Anno azt írtuk...

Mi történt még 1945 augusztusában?

2-án a Beneš-dekrétumok a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő magyarok (és németek) kollektív bűnösségét rögzítették. Megfosztották őket az állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.

16-án a magyar küldöttség hazaérkezett Salzburgból, ahol tárgyalásokat folytattak az amerikai megszálló hatóságokkal a magyar háborús bűnösök kiadatásáról. A következő hónapok során mintegy 60 ezer ember ügye került a népbíróságok elé; 477 főt ítéltek halálra, közülük 189 főt végeztek ki. Erre a sorsra jutottak a háborús kormányok miniszterelnökei (Bárdossy László, Sztójay Döme), Imrédy Béla és a Szálasi-adminisztráció vezetői.

20-án félmillió ember vett részt a Szent Jobb-körmeneten. A II. világháború alatt Pajtás Ernő ezredes vezetésével a Koronaőrség a Szent Jobbot a magyar koronázási jelvényekkel együtt egy salzburgi barlangban rejtette el. A jelvényeket később az amerikai hadseregnél helyezték biztonságba, onnan azok Salzburg érsekéhez kerültek megőrzésre. Magyarországra az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza, és a körmeneten már körbehordozhatták.

28-án a Magyar Kommunista Párt főtitkára, Rákosi Mátyás az angyalföldi nagygyűlésen bejelentette: az októberi budapesti községi választáson a két munkáspárt közös listán indul. Ekkorra az MKP majd’ 200 ezer tagot jegyzett. A párt Moszkvából jött (Rákosi mellett Révai József, Nagy Imre, Vas Zoltán) és itthoni vezetői (Rajk László, Kádár János, Apró Antal, Kállai Gyula) nemcsak a megszálló hatóság bizalmát élvezték, hanem többségük kiszolgálta a Szovjetunió érdekeit is.

A Szabad Földön kívül 1945-ben született még: a Császár, azaz Franz Beckenbauer világbajnok német labdarúgóedző; a Lassúkezű, vagyis Eric Clapton brit gitáros-énekes; Duray Miklós felvidéki magyar politikus-író; Mia Farrow amerikai színésznő; Földes László Hobo Kossuth-díjas énekes-dalszerző; Harsányi Gábor Jászai-díjas színész-író; Jeles András rendező-drámaszerző; Kertész Zsuzsa televíziós bemondó; Klampár Tibor kétszeres világbajnok asztaliteniszező; Macs­kássy Izolda képzőművész; Malek Miklós Erkel-díjas zeneszerző-karmester; Nyikita Szergejevics Mihalkov Oscar-díjas orosz színművész-rendező; Molnár Piroska, a Nemzet Színésze; Soltész Rezső énekes-dalszerző; Szom­bathy Gyula Kossuth-díjas színművész; Szörényi Levente Kossuth-díjas dalszerző-énekes-gitáros.

1948: A Szovjet Hadsereg dicsőségére

Révai József arról beszélt, hogy hazánkban a dolgozók vér nélkül, békés úton jutottak hatalomra.

– Ennek a békés fejlődésnek az volt a feltétele – aláhúzom, hogy döntő feltétele –, hogy a Szovjet Hadsereg végezte el azt, amit különben a magyar munkásosztálynak, a magyar dolgozóknak kellett volna elvégezniük: a régi rendszer elnyomó államapparátusa hadseregének, csendőrségének, rendőrségének összezúzását. És ezt soha nem szabad elfelejteni.

1949: Kémiskola Rómában

Egy osztrák katolikus újság leleplezése szerint Róma egyik jezsuita kolostorában papokat képeznek ki a Szovjetunióban való kémkedésre. Az osztrák katolikus újság megírja, hogy ez a kémiskola egyike Róma legkülönösebb házainak. Sosem nyitnak ablakot, a kapu állandóan zárva van, a növendékek két-három éves tanulmányi idejük alatt nem fogadhatnak látogatókat és nem írhatnak hozzátartozóiknak. A Via Carlo Alberton lévő sötét házba a jezsuita rendnek is csak kevés tagja léphet be. A papok, akiket itt kémszolgálatra kiképeztek, civil ruhában és hamis névvel indulnak el útjukra. Elutazásuk előtt a pápa külön kihallgatáson fogadja őket, és felveszik a szentségeket, beleértve az utolsó kenet szentségét is.

1952: Jó munkával a békéért

A Szolnok megyei MNDSZ március 29-én tartotta első megyei konferenciáját. A megye minden területéről eljöttek a küldöttek, hogy megbeszéljék az asszonyok további feladatait a békéért folyó harcban.

– Egy háborúban a nők veszíthetik a legtöbbet – mondta beszámolójában Papp Jánosné, Szolnok megye MNDSZ-titkára. – Nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy az imperialisták eldobják azt a gránátot, amely gyermekeinket tépné szét. Úgy kell dolgoznunk, akár a mezőgazdaságban, akár az üzemekben, hogy munkánkkal törjük le az imperialisták halállal fenyegető kezét.

1956: Yves Montand Moszkvában

Moszkvában nagy sikerrel vendégszerepel Yves Montand, a népszerű francia énekes. A Sportpalotában és a Csajkovszkij teremben egy hét alatt hat hangversenyt adott, amelyeken több mint 50 ezer főnyi közönség jelent meg, több millió szovjet ember pedig rádión hallgatta énekét. Legutóbb a moszkvai hangversenyteremben lépett fel. A közönség nagy elismeréssel adózott a francia művésznek és dalait forró tapssal fogadta. A hangversenyen megjelent Ny. A. Bulganyin, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, K. M. Mo­lo­tov és Ny. Sz. Hruscsov.

1957: Lesz ez több is!

Több mint félmillió doboz gyufát készít már naponta a Szegedi Gyufagyár. Ez a teljes kapacitásnak mintegy 60 százaléka.

1958: Füstbe ment terv

Orosz Mihály 19 éves gépésztechnikust munkahelyéről hiányzás miatt elbocsátották. Ekkor a munkásszálláson meglopta társait, s azt tervezte, hogy a büntetés elől Nyugatra szökik. Tervébe beavatta Loós László 19 éves barátját is, akivel együtt indultak a nyugati határnak. A határőrség feltartóztatta a két fiatalt, s a debreceni bíróság börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélte őket.

Csemegék a lapról

-Induláskor 5 pengőbe került a Szabad Föld. Aztán – az elszabaduló infláció miatt – az 5. lapszámért már 8, a 10.-ért pedig 50 pengőt fizettek az olvasni vágyók. A 100 pengőt a 11. lapszámmal értük el. Az 1946-os évet 500 pengővel kezdtük, de már a 3. számért 1000 pengőt kellett adni. Május 12-én egy újság ára vagy kétmillió pengő vagy egy darab tojás. És így tovább: millpengők, milliárd pengők, billió pengők váltották egymást a címlapon, mígnem 1946 augusztusában megjelent a forint, s a lap ára 40 fillérre változott. - A „fényes vezérlő csillagunkról” szóló versikével jelent meg a Szabad Föld 1952. március 9-i száma, szerzője Vámi Józsefné, az enyingi Ezüstkalász Tszcs tagja. Ugyanis ezen a jeles napon ünnepelte Rákosi Mátyás a 60. születésnapját – az olvasó pedig az akkori nyolcoldalas újságban úgy öt-hat lapon keresztül elmerülhetett a dicshimnuszokban… - Gyászkerettel jelent meg az újságunk 1953. már­cius 15-i száma: megtörtént az elkerülhetetlen, távozott az élők sorából Sztálin. A „nemzetközi munkásmozgalom mély gyásza” a nyolc oldalból összesen hatot foglalt el: Mao Ce-tung kínai elnök búcsújától a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kiáltványán át Kónya Lajos Kétmilliárd szív című, terjedelmes költeményéig…

1966: Csúcsteljesítmény

Háromezer asszony vállalt tavaly szerződéses libatömést a kiskunfél­egyházi járásban. A legtöbb libát – 1075 darabot – Balogh Sándorné kiskunmajsai asszony adta át a földműves-szövetkezeti felvásárlónak. Az első helyért 1200 forint jutalmat kapott.

1972: Illatosított sertések

Sertéshizlaldákban vagy süldőnevelőkben, ahol különféle fajtájú és származású állatok élnek együtt, gyakoriak az összecsapások, amelyek valóságos kannibalizmussá fajulhatnak. Az állatok magatartását tanulmányozva rájöttek, hogy a barát-ellenség viszony mércéje a szag. Bár nevetést váltott ki, mégis sertés­illatosítókat hoztak forgalomba, amelyek – mint a Bajor Tartományi Állattenyésztő Intézetben bebizonyosodott – beváltak. Az illatosító anyaggal permetezett sertések azonos szagúak, és már nem tűnnek egymásnak idegeneknek. A „parfümöt” általában vízzel hígítva, közönséges permetezőkkel szórják az állatokra, istállófalakra és az alomra.

1983: Menuhin gombjai

Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész elveszítette azokat a platinából és gyémántból készült mandzsettagombokat, amelyeket 40 évvel ezelőtt VI. György angol királytól kapott ajándékba. Egy fellépés után beadta ingét a szál­loda mosodájába, s másnap az inget tisztán, vasalva, de a hétezer dollárt érő gombok nélkül kapta vissza.

1986: Moravia, a vakmerő

Újra megnősült Rómában Alberto Moravia. A 78 éves olasz író egy 32 éves elvált spanyol asszonyt vett feleségül. Carmen Llera reklámügynökként dolgozik egy olasz kiadónál, és első házasságából van egy 12 éves fia. Moravia első felesége, Elsa Morante írónő tavaly novemberben halt meg.

1999: Erősen vedelnek a brit szappanoperákban

Lassan alkoholmámorba fulladnak a brit tévécsatornák szappanopera-sorozatai, rossz példát állítva a műfaj kedvelői elé – állítja egy antialkoholista szervezet. Az Alcohol Concern közzétett tanulmánya szerint a tévésorozatokban mostanság majdnem kétszer annyian isznak, mint a húsz évvel ezelőtti epizódokban. A tavalyi sorozatok nézői mintegy nyolcpercenként láthatták, hogy valaki legurít a torkán egy szíverősítőt, de gyakran a sárga földig is leitták magukat a szereplők. A BBC azzal védekezik, hogy nem is olyan rossz a helyzet, nem minden szereplő issza le magát minden epizódban…

2001: B. B. és a kutyahús

Brigitte Bardot, a ma már jobbára csak állatvédőként ismert egykori francia filmcsillag a bukaresti kóbor ebek ügye után ismét a kutyák védelmében szólalt meg. Felszólította Dél-Koreát és a többi ázsiai országot, hogy szüntesse be a széles körben elterjedt kutyaevés barbár szokását. A sztár szavait Dél-Koreában sokan az egész nemzetet ért sértésként fogták fel.

2004: A Trabantok rémei

Másfél nap alatt 28 Trabantot tört fel két gyulai fiatalember. Két szolgálaton kívüli rendőr és egy polgárőr csípte el őket, amikor az utcán felfigyeltek két gyanúsan viselkedő emberre. A tettesek a kihallgatás során beismerték a bűncselekmény-sorozatot. Elmondták, hogy pénzt kerestek a feltört kocsikban. Most már csak az a kérdés, miért éppen a Trabantokat vélték a legkézenfekvőbb pénzlelőhelyeknek?!