A barna ital dicsérete

A buzérfélék családjába tartozó kávécserje Afrika és Ázsia trópusi vidékein őshonos, serkentő hatásának felfedezéséről megannyi mendemonda kering. Valószínűleg a mai Etiópia helyén elterülő Kaffa tartományból származik, a legenda szerint 850 táján egy Kaldi nevű pásztor bukkant rá először. A legeltetés során észrevette, hogy a kecskéi jóval élénkebbek, miután egy bizonyos cserje piros húsú, csonthéjas termését fogyasztják.

Kaldi gondolt egyet, elvitte a bogyókat a közeli kolostorba, ahol a szerzetesek is megkóstolták, de mivel az ízét ehetetlennek találták, a tűzbe dobták. Ám ekkor kellemes illatok kezdtek szállingózni a levegőben, így a bogyókból főzetet készítettek, és ezt használták az ébrenléthez az éjszakai imák során.

A növényt az 1100-as évek táján kezdték el termeszteni az Arab-félszigeten, és oly nagy becsben tartották, hogy a kávékereskedelem mesterségét féltve őrző arabok nem engedtek idegeneket az ültetvények közelébe.

Kávétények

- Az a tejhabos, meleg ital, amit most kapucsínóként ismerünk, régen egyáltalán nem ilyen volt. Kávéból, cukorból, tojássárgájából és tejszínből készült, eredete pedig nem olasz, hanem osztrák. A kapuziner ugyanis már 200 évvel ezelőtt is létezett. - Kávét ma 50 országban termesztenek, 25 millió családnak nyújt megélhetést világszerte. - Az olaj után ez a fejlődő országokból érkező második legértékesebb árucikk. - Egy kávécserje körülbelül 70 évig él, s ezalatt évente 2,5 kg bogyót hoz, melyekből 500 g zöld kávébab nyerhető. - Meglepő módon a skandináv országok fogyasztják a legtöbb kávét, a finnek a világelsők a maguk évi 12 kg/fő adagjukkal.

Végül mégis sikerült egy kávébabot kicsempészni, amely India és Jáva holland gyarmataira került, ezt követően pedig Európába is elért.

A kávézás szokása a XVII. században terjedt el az öreg kontinensen, s bár eleinte gyanakvással tekintettek a muszlimok által kedvelt italra, hamar népszerű lett. Az első európai kávéház, a La Bottega del Caffé 1624-ben nyílt meg Velen­cében.

A kávét ma Kelet-Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken és Új-Guineában termelt Coffea arabica és a Nyugat-Afrikából vagy Indonéziából származó Coffea robusta magjából, a babkávéból készítik pörköléssel.

Amíg a piros bogyóból az asztalon gőzölgő ital lesz, igen hosszú és fáradságos út vezet odáig. Az első lépés a szüretelés, amit kizárólag kézi erővel végeznek, és csak a piros, érett bogyókat szedik le. Ezt követően száraz, illetve nedves eljárással tisztítják a kávészemeket. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, ekkor történik a kávé minőségi besorolása is, mivel csak ezt köve­tően állapítható meg, hogy a bab milyen íz-, aroma- és illatanyagokkal rendelkezik.

A Coffea arabica íze erősebb, de pörköléssel és keverékekkel változtatnak rajta, míg a Coffea robusta jobban alkalmazkodik a meleg, nedves éghajlathoz, és kevésbé támadják meg a kártevők.

Magyarországon a török hódítással együtt jelent meg a feketézés szokása, azonban igazán népszerűvé akkor vált, miután a katonatisztjeink és a magyar nemesek egyre gyakrabban fordultak meg a bécsi udvarban. Az első pesti kávéház 1714-ben nyílt, ezt követően sorra tűntek fel a hasonló vendéglátóhelyek, így a budapesti kávézás az 1900-as évektől a maga több mint 500 kávéházával és legalább ennyi kávékimérőjével az aranykorát élte.

Illy Ferenc pontosan ebben az időszakban született Temesváron. 22 évesen sorozták be az osztrák–magyar hadseregbe, az első világháború több frontján is harcolt, kiváló tiszthelyettes vált belőle, a béke Triesztben érte. Mivel ott ekkortájt a legtöbben kávéval, déligyümölccsel, borral, olajjal, építőanyaggal kereskedtek, Illy is egy kávéval és kakaóval foglalkozó cégnél helyezkedett el, ahol ráadásul még a kávé pörkölését is kitanulta.

Talán ekkor ütött szöget a fejébe, hogyan is lehetne megőrizni a kávé csalogató illatát a pörkölés után. Évekig gondolkodott rajta, míg feltalálta a vákuumcsomagolást (légmentes), amihez spe­ciá­lis dobozokat használt. Illy Ferenc módszerének az volt a titka, hogy nagy nyomás alatt a kávéban levő oxigént nitrogénnel helyettesítette, így a frissen pörkölt kávé eredeti állapotában konzerválódott.

1933-ban megalapította az Illycaffèt – nem volt könnyű dolga, mert már az 1800-as években 66 kávés vállalat működött a városban. Két évvel később forradalmian új találmányával – amit Illetta névvel védetett le – megszületett a világ első automata eszpresszó­ká­vé­gépe, egy forró gőzzel működő kávéautomata. Az Italian Espresso ma is az olaszok egyik büszkesége.

Fia, dr. Ernesto Illy évekig foglalkozott a kávé kutatásával. Ő alapította Triesztben az Universitá del Caffét, vagyis a kávéegyetemet, melynek Budapesten is működik tagozata: a háromnapos Barista/Kávészakértő kurzus. A cég ma Andrea Illy, a híres unoka kezében van, aki fáradhatatlanul arra törekszik, hogy – az évről évre változó kávétermés ellenére – a kilenc különböző Arabica kávét olyan arányban keverje össze, hogy létrejöjjön az utánozhatatlan zamatú illy – még ennyi év után is.