Oltóanyag-verseny a világban

„Kizárt, hogy Magyarországra is érkezzen az orosz Covid–19 elleni oltóanyagból, hiszen a vakcinát nem törzskönyvezték az Európai Unióban, és a tudósok is csak annyit tudnak róla, amennyit a sajtóban olvasnak. A Szputnyik–V-vel azonban nem ez a legnagyobb baj: az oroszok az elsőség érdekében egész egyszerűen kihagyták a klinikai tesztek harmadik, egyben legfontosabb fázisát, amivel hatalmas rizikót vállalnak” – nyilatkozta a minap Jakab Ferenc, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője a hvg.hu-nak.

Szerinte a világban zajló vakcinafejlesztési verseny „olyan, mint a holdra szállás: mindenki szeretne első lenni”. A Covid–19 elleni orosz oltóanyag valójában egy úgynevezett adenovírus vektor­vak­cina, ami régóta alkalmazott és bevett módszer. A vizsgálatokról és azok eredményeiről azonban nem áll rendelkezésre adat.

Ha betartják a protokollt, egy oltóanyag kifejlesztése hosszú évekig is eltarthat, éppen a sokat emlegetett harmadik fázis miatt. Ebben a stá­diumban ugyanis több tízezer egészséges embert kell beoltani és figyelni, megvédi-e őket a vakcina a népesség beoltatlan részéhez képest.

E héten 40 ezer ember bevonásával megkezdődik a vakcina klinikai tesztelésének „posztregisztrációs” szakasza, ezzel párhuzamosan pedig az orosz egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett csoportok önkéntes alapon történő oltása is.

A már sok emberen tesztelés alatt álló, előrehaladott III. klinikai fázisban jelenleg hat vakcinával folynak vizsgálatok a SARS–CoV–2 ellen. Ebből hármat amerikai, kettőt kínai, egyet brit gyógyszercégek végeznek. Egy kínai gyógyszergyártó cég az év végéig tervezi kereskedelmi forgalomba hozni az általa kifejlesztett oltóanyagot, amit két lépésben, 28 napos eltéréssel kell majd beadni.

Miért kell a harmadik?

Az oltóanyag-fejlesztések előírásai nagyon szigorúak: a laboratóriumi és állatkísérleteket három (vagy sok esetben négy) klinikai szakasz követi. - Az első szakaszban emberek kis csoportja kapja meg a kísérleti oltóanyagot, és azt figyelik, hogyan reagál rá a szervezetük. - A másodikban már ennél több, életkor és egészségi állapot szerint válogatott tesztalanyt oltanak be, és a szer hatásosságát is vizsgálják. - A harmadik fázisban több tízezer emberen tesztelik a vakcinát, hogy minél nagyobb mintán ellenőrizzék. - Sok oltóanyag ezenkívül egy negyedik fázison is átmegy, amikor már az engedélyezés után tanulmányozzák tovább. (Forrás: hvg.hu)

Javasolják, hogy a ­diákok és a nagyvárosokban lakók mindenképpen oltassák be magukat, míg a kutatók véleménye szerint a vidéken, gyéren lakott helyen élőknek nincs szükségük a vakcinára: „Nem kell mind az 1,4 milliárd kínait beoltani.”

Egy indiai és egy ausztrál cég is hamarosan készen áll a Covid–19 elleni vakcinák tömeggyártására, az oltás hozzáférhető lesz minden ausztrál számára – adta hírül Scott Morrison miniszterelnök. A tülekedés óriási, százmilliószámra foglalják le az országok az egyelőre készülőben lévő koronavírus elleni készítményeket. A magyar kormány is több megbízható partnerrel megkezdte a tárgyalásokat az oltóanyag beszerzésére, ötmillió vakcinára kötött le kapacitást – jelentette be nemrég Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón.

Állandó fáradtság

A koronavírusból felgyógyultak körülbelül negyedénél jelentkezett krónikus fáradtság és poszttraumás stressz szindróma (PTSD) – nyilatkozta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infek­toló­giai osztályának főorvosa az M1-en. Korábban két hasonló koronavírus-fertőzés volt a világon: a SARS és a MERS. A SARS-ból felépültek nagy részénél nagyjából három év kellett, hogy a PTSD-ből is kigyógyuljanak. A mostani, új típusú koronavírusnál a kórházban, intenzív osztályon kezelt betegek tíz százalékában alakult ki a PTSD.

Ugyanakkor Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója a jövőbeni oltóanyagok felhalmozása ellen szólalt fel, leszögezve, hogy az ilyen versengés a járványhelyzet romlásához vezet. – Senki nincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban – mondta, és a „vak­ci­nanacionalizmus” veszélyéről beszélt.

Felszólította az oltóanyag kutatásán dolgozó országokat, hozzák nyilvánosságra az eddig elért eredményeiket. A WHO szakértői figyelmeztetnek: a világ nagyon messze van a globális nyájimmunitástól, hiba lenne ebben reménykedni. A fertőzéslánc megállításához egy adott közösség legalább 70 százalékának rendelkeznie kell az immunitáshoz szükséges antitestekkel.

Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a járvány terjesztői elsősorban a húszas, harmincas, negyvenes éveikben járó, tünetmentes emberek, akik a tünetek híján nem tudják magukról, hogy terjesztők.