Tömeggyilkosból legenda

Jonathan Harker ügyvéd intézőként utazik egy elhagyatott erdélyi kastélyba, a zordon Kárpátok hegyei közé, ahol a halhatatlan vérszívó, Drakula gróf kis híján meggyilkolja őt. Így kezdődik Bram Stoker 1897-ben írott regénye, amelyben azután a főszereplő hiába utazik vissza Angliába, a vámpírtól nem tud megszabadulni. Ez a természetfeletti figura az első vámpírkarakter, amelynek fő gyengeségei a fokhagyma, a napfény és a szívbe szúrt tőr.

Stoker regénye csak az író halála után lett felkapott, miután színpadra vitték történetét, majd megfilmesítették. Szintén érdekes, hogy a Drakula gróf válogatott rémtettei című mű szerzője ugyan hatévnyi kutatás után írta meg könyvét, ám nemhogy Erdélyben, a regény helyszínein, de Kelet-Európában sem járt soha.

De ki is volt valójában az angol író hírhedt figurája?

A Stoker által megformált Drakula gróf igazi neve: Vlad Tepes. Apja II. Vlad Dracul havasalföldi vajda volt, akit felvettek a Luxemburgi Zsigmond által alapított lovagrendbe, a Sárkányosok Társaságába (Societas Draconis), és a Dracul nevet minden bizonnyal innen vette. Csakhogy amíg a latinban a draco sárkányt jelent, addig a románban ördögöt.

A havasalföldi vajdák ebben az időben hol a törökhöz, hol a magyarhoz álltak, mikor hogy kívánta érdekük. Így történhetett meg, hogy amikor Vlad Dracul a várnai csatában vereséget szenvedett a töröktől Hunyadi János és Ulászló király oldalán, akkor átpártolt a Portához.

Foglyul is ejtette a csatából hazafelé tartó Hunyadit, amiért a magyar kormányzó később elfogatta és lefejeztette.

A kivégzett vajda két fia eközben a szultán fogságában töltött hosszú éveket, ahol szigorú mohamedán nevelésben részesültek, és egymás között sem beszélhettek oláhul, kizárólag törökül.

Az egyik fiú, Szép Radu a továbbiakban is török földön maradt, ugyanis a későbbi szultán, II. Mohamed a szeretőjévé tette. A másik fiú azonban, Drakula (a dracula ördögfiókát jelent románul), vagyis III. Vlad Tepes néhány év múltán el tudta foglalni apja trónját.

Drakula igazi vára

A köztudat tévesen a Brassótól 30 kilométerre fekvő törcsvári kastélyt tartja Drakula otthonának. A turisták özönlenek is a valóban festői kastélyba, ahol a kiállítás megtekintése mellett a vámpírpiacon is bevásárolhatnak mindenféle „hasznos” holmit vámpírok ellen. A probléma csak az, hogy a törcsvári kastély soha nem volt Vlad Tepes tulajdona, de a könyvbeli Drakula sem lakott benne. Egyes leírások azt állítják, csak néhányszor megállt itt, más feljegyzések szerint rövid ideig raboskodott a várban. Az egykori oláh vajda igazi vára, a poenari kastély Bukaresttől 160 kilométerre fekszik. Vlad Tepes valódi otthona azonban egyáltalán nem olyan vonzó, mint a törcsvári kastély. Már megközelíteni is jóval nehezebb – 1480 lépcsőn kell felmászni –, és jóval romosabb állapotban van. A turistákat azért ide is megpróbálják elcsalogatni Vlad Tepes középkori módszereivel: a vár körül több próbababát is karóba húztak.

A Tepes név sem véletlen (karót jelent), kedvelt kínzási módