Négylábúak akcióban

Aztán, ha rendőrkutyáról szól a film, a sírás-nevetés mellé izgalom és feszültség is társul. A meglettebb, és már akkor tévétulajdonos kortársakat a ’70-es évek közepén ragasztotta a képernyők elé Kántor története.

A csodakutya valóban élt: 1953 és 1964 között összesen 536 esetben vett részt nyomozásban, ebből 279 alkalommal sikeresen, ezzel a magyar bűnüldözés történetének azóta is legeredményesebb rendőrkutyájaként tartják számon.

Egyesek szerint ő ihlette minden idők legismertebb rendőrkutyás filmjét, a Rex felügyelőről készült sorozatot is: 1994–2013 között vagy húsz évad, azon belül megszámlálhatatlan rész, máig élő internetes fórum és aktív rajongói kör jellemzi.

Itt az ideje hát, hogy kiderítsük: vajon a Szabad Földben is siker lesz-e, ha rendőrkutyákról írunk? Ám rögtön az elején tisztázzuk, mert mint ahogy a nóta mondja: tevéből is van többpúpú, hát rendőrkutyából is sokféle található.

Mert rendőrkutyák szolgálnak – és védenek! – az országos és a budapesti rendőrkapitányságon, a terrorelhárítóknál, a készenléti rendőrségen, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, Ferihegyen, a NAV-osoknál, a börtönökben és persze a határőröknél. (Ha valakiket kihagytam, bocsánat…)

Ennek megfelelően többfélét tudnak. Ha a laikusok leggyakoribb, „megsimogathatom?” kérdésére adható válaszok alapján csoportosítjuk őket, akkor egy részüket – bár nem nagyon szeretik – meg lehet simogatni. A töb­bieket nem ajánlott: ők ugyanis minden bevetésük során egy konfliktus közepében találják magukat. Nemcsak arra képesek, hogy szétválasszák, féken tartsák a tömeget – azt mondják: egy izomtól duzzadó belga vagy német juhászkutya képes akár 60-80 embert is kordában tartani –, de arra is, hogy az első vezényszóra visszavonuljanak.

Maradjunk a békességnél, ezért mi a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Bűnügyi Technikai Osztályának bűnügyi kutyavezető alosztályát választottuk. Bár az itteni kutyák is azonnal utánaerednek az esetleg menekülő gyanúsítottnak, ha kell – akiknek ilyenkor nem szeretnék a helyükben lenni –, de alapvetően ők inkább „okoskák”: sokféle tudás van a birtokukban. Hogy pontosan mifélék? – a kérdésre Deskó Gyula alezredes, a csapat parancsnoka válaszol:

– Az alapkiképzés után ötféle „szakmát” tanulhatnak: van kábító­szer­kereső-, nyomkövető-, személykereső-, szagazonosító- és holttestkereső-képzés. Ha mindet összeadjuk, jó három tanév jönne ki, ezért a legáltalánosabb, hogy kétféle tudást szereznek a kutyáink.

– A holttestkereső kutyáik részt vettek a tavaly nyáron elsüllyedt Hableány vízbe veszett áldozatainak felkutatásában?

– Természetesen, s bár ilyen esetben nem túl helyes kifejezés, hogy sikert értünk el, de három koreai turista holttestét a mi kutyánk találta meg.

– Bemutatná a két- és négylábú sereget?

– Nagyjából tucatnyi rendőr, fele-fele arányban nők és férfiak – akik itt mindannyian vezetők, mármint kutyavezetők –, s majdnem kétszer ennyi kutya él és dolgozik nálunk, a Dunakeszin lévő bázison. Ennek megfelelően mindannyian két kutyával foglalkozunk.

– Hogyan és honnan kerülnek ide a mai Rex felügyelők?

– Leggyakrabban vásároljuk őket, 300-400 ezer forintot költhetünk egy-egy kutyára. Ez talán nem kevés, de külföldön még többet adnak értük. Van egy talán szokatlannak tűnő megoldás is: ekkor tartós bérletbe vesszük, mondhatni, lízingeljük a kutyát a tulajdonosától. Nagyjából egyéves korukban kerülnek ide, és nem csak az őrző-védő jelleggel rendelkező juhászkutyákról lehet szó: nálunk is van vizsla, labrador, sőt spániel.

– Mikor és hogyan riasztják a rendőrkutyákat? És akkor szirénázva robognak a helyszínre?

– Csak, ha szükséges… Amikor például forró nyomot kell üldözni, legyen az elkövető vagy eltűnt személy. Ilyenkor nem árt a sietség. De egyébként megvár bennünket a helyszín. Nem mellékesen 13-14 ezer üvegben őrizzük a valamilyen okból fontos szagokat: ez a szagbankunk, ami majdnem olyan segítség a felderítésben, mint az ujjlenyomat.

Évente ezernél is több ­riasztásunk van, vagyis akár naponta többször is indulunk, sőt előfordul, hogy a teljes ügyeleti állomány is vonul. A legtöbb eset a kábítószerrel függ össze.

– Amikor nem vonulnak, hogyan telnek a napok?

– Kiképzéssel. Mindennap gyakorolnak a kutyák és gazdáik.

– Azt mondta: gazdáik. Tényleg valódi gazdákat találnak itt maguknak a rendőrkutyák?

– Pontosan. Sőt, akinek a körülménye megengedi, a kutyáját haza is viszi, és együtt él a családjukkal. Aki viszont ezt nem engedheti meg magának, itt tölt velük minél több időt. Ahogyan például én is teszem, hiszen panelbe, a három gyerek mellé nehéz lenne még a két juhászkutyámat, Bozótot és Ragánt is becsempészni. Viszont mindennap jövök, a napot velük kezdem és fejezem be.

– Mikor ér véget a szolgálat, vagyis mikor megy egy rendőrkutya nyugdíjba?

– Nagyjából kilencéves korukban következik az utolsó „műszaki vizsga”, ami után minősítjük a kutyákat. Elvileg maradhatnak tovább, de azt azért minden kutyás, főleg a nagy testű kutyák tulajdonosai tudják, hogy ebben a korban a kutya már nehézkes, lelassul. A nyugdíj utáni éveket az addigi vezetőikkel töltik, ha erre nincs mód, akkor keresünk nekik jó gazdát és boldog öregkort.

Amikor a Szabad Földnek tartott kis bemutató során Szalka Károly törzszászlós Tywin kutyája példás szigorral letartóztatta Deskó alezredest, nem maradt el a jutalom, ami Tywin esetében a labda, amiért mindenre hajlandó. Mások jutalomfalattal dolgoznak, ezek közül a legjobb, mondják, a lecsókolbász, mert azt egy pillanat alatt lenyelik, míg a táppal rágódni kell.

Üzenném a derék kutyapecérrel, Švejkkel, hogy mindennél jobb a sült lókolbász. Jó, ő ezt elsősorban kutyalopásra ajánlja, de talán jutalomfalatként is beválik…