Panelfelújítási program, avagy rémtörténet Szegedről

Köddé vált fővállalkozók, pórul járt bedolgozó cégek és megrendelők, végrehajtással fenyegetődző ügyeskedők. Számtalan esetben találkozunk ezekkel a jelenségekkel, ha valaki Magyarországon nagyberuházásba kezd, de nem példa nélküli ez más államokban sem. Különösen azok az esetek fájdalmasak, amikor a megrendelők járnak pórul, ártatlanul, és rajtuk akarják behajtani az elmaradt bevételt.

Ország-világHaraszti Gyula2020. 08. 16. vasárnap2020. 08. 16.

Kép: Kecskemét, 2008. március 05. Panelpogram, építőipar, állványépítés. Fotó: Ujvári Sándor

Panelfelújítási program, avagy rémtörténet Szegedről
Kecskemét, 2008. március 05. Panelpogram, építőipar, állványépítés. Fotó: Ujvári Sándor

Szegeden, az Építő utca 2. szám alatti társasház jelenlegi és korábbi lakói egy tizenkét éve tartó jogi hercehurca károsultjai. Az érintettek nem is gondolták, hogy 2006-ban, amikor bekapcsolódnak a panel­felújítási programba, ezzel együtt egy szövevényes, drámába illő peres ügybe keverednek, amely a mai napig mérgezi a mindennapjaikat.

A panelfelújítás nagy erőkkel indult el annak idején, a lakók örömére. A fővállalkozó, egy két cégből álló konzorcium vezetésével több alvállalkozó és beszállító vágott bele a munkába. A megrendelők, a társasház lakói ekkor még nem tudták, hogy a korszerűsítésbe egy osztrák vállalat is bekapcsolódik: az állványzatot kölcsönözték tőlük.

A Kaiser Bau GmbH nevű társaság a társasház közös képviselőjével aláíratott egy kezes nyilatkozatot, amely arról szólt, hogy ha a kölcsönzés díját a fővállalkozótól nem kapnák meg, a társasház köteles fizetni a fővállalkozó helyett. Filus Jánosné, aki harminc éve lakik ebben a házban, állítja, hogy a lakóközösség erről az aláírásról semmit sem tudott, márpedig később éppen az irat miatt keletkezett az a bonyodalom, amely ma már a végrehajtás rémével fenyegeti az Építő utca 2. szám alatt élőket.

Az osztrákok ugyanis nem véletlenül aggódtak már a kivitelezés megkezdésekor a számlák miatt: a tartozások rendezése a fővállalkozó részéről már az első számla kiállítása után is akkora csúszásban volt, hogy az állványzatot le akarták bontani. Hogy a munka folytatódjon, a társasház azonnal 3 millió forintot fizetett a Kaiser Baunak, és a sürgősségre hivatkozva személyesen adták át az osztrák cég képviselőjének.

A pénzt egy számlabizonylatra írt feljegyzéssel vették át, de a további számlák kifizetésének minden lépése bankokon keresztül zajlott. S végül 2,8 millió forintot a fővállalkozó is továbbutalt az osztrák cég számlájára. A közlemény rovatban természetesen leírták azt is, hogy az Építő utca 2. szám alatti épület állványbérletéről van szó.

– Amikor véget ért a panelfelújítás, minden számlát kifizettünk a fővállalkozónak, a pénz is elfogyott – meséli Filus Jánosné. – Azt hittük, hogy hátradőlhetünk, de sajnos pár nap elteltével Kaiser úr közölte, hogy a fővállalkozó egyik számlánkat se fizette ki, erre ő a kezes nyilatkozat alapján újra követelte rajtunk a teljes összeget.

Az asszony tájékoztatása szerint ezt követően egyeztetések következtek, amelyeken az osztrák vállalkozó azt állította, az első számla kifizetésével kapcsolatos körülményekre nem emlékezik, a banki átutalásokról pedig csak ő rendelkezett bizonyítékkal. A társasház még egyszer nem tudott fizetni, azért a Kaiser Bau beperelte őket.

– Mindvégig azt hittük, hogy nekünk adnak igazat, mivel mi mindent kifizettünk – emlékezik Filus Jánosné. – Az ellenünk Ausztriában indított pert azonban első és másodfokon is megnyerte az osztrák cég. A Stainzi Bíróság egyetlen általunk beadott dokumentumot sem fogadott el, mert azok magyar nyelvűek voltak, bár a fordítási költséget minden esetben kiszámlázta nekünk. Minden hiánypótlásra csak 5 napot kaptunk, amit lehetetlen volt teljesíteni. A legtöbb levelük a benne meghatározott határidő után jutott a kezünkbe – panaszolja a szegedi hölgy.

A per elvesztése után újabb egyeztetés következett egy osztrák ügyvéd segítségével. A Kaiser Bau GmbH bizonyítékként a könyvelője által vezetett nyilvántartást és a cég bankszámlakivonatát küldte el a társasház képviselőinek, amelyről megtudták, hogy a fővállalkozó átutalásánál nem volt semmilyen technikai probléma, az összeg a közleménnyel együtt megérkezett a bankszámlájukra.

A saját nyilvántartásukban viszont nem jelent meg egyik összeg sem a társasháznál, a cég képviselőjének kezébe átadott 3 millió forint sem, illetve a bankokon keresztül eljuttatott 2,8 millió sem.

– Mindkét összeget ugyanis a mellettük álló társasház állványbérleti díjára könyvelték el – mondta el a lakó.

Ez a „könyvelési hiba” végül elképesztő kálváriába sodorta a szegedieket. A jogerős, 2008-as ítélet alapján az osztrák cég csak 2011-ben indította el a társasház ellen a végrehajtást. Így már kamatokat is lehetett követelni, a lakók állítólagos tartozása már 10 millió forintra rúgott. Ezt az eljárást a cég 2016-ban megújította, így a követelés a kamatokkal együtt már meghaladta a 33 millió forintot.

Újabb egyezkedés következett, ügyvédek segítségével. Ennek eredményeként egy darabig úgy tűnt, megvan a megoldás: Kaiser úr megelégszik a tőkeköveteléssel, valamint az ügyvédi költségeinek és a végrehajtó díjának megfizetésével.

A zömében nyugdíjasok és kisgyermekes, kis jövedelemmel rendelkező családok nagy nehezen összekuporgatták a megegyezéssel kialkudott 10 millió forintot, de az osztrák vállalkozó a dokumentum aláírása előtt hirtelen kihátrált és ismét a teljes összeget kezdte követelni. Millen Béla, a társasház nevében eljáró ügyvéd szerint a magyar törvények alapján az egyezség aláírások nélkül is létrejött. A Szegedi Bíróságon be is nyújtották 2018-ban ezzel kapcsolatban a keresetet, amelyet peren kívüli eljárásba irányítottak.

Ennek alapján az összegyűjtött 10 millió forintot átutalták a végrehajtónak, aki azt továbbutalta a Kaiser Bau GmbH-nak. Az osztrák cég azonban továbbra is úgy tartja, hogy az egyezség nem jött létre, ezért a teljes összeget követeli. Ez azóta tovább nőtt a sikeres időhúzásnak köszönhetően, 2019 szeptemberében a követelés további 29 millió forinttal egészült ki. A peren kívüli eljárás után viszont lehetőség volt arra, hogy keresetet nyújtsanak be a végrehajtás korlátozására, de hogy ennek mi lesz az eredménye, egyelőre még nem tudni.

A házban élő hatvan család attól retteg, hogy ennek sose lesz vége. Ahogy múlik az idő, egyre magasabb lesz az összeg, amit követelni fognak rajtuk.

És hogy mi van jelenleg a panelfelújításban részt vevő cégekkel?

Az osztrákoknak dolgozó magyar állványozó társaság gyakorlatilag eltűnt, csak kikapcsolt telefonok géphangját sikerült meghallgatnunk az egykori elérhetőségeiken. A fővállalkozó konzorcium két tagját, a 3 millió forintos alaptőkével létrehozott Dekor-Putz-Bau Kft.-t és a Fém-Ép-Construct Kft.-t már 2009-ben felszámolták.

A Kaiser Bau GmbH-nak elküldtük kérdéseinket, egyelőre nem kaptunk választ.

Ezek is érdekelhetnek