Élő szobrok a kertben

Több évezredes gyakorlat a fák, bokrok alakítása abból a célból, hogy nem szokványos, egyedi formájukkal tegyék különlegessé a kerti látványt. E törekvések első példája nagy valószínűséggel a bonsai, azaz a kínai eredetű tör­pe­fa­nevelés. Az ennek során szerzett tapasztalatok szolgáltak alapjául a későbbi különböző nö­vényalakítási gyakorlatoknak.

Az alakfák Európában a középkori főúri kertekben, a paloták, kastélyok parkjaiban élték fénykorukat, ám nemcsak a díszfákat és -bokrokat, hanem a gyümölcsfákat is formálták. Akkoriban a gyümölcsfára elsősorban díszként tekintettek, ezért a kertészek igyekeztek minél eredetibb, különlegesebb formára metszeni őket. Így derült ki, hogy a gyümölcsfák (elsősorban az alma, körte, szilva) milyen jól formálhatók, illetve, hogy meddig terjed az alakíthatóságuk határa.

E ta­­pasztalatokat a későbbi gyümölcstermesztésben hasznosították, sőt hasznosítják, olyannyira, hogy a mai korszerű üzemi ültetvények kistermetű, sokat termő fáinak metszési gyakorlata is ezekre épül.

Napjainkban sokféle formában él tovább az alakfák formálása. Elterjedtek a jól metszhető örökzöld bokrokból alakított, nemegyszer meghökkentő formák, amelyek embereket, állatokat, geometriai alakzatokat mintáznak, így valóságos élő szoborként vannak jelen a kertben, a parkban.

Legnépszerűbbek azonban a nagyméretű bonsai (big bonsai) néven futó alakfák, amiket többnyire olyan örökzöldekből formálnak, melyek már a hanyatló, öregedő korba kerültek, így alig növekszenek, ágaik ritkulnak (kopaszodnak), lefelé hajlanak. A lombozatuk nem egyenletesen, hanem foltokban (pamacsokban) marad meg a koronában, a kertésznek ezeket kell a metszés során kiemelni, a többi „zavaró” koronarésztől pedig megtisztítani a fát.

Különösen alkalmasak erre a hamisciprus (Chamaecyparis) és a leylandi ciprus (Cup­ressocyparis) fajok, illetve ezek változata.

A császár törpe fái

A legenda szerint az első bonsai növények (az olyannyira törpésített lombhullató fák, fenyők, amelyek elférnek egy tálon) mintegy 2400 éve, az agyaghadseregéről is elhíresült kínai császár idejében láttak napvilágot. Az ellenségei bosszújától rettegő uralkodó, merénylettől tartva, folyamatosan változtatta a helyét a birodalmában, miközben magával vitte az otthont jelentő, megszokott tárgyait. Így többek között a kedvelt fáinak törpésített, könnyen mozgatható változatait is.