A kapcsolatteremtés mestere

Modern Duna-parti lakóház portaszolgálattal, a valamelyik emeleten a hosszú szállodafolyosó ajtajain csak egy-egy szám. Nincsenek nevek, aki bejut, annak tudnia szükséges, hogy mely ajtó mögött él a keresett személy, család.

Bent Bokor Balázsnál nívós, modern, ezüstös hátterű festmények a falon, az italosüvegek asztalán, mint New Yorkban a manhattani felhőkarcolók, úgy magasodik ki a konyakok, vermutok közül a kétliteres Smirnoff vod­kás­üveg – benne szirupos lé, kézfertőtlenítő a Covid-vírusos világ óhatatlan melléktermékeként.

Bokor Balázs exnagykövet, volt Los Angeles-i főkonzul, aki a hollywoodi magyarok népszerűsítésére megalapította a Hollywoodi Magyar Tanácsot, gyerekkora óra imádja a mozit. Budapesten, a VIII. kerületi Fazekas Gimnáziumba járt, ahol az irodalomtanárja jóvoltából remek filmklub működött. Elmondása szerint olyan filmeket láthatott ott a hetvenes években, amelyeket magyar moziban csak némi késéssel vetítettek: a francia újhullám alkotásait vagy Tarkovszkij néhány művét.

Ezek az élmények formálták filmőrültté – remélhetően nem haragszik e jelzőért –, így érthető, hogy komoly statisztamúltja is van: benne volt Szabó István Szerelmesfilmjében, a Pál utcai fiúkban, a Menekülés a győzelembe című, Magyarországon forgatott amerikai moziban is. Vagy éppen ő dobja bele a követ Makk Károly Elveszett paradicsomában az alsóörsi mólóról a Balatonba.

– Részletes beleivódásom Hollywood világába, a magyar gyökereibe valóban csak 2007-ben, a Los Angeles-i főkonzuli időszakban kezdődött, ugyanis filmes­partikra, nagyobb eseményekre gyakran meghívták a diplomáciai testület tagjait is. Elmondhatom, hogy én nem csak udvariasságból mentem el ezekre a rendezvényekre, sőt elkezdtem feltárni és összegezni, hogy kik a filmtörténet magyarjai Hollywoodban. Már ötszáz név körül tartok.

Hát benne is van a témában rendesen. Például előző este Csupó Gábor ült abban a fotelban, ahol most én. Csupó Gábor is Budapesten született, de az USA-ban él. Többszörös EMMY-díjas filmes, olyan animációs alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Simpson család vagy a Jaj, a Szörnyek!

Vendéglátóm ismeri őket, és levelezik a legtöbb hollywoodi magyar sztár leszármazottaival is.

Bokor Balázs 2016-ban hozta létre a Magyar Hollywood Túra elnevezésű rendezvénysorozatot, hogy a szülőhelyükön is bemutassák, megismertessék a magyar származású, világhírű filmeseket. Első körben Északkelet-Magyarország hét településére koncentráltak: Ricse, Mátészalka, Nagylóc, Miskolc, Tolcsva, Tarcal és Kisvárda településekre.

Mindenhol együttműködtek az önkormányzattal és ismert magyar filmesekkel, akik elkísérték őket, így előadásokat, konferenciákat szerveztek. Ebből a kezdeményezésből alakult meg végül a Magyar Hollywood Tanács Bokor Balázs elnökletével. Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező lett az alelnök, Csupó Gábor, Bunyik Béla, Erdélyi György mellé pedig csatlakozott Tolcsva és Ricse polgármestere.

Így állt össze az elnökség, és több mint 350 filmes tagjuk van. Nevezetes időpontokhoz, nagy magyar filmesek születéséhez vagy halálához köthetően már csaknem száz eseményt tartottak meg.

– Az első hivatalos programunkat Ricsén, Adolf Zukor születési helyén szerveztük, ahol emléktáblát avattunk a Zukor Adolph Művelődési Ház falán. A településen egy étterem is nyílt Zukor csárda néven. Mátészalkán Zukor- és Tony Curtis-emléktáblát is avattunk. Előbbi négy osztályt végzett a városban, utóbbinak a szülei származnak onnan.

A városban, az ikonikus Kossuth utcában Tony Curtis Múzeum és kávéház épül majd a színész relikviáival, nem messze tőle pedig Adolf Zukor filmszínházat és filmtörténeti múzeumot alakítanak majd ki. Emellett az utca sétálóutcává válik, ahol a hollywoodi Hírességek sétányához hasonlóan csillagokon lehet majd lépkedni. Nagylócon, ahol Rózsa Miklós többszörös Oscar-díjas zeneszerző a gyerekkorát töltötte, emléktáblát avattunk, ugyanúgy, ahogy Miskolcon Pressburger Imre, Szegeden Zsigmond Vilmos emlékét őrzi tábla.

– Kik ezek az emberek? Mit ért az ő nevük Hollywoodban?

– Mit ért? Mindent! Zukor Adolf, aki Ricsén született 1873. január 7-én, egy zsidó szatócscsaládban, tizenöt évesen, kabátujjába bevarrt huszonöt dollárral érkezett meg Amerikába. Mozifilmet húszéves korában látott először, de felismerte benne a jó üzlet lehetőségét: 1904-ben betársult a filmszínház elődjének számító filléres bódéba, ahol néhány perces mozidarabokat vetítettek.

Aztán mozihálózat-társaságot épített ki. Los Angeles külvárosában, Hollywoodban – egy narancsfarm gazdasági épületét kibérelve – rendezte be az első stúdiót, majd 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky játékfilmgyártó vállalatával, és később bekebelezte a forgalmazással foglalkozó Paramount Picturest. Így jött létre Zukor Adolf elnökletével a Paramount Pictures Corporation. Életművéért 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott mint „az amerikai játékfilm atyja”.

Őt tekintik Hollywood szülőatyjának, s olyan nagy sikerű alkotások kerültek ki innen, mint a Love Story vagy A keresztapa.

– Az ő ajtajára volt kiírva – a honfitársak rohama miatt – a legendás mondat: „Nem elég magyarnak len­ni, tehetségesnek is kell lenned.”

– Tolcsván született William Fox, aki a 20th Cen­tury Fox filmvállalatot megalapította, és miskolci az Universalnál, majd a Metro-Goldwyn-Mayernél producerként dolgozó Joe Pasternak. Az USA-ban bőrövekbe ütött lyukakat, majd a filmstúdió egyik hotelében segédpincérként kezdte… Mesés életrajzok ezek!

De beszélhetnék a Drakulát alakító Lugosi Béláról vagy Rózsa Miklósról, aki a Ben Hur, a Dzsungel könyve zenéjét szerezte, Kisvárdán pedig egy nagyon híres némafilmsztár, Várkonyi Mihály született. Itt minden összefügg. De térjünk vissza a jelenbe!

A legjobban fizetett hollywoodi férfi filmsztárnak, a vasembert alakító Robert Downey Jr.-nak a tatai zsidótemetőben nyugszanak a dédszülei, Sarah Mitchell Gellarnak a dédnagymamája pedig a sátoraljaújhelyi zsidótemetőben, de magyar származású Drew Barrymore, Raquel Welch, Goldie Hawn, Joaquin Phoenix és kismillió jelmeztervező is.

Sándorházi Vilmos William Darling néven Oscar-díjas díszlettervező, John Alton Oscar-díjas operatőr Altmann Jakab néven született, személyesen ismertem Zsigmond Vilit és a Cecéről származó Kovács Lászlót, a Szelíd motorosok operatőrjét. Előadást tartottunk, emléktáblát avattunk a falujában. Hamvai el vannak felezve. Fele Los Angelesben, fele Cecén. Ötvennégy magyar vonatkozású Oscar-díjas van.

Tony Curtis

Szülei, Schwartz Manó és Klein Ilona magyar származású zsidók voltak, akik Mátészalkáról New Yorkba emigráltak. Édesapja szabóként kereste kenyerét a tengerentúlon. Tony Curtis Bernard Schwartz néven született, és hatéves koráig csak magyarul beszélt. 1943-ban, 18 éves korában bevonult a haditengerészethez, majd a háború után színészként folytatta pályafutását. Remek humora miatt főként vígjátékokban szerepelt. A nyolcvanas években kétszer is ellátogatott Mátészalkára, szülei nyomát kutatva. Óriási tömeg fogadta. Hat felesége volt.

William Fox

Tolcsván született Fried Vilmos néven. Kilenc hónapos korában a család az USA-ba emigrált. Nyolcévesen kezdett dolgozni mosodai inasként, 21 évesen alapította első cégét, amelyet 1904-ben eladott, hogy megvehessen egy mozit. 1915-ben megalapította a Fox Film Corporationt. Ő találta ki a „sztár” fogalmát, amely világszerte nagy hatással volt az emberek gondolkodására, viselkedésére, öltözködésére.

Gábor Zsazsa

1917. február 6-án született Gábor Sáriként. Zsazsa egy svájci internátusban tanult, majd 1936-ban elnyerte a Miss Hungaria szépségkirálynő címet. 1941-ben követte két lánytestvérét Hollywoodba, ahol szinésznőként dolgozott, és hamar hírnévre tett szert legfőképpen szépsége, afférjai, botrányai, milliomosokkal kötött házasságai és válásai révén. Kilenc férjet fogyasztott el. Gábor Zsazsa 2016-ban hunyt el Los Angeles-i kastélyában. Hamvai egy Louis Vuitton kézitáskába kerültek, amely a színésznő egyik kedvence volt.

– Az adott településeken élők tudják ezeket?

– Ahogy ezt nyomjuk, sulykoljuk, egyre többen tudják. Van középiskolás filmvetélkedőnk, filmes gyermektáborunk, honlapunk, Facebook-oldalunk, YouTube-csa­tornánk. Egyre többen tudják, de még nem eléggé. Rózsa Miklósról dokumentumfilm készült, Zukorról, Foxról, Gábor Zsazsáról is fogunk támogatásokból, pályázati pénzekből. Zukor Adolf írt egy önéletrajzi könyvet a hetvenes években Amerikában, most fordítják magyarra. Az volt a címe: A közönségnek mindig igaza van.

– Ha már könyv, s ezzel visszaugrunk diplomatamúltjába, abban is része volt, hogy arabra fordították Kertész Imre Sorstalanság című regényét.

– Akkor éppen Damaszkuszban voltam nagykövet. A magyar irodalom nagyjait fordíttattuk le sorozatban. Túl voltunk Petőfin, József Attilán. Egy iraki kiadó, amely Szíriában is működött, és egy iraki származású, Budapesten élő fiatalember volt ebben partner. Nobel-díj! Milyen jó lenne ez arabul! Engedélyt kértünk, és lefordíttattuk az arab világ számára.

– Merész.

– Nem tudok arról, hogy markánsan zsidó író munkáját lefordították volna arabra.

Bokor Balázsék nem csak a magas fennköltséget akarják az emberek lelkébe bevinni, hanem egy rendezvényen a mátészalkai emberek is megtapogathatták Rófusz Ferenc Oscar-díját. A Zukor családdal tartják a kapcsolatot, a dédunoka például jogász, nemrég Lugosi Béla fiának az unokája küldött nekik videoüzenet.

A sztárok leszármazottai többnyire megtartják a magyarságukat, tisztességes foglalkozást űznek: építészek, üzletemberek. A beteljesült amerikai álom emlékéből nem lehet, de nem is akarnak megélni.

Aki azt hiszi, ezzel kimerítettük Bokor Balázs kalandos életútját, nagyot téved. Negyven évig volt diplomata, már 1992-ben nagykövet Libanonban, majd Cipruson, később a Külügyminisztérium Közel-Kelet és Afrika Főosztályának vezetője, aztán nagykövet Szíriában, Jordániában, és újra Libanonban. Fényképein négyszemközt látható II. János Pállal, XVI. Benedekkel, Aszad szír elnökkel, II. Abdullah jordán királlyal. Megkockáztatom a kérdést.

– Amikor Bush elnökkel vagy a jordán királlyal látható négyszemközt, miről beszélnek?

– Amikor Bush Budapestre látogatott, az állami protokoll vezetője voltam. Én mentem fel az amerikai nagykövettel együtt az Airforce 1-re. Látszott rajta, hogy rossz hangulatban van, mondom neki, Elnök úr, üdvözlöm a családi összejövetelen. Felkapta a fejét, mit mond ez a valaki, mi ez? Folytattam. Ön Bush, s én is Bush vagyok, mert a Bokor angolul Bush.

