Jézus születése – hagyomány és történelem

Sokan még ma is fikciónak tartják Jézus születését, és úgy vélik, hogy létezését a keresztények találták ki. A Biblia alapvető állításait azonban számos korabeli pogány dokumentum megerősíti. Több olyan római történetírótól rendelkezünk hiteles forrással Krisztusról, akik nem tartoztak hívei közé, tehát nem állt érdekükben létezését, csodatet­teit bizonygatniuk.

Nagy Együttállás

„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: »Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.«” Sok-sok csillagásznak és történésznek okozott fejtörést, hogy mi is lehetett a Máté evangéliumában említett betlehemi csillag. Egyesek üstökösre gyanakodtak, mások szupernóvára, ám a kutatások végül bolygók együttállását bizonyították. Ahogyan a Magyar Csillagászati Egyesület írja internetes oldalán, Krisztus születésének évében a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros („legnagyobb”) együttállást produkált a Halak csillagképben. A korabeli asztrológiai értelmezések további segítséget nyújthatnak: a Jupiter királyra, uralkodóra utalt, a Szaturnuszra a zsidóság bolygójaként tekintettek, a Halak csillagkép pedig a születést is jelképezte. Innen már nincs messze az a gondolat, hogy a Jupiter és a Szaturnusz Halak csillagképben létrejött együttállása „a zsidók királyának születését” adja hírül – erre az értelmezésre juthattak a napkeleti bölcsek is. Mindemellett ebből az időszakból más olyan rendkívüli égi jelenségről nincs tudomásunk, amely különleges mivoltával és lehetséges asztrológiai értelmezésével Jézus születésére utalhatna, így talán nem túlzás azt kijelenteni, hogy a betlehemi csillag nagy eséllyel a Jupiter és a Szaturnusz Kr. e. 7-ben (háromszor is) bekövetkezett együttállása lehetett. Az idei karácsony több szempontból is eltér a megszokottól, azonban a bolygók újbóli együttállása valódi különlegességet kínál számunkra. Mivel a Jupiter és a Szaturnusz sem pontosan az ekliptika síkjában kering, a különböző konjunkciók alkalmával a két égitest – Földről látható – legkisebb szögtávolsága is eltérő. Ez az év különlegesnek számít abban, hogy a szögtávolság minimuma jóval kisebb az átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki! Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz.

„Ebben az időben (Pilátus helytartósága idején) élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk. Ugyanis csodákat művelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot, és sok zsidót és görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És ámbár főembereink följelentésére Pilátus keresztre feszíttette, most is hűek maradtak hozzá azok, akik addig szerették.

Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét” – írta például Iosephus Flavius, aki az I. században élt és alkotott.

Jézus létezését egyébként nemcsak a történetírással foglalkozók ismerték el, hanem számtalan keresztényellenes ókori mű is.

Mikor született?

Zavarba ejtő a kérdés, hiszen az ő születésétől számítjuk az időt. Ám amint elővesszük a történeti forrásokat, máris láthatjuk, hogy valami nincs rendjén. Egy VI. században élő szerzetes, Dionysius Exiguus számításai vezettek oda, hogy a Róma alapítása utáni 753. évben született meg a Megváltó, tehát 2020 esztendeje. Csakhogy több fennmaradt írás tanúsága szerint az említett szerzetes elszámolta magát.

A Bibliából is ismert Heródes király, aki Jézus születése idején uralkodott, és elrendelte a betlehemi kisgyermekek megölését, i. e. 4-ben elhunyt. Más forrásból arról tudunk, hogy az Augustus által elrendelt népszámlálás, ami miatt Józsefnek és Máriának Betlehembe kellett mennie Názáretből, i. e. 9 és 6 között zajlott, abban az időben, amikor Sentius Saturninus legátus volt Szíriában. Mindezeket és az Evangélium állításait egybevetve, miszerint Jézus még kisgyermek volt Heródes halálakor, Krisztus i. e. 6-7 körül született.

Hol látta meg a napvilágot?

Máté evangéliuma szerint, amikor Heródes a főpapoktól és az írástudóktól arról érdeklődött, hogy hol kell megszületnie a Messiásnak, akkor a következő választ kapta: „Júda Betlehemében – válaszolták –, mert így jövendölt a próféta: „Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.”

A Biblia többször is Názáreti Jézusként említi a Megváltót, pedig abban az időben a név előtti jelző a születési helyet jelentette. Noha Jézus rokonai valóban Názáretben éltek, az Augustus császár által elrendelt népszámlálás miatt Betlehembe kellett mennie Máriának és Józsefnek.

„József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje.”

Hosszú évszázadok óta a Születés Templomába zarándokolnak el a keresztény hívek, amit azon a helyen emeltek, ahol az a barlang állt, amelyben megszületett Jézus. Még a római időkben egy Adonisz-szentélyt emeltek a barlangban, majd a keresztényüldözések után Nagy Konstantin császár felesége, Helené építtette az első bazilikát a barlang fölé a IV. században. Noha ez két évszázaddal később leégett, a VI. században Justinianus császár új bazilikát építtetett ide, ami túlélte az azóta eltelt 1500 év összes történelmi viharát.

Aviram Oshri izraeli régész azonban a 2000-es években megkérdőjelezte, hogy valóban itt született-e Krisztus. Állítása szerint ugyanis nem biztos, hogy Jézus születése idejében ez a vidék lakott volt. Ugyanakkor létezett egy másik Betlehem is Galileában, ami csak tíz kilométerre fekszik Názárettől, és feltételezése szerint ott jött világra a Megváltó. Egy német kutató, Gerd Theissen szintúgy ezen állítás mellett szállt síkra. Valójában nem nyert bizonyítást sem a galileai, sem a júdeai Betlehem, mint Jézus születési helye.

Jóllehet Krisztus születésének pontos helye és ideje körül a mai napig akadnak bizonytalanságok, az ma már egyik kutató számára sem kérdés, hogy valós történelmi személy volt. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy tetteit is számos forrás bizonyítja a Biblián kívül.