnal felrobbant, miután begyújtották a hajtóművét.

A Crew Dragon űrhajósainak az a feladata, hogy kapcsolódjanak a Föld körül keringő nemzetközi űrállomáshoz, ahol számos kísérletet, megfigyelést végeznek el. Missziójuk lényege azonban, hogy a sikeres küldetést és visszatérést köve­tően összegyűjtsék a tapasztalatokat, elemezzék az adatokat, mert erre épülve újabb küldetések indulnak, és idővel, már jövőre azt is lehetővé tennék, hogy akinek van elengedő pénze, űrturistaként feljuthasson a világűrbe.