Egyből jobb kedve lett… A négyszemközti találkozó nem baráti jellegű, de könnyedebb dolgot is fel lehet vetni. Természetesen nem azt, hogy mit csináltál tegnap este és hol, de a két ország kapcsán, hogy mi tetszett, mennyire ragadt meg valami az adott országban, arról igen.

Clerides ciprusi elnök, amikor átadtam neki a megbízólevelemet, és leültünk négyszemközti beszélgetésre, valahogy a beszélgetés végén azt mondta, hogy tudja, nagykövet úr, én jártam Magyarországon, és egy nagyon érdekes dolgot megkedveltem, ön is meg fog lepődni, hogy mit. A pálpusztai sajtot.

– Ó, az nagyon sajátos szagú, de az íze! Azt én is szeretem – feleltem. Na, ezt megjegyeztem, s a következő alkalommal, mikor mentem Ciprusra, mert Libanonból voltam oda akkreditálva, Budapestről lerendeltem, a Malévval Bejrútba szállíttattam, s onnan vittem tovább az érett sajtot, amely a négy-öt nejlonréteg ellenére is elég büdös.

Az elnöki palotában a biztonsági főnök kérdezte, mi ez? Megmondom magának, ez egy magyar sajt, de rettentően kellemetlen szagú. A hercehurcák után bevittek az elnökhöz, s én a táskámat letettem a szék mellé. Egy percen belül, ahogy beszélgetünk, elkezd szaglászni az elnök. Érdekes, pont olyan ez a szag, mint a pálpusztai sajté – mondta.

Igen, parancsoljon – adtam át a csomagot. Azonnal csengetett, rendelt tányért, kést, villát, pirítóst és nekilátott... II. Abdullah Jordán király nagyon művelt, brit anyától származó, felvilágosult ember, aki Londonban tanult, könnyed dolog vele beszélgetni és közös nevezőt találni, mert olyan, mintha a mi kultúrkörünkből való lenne.

– Aztán dolgozott a Külügyminisztériumban a tervezési elemző főosztályon is. Titokzatos elnevezés. Mit csináltak ott?

– Nem, egyáltalán nem titokzatos. 1995-től két évig beosztottként dolgoztam ott. Ha valaki a külszolgálatból hazajön, nem mindig van vezető poszt, ez az eszkimó és a fóka ismert története. Főtanácsadó voltam, politikatervezéssel foglalkoztam. Elemeztem mondjuk a magyar–szír kétoldalú kapcsolatokat, javaslatot tettem, koncep­ciót fogalmaztam, cselekvési tervet határoztam meg.

– Például később az Arab Tavaszt is elemezték, hogy például hogyan kell ahhoz igazodni. Mint ahogy a migrációt is már 15 éve megjósolták.

– Tizenöt éve? A migráció könnyű kérdés. Amikor 1995-ben a Közel-Kelet-koncepciót csináltam, akkor már erről beszéltünk…

Bokor Balázs jelenét a betáblázott napok jellemzik. A Magyar Hollywood Tanács az ideje ötven százalékát elviszi, s mivel fél hétkor kel és éjjel egykor fekszik, ez nem is olyan kevés idő. Mindennap a vízilabda-szövetségnél kezdi, amelynek ő a nemzetközi igazgatója.

Mellesleg a londoni Centre for Geopolitics tanácsadó testületének elnöke, a magyar egyházak ökumenikus tanácsának főtanácsadója, s a Corvinuson, a Kodolányin és a Metropolitenen nemzetközi diplomáciát, diplomáciai protokollt, multilaterális diplomáciát, segélypolitikát és Közel-Kelet-ismereteket oktat, amikor ráér.

Fiókokban a Főnix Rend, a Cédrus Rend, a Nagy Oroszlán Rend, amerikai, orosz, vatikáni érdemkeresztek, kitüntetések garmadája. Csak a „mar­ha­drá­gának” tűnő, ezüstös hátterű festmények rejtélye meg­oldhatatlan még.

Akár hiszik, akár nem, még arra is volt ideje, hogy ő fesse azokat!