Felmérték az állapotunkat

A sajtótájékoztatón Merkely Béla, a H-UNCOVER vizsgálatot vezető Semmelweis Egyetem rektora elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által az ország 487 településéről kiválasztott 17 787 főből 10 575 vett részt a május 1–16. közötti vizsgálatokban.

A résztvevőktől az aktuális fertőzöttséget kimutató, orr- és garatmintán alapuló PCR-teszt mellett vért is vettek annak kimutatására, hogy korábban átestek-e a fertőzésen, továbbá egy kérdőívet is kitöltöttek. A friss PCR-tesztje 3 főnek lett pozitív, és 70 emberről derült ki, hogy átestek már a SARS–CoV–2 okozta fertőzésen.

A fertőzöttek körében gyakori tünetként jelentkezett a szagló- és ízérzékelés romlása, az izom- és ízületi fájdalom, a légzésnehézség és a hasmenés, továbbá gyakoribb volt a fertőzés egyes társbetegségek – magas vérnyomás, szívbetegség, krónikus tüdő-, máj- és vesebetegség – esetén.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a régiókat tekintve az átfertőzöttség Budapesten volt a legnagyobb mértékű (90/10 ezer fő), a legalacsonyabb pedig Észak-Magyarországon (45/10 ezer fő), és nagyban befolyásolhatta az életkor.

Az aktív fertőzöttek száma 241-re becsülhető a vizsgált időszakban, 56 439-re tehető a szeropozitív, vagyis fertőzésen átesetteké. Így mind az aktív fertőzöttségi ráta (2,9 fő 10 ezer lakosból), mind pedig az átfertőzöttség aránya (68 fő 10 ezer lakosból) alacsonynak mondható.

Az ország nyugati felében inkább a fiatalok, a keletiben pedig az idősek lettek fertőzöttek, a nyugati tájakon inkább a fér­fiak, a keletieken pedig a nők betegedtek meg, de számottevő különbség nem mérhető a nemek között, mint ahogyan a dohányzás és a testsúly sem befolyásolta a fertőzések előfordulását. Tendenciaszerű összefüggés érzékelhető azonban a pozitív eredmény és a gyakori munkába járás, a karanténra kötelezett vagy ismerten fertőzött személlyel való kontaktus és a március 1-jét követő nemzetközi utazás között.

– A vizsgálatban több mint háromezer orvos, szakdolgozó, illetve orvostanhallgató vett részt, és ugyancsak ezreket – háziorvosokat, jegyzőket, polgármestereket, a kormányhivatalok munkatársait – lehetne összeszámolni, ha valamennyi támogatót, segítőt szeretnénk megnevezni.

Köszönet illeti őket és minden magyar állampolgárt, aki részt vett a felmérésben – összegezett dr. Merkely Béla, aki az orvosképzésben és az egészségügyi ellátásban élen járó négy hazai orvosegyetemünket a nemzet őrszemeinek nevezte.

Az országos szűrővizsgálat végrehajtása során soha nem látott összefogás valósult meg, és kiemelkedő logisztikát igényelt, hogy a vizsgálatokat végzők az utolsó zsákfaluba is eljussanak. A kutatási eredményekből jól látszik, hogy az idejekorán bevezetett szigorú korlátozó intézkedések, az idősekre vonatkozó specifikus korlátozások segíthettek megfékezni a járvány terjedését az országban, de fontos volt az is, hogy a lakosság jelentős része betartotta a szabályokat.

Mivel a vizsgálat bebizonyította: közösségben nagyobb az esély arra, hogy megfertőződjünk, ezért a nyári szabadságok idején is meg kell fontolni, hova utazunk. Itthon most nyugodtabb időszakot élünk, de nem szabad elfelejteni, hogy behurcolt esetek bármikor okozhatnak járványfellángolásokat.

Romániá­ban és Ukrajnában ismét romlik a helyzet, és a magyarok kedvelt úti célja, Bulgária sem közöl biztató adatokat. Ha ezt a nyarat sikerül nagyszámú behurcolt eset nélkül megúsznunk, legközelebb akkor kedveznek majd a feltételek a járvány újbóli megindulásának, amikor a gyermekeink, illetve a fiatalok újra iskolába és egyetemekre járnak, zárt helyiségekben tartózkodnak, és a napok is hűvösebbre fordulnak – vázolta a jövőbeli kilátásokat dr. Merkely Béla.

Az orvosképző egyetemek folytatják a szűrővizsgálatokat annak érdekében, hogy előre jelezhessék az esetleges második hullám megjelenését.

Az átfertőzöttség Budapesten kívül a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön volt a legmagasabb, míg a fertőzöttség szintén a fővárosban, az Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon a legjelentősebb.