Kreativitás, kutatás, innováció

– Engedelmével kezdjük a kályhánál: mit jelent az innováció?

– Innováció alatt egy folyamatot értünk: egy kreatív ötlet, szabadalom, kutatás, fejlesztés akkor válik innovációvá, ha az megvalósul, és a gazdaság, a társadalom számára előnyökkel, eredménnyel jár. Mondjuk ha egy korábbi elképzelés alapján megindul a feltalált eszköz gyártása vagy agrártermék előállítása, és a piac vevő lesz rá.

Fontos, hogy végül maguk a fogyasztók döntik el, egy ötlet megvalósítása tetszik-e, kell-e nekik vagy nem. Ha ez a folyamat sikeresnek bizonyul, akkor beszélhetünk innovációról.

– Önt az innováció atyjaként emlegetik. Hogyan képes mindig egy lépéssel mások előtt járni?

– A problémákat nem megoldani, hanem megelőzni kell – évtizedek óta ez az alapeszmém, miközben általában az ellenkezőjével találkozom, sokkal inkább a tűzoltás a jellemző szemléletmód. Kétségtelen, hogy egy probléma megelőzése nemegyszer rengeteg munkával járó, sokrétű, nehéz feladat, és nem olyan látványos, mint esetleg maga a probléma megoldása lenne – mégis, az egyik leg­krea­tívabb szellemi teljesítmény.

– Elsajátítható, formálható ez a szemléletmód?

– Hiszem, hogy igen. Talán a fiatalokat a legkönnyebb erre ösztönözni, ezért hívta életre a MISZ három évtizeddel ezelőtt az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, az EU-versenyek mintájára. A kezdeti években nemigen értették meg a lényegét, érkeztek abnormális ötletek is a lehetetlen perpetuum mobile megvalósítására. Évről évre folyamatosan nőtt a versengés színvonala és presztízse, mára csak tudományosan megalapozott problémák felvetésével lehet pályázni.

– Hogy zajlik a verseny?

– A középiskolás fiatalok, egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve, első körben „csak” javaslatokat, ötleteket nyújtanak be: pályázni lehet műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, matematikai területről bármilyen innovatív alkotás, találmány, kutató vagy fejlesztő, tudományos munka terveivel. A feladat maximum kétoldalas tervét november 25-ig lehet benyújtani, ezután egy bizottság dönt arról, hogy ezek közül melyeket tart kidolgozásra érdemesnek, ezeket a megoldásokat április 1-jéig várjuk majd. Minden részlet megtalálható a www.innovacio.hu honlapon.

– Hány fiatal tehetség ment már át a ke­zeik között?

– A harminc év alatt 4-5 ezer fiatal jelentkezett, évente mintegy 150, kétharmad részük fiú. Az első fordulóban 60-70 fiatalt választunk ki, akik négy hónap alatt megvalósíthatják az ötletüket. Egyre szűkül a kör a legjobb 20-ra, 10-re, és végül a három első helyezett mehet a fiatal tudósok európai versenyére.

– A gyerekek zöme a budapesti „sztárgimnáziumokból” érkezik?

– Nem. Érdekes a területi eloszlás: a legnagyobb hányad Kelet-Magyarországról pályázik, aztán következik Nyugat-Magyarország, majd a központi régió Budapesttel együtt. Vidéken kisebbek az érvényesülési lehetőségek, ezért az ott élők valószínűleg nyitottabb szemmel, elszántabban keresik a kitörési utakat. A legutóbbi versenyen például a három első helyezett szombathelyi, hajdúböszörményi és kolozsvári gimnáziumból érkezett.

Azelőtt egy debreceni fiatal Molynet néven olyan növényvédelmi rendszert dolgozott ki, ami ma már az agráriumban keresett termék: az új kialakítású feromoncsapdában egy jó minőségű kamerát és egy megfelelő mikrokontrollert helyezett el a pályázó, ezek távirányítással képet készítenek arról, hogy éppen mi látható a csapdában, és ezáltal rálátást kaphatunk a (alma)molyrajzás tér- és időbeli lefolyásáról.

– A nemzetközi megmérettetéseken hogy szerepelnek a mieink?

– Az összetett rangsorban 35 ország közül a 4-5. helyen állnak. A tabella élén rendszerint a németek és a lengyelek végeznek, aztán a bolyban velünk együtt küzdenek a dobogós helyért a volt orosz tagállamok, a spanyolok és az északi országok ifjú feltalálói és tudósjelöltjei. A nemzetközi tehetségkutató versenyen a választásaink alapján kreatívabbak, eredményesebbek vagyunk sok országnál, de kerülöm azt a szamárságot, hogy a magyar az egyik legkreatívabb nemzet. Nincs ilyen kategória.

– De fejlődhetünk ebbe az irányba?

– Igen. Abban támogatjuk az iskolákat, hogy a kutatásalapú, gondolkodó oktatás legyen a meghatározó a nagy mennyiségű leadott tananyag számonkérése helyett. Csak ez az újfajta szemléletmód képes gondolkodó, kreatív fiatalokat képezni, akik maguktól találnak ki és valósítanak meg eredeti elképzeléseket. Ez egy hosszú átalakulási folyamat az oktatási rendszerben, idő kell az érdemi változáshoz.

Megjegyzem: az innovációs versennyel nekünk nem az a célunk, hogy sikeresen piacra vigyük az ötleteiket, hanem tehetséges fiatalokat keresünk, akik idővel, tovább tanulva a társadalom számára hasznos, értékes, alkotó felnőttekké válnak. Mi nem csupán kiválasztjuk a tehetségeket, hanem számtalan módon segítjük is őket a kibontakozásban.

– Hogyan?

– A dobogósok egy éven keresztül ösztöndíjban részesülnek, továbbá 100 többletpontot kapnak a felsőfokú felvételi eljárás során, nemzetközi versenyeken, szakmai utazásokon vehetnek részt. A megkérdezett gyerekek 70 százaléka a tanárt jelöli meg ösztönző motivációként, hogy ki/mi indította el a megmérettetésen, ezért a legjobb fiatalok felkészítő középiskolai tanárai is pénzjutalmat érdemelnek ki. A legeredményesebb iskolák egymillió forint támogatást nyernek el, ezzel tudományos műhelyek, szakmai klubok létrehozását is szorgalmazzuk.

– A versenykiírást átbogarászva feltűnt: a támogatók között csupa nagyvállalat szerepel, a zsűri tagjai között pedig csupa neves szaktekintély.

– Hadd tegyem hozzá: nem egy zsűritag korábban szép eredményt ért el az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen, aztán külföldön. Például Ivánka Gábor szabadalmi ügyvivő az 1997. évi EU Fiatal Tudósok Versenyének 3. helyezettje volt. Azóta, több díjazott találmányon túl, társadalmi munkában a Magyar Fiatal Tudósok Társaságának alapító vezetője, továbbá 15 éve önkéntesként és aktívan részt vesz a magyar fiatal tehetségek szakmai felkészítésében a nemzetközi versenyekre. 2014-ben megkapta A Tehetségek Szolgálatáért díjat. A harminc év alatt komoly egyetemi tanárok, sikeres kutatók, vállalkozásvezetők „nőttek ki” az egykori tudósjelöltekből.

– Ki jutott a legmesszebbre?

– Ezt nehéz lenne megmondani, és nem is szívesen vetném össze a különböző szakmákban befutott karriereket. Mondhatnám, hogy a maga területén igazi sztár lett például Rátai Dániel – de hangsúlyozom, mi nem sztárokat keresünk, hanem minél több tehetséget szeretnénk felkarolni és elindítani.

– És mivel futott be Rátai Dániel?

– Őt ma a Leonar3Do nevű háromdimen­ziós szimulátorprogram és berendezés feltalálójaként jegyzik. A rendszer lényege, hogy egy speciális szemüveg és egy úgynevezett madár segítségével monitorunk előtt hozhatunk létre virtuális teret, így 3D-ben megrajzolhatunk akár egy képzeletbeli világot is. Ennek elődjével második helyezést ért el a hazai középiskolai innovációs versenyen 2004-ben, majd az Intel fiatal feltalálóknak kiírt nemzetközi versenyének döntőjén az USA-ban hat díjat kapott.

A Leonar3Dót 2008-ban a zsűri beválasztotta a világ öt legjelentősebb találmánya közé oktatás ka­te­gó­riá­ban, 58 ország 329 jelöltje közül; ezzel első magyarként elnyerte a Szilícium-völgy egyik legjelentősebb díját, a Tech Awardot. Ez a tehetséges fiatalember is igazolja azt a Victor Hugo-gondolatot, miszerint „a hadseregek megállíthatóak, de ha egy gondolat ideje elérkezett, az semmivel sem állítható meg”.

Dr. Pakucs János 1940-ben született Budapesten. Mérnök, pénzügyi szakember, menedzser. Közgazdasági doktori címét vállalati szervezés és irányítás szaktudományból szerezte. Húsz éven át dolgozott az Olajterv ügyvezető igazgatójaként. Munkássága során kiemelten képviselte a műszaki felsőoktatást, a szellemi tulajdon védelmét és az innovációt. Kezdeményezésére jött létre 1990-ben a Magyar Innovációs Szövetség, 2007 óta a MISZ tiszteletbeli elnöke. Számos, a kutatás-fejlesztésben jeleskedő szervezet alapítója, aktív tagja. Többek között Gábor Dénes- és Genius-díjas, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Nős, három gyermek édesapja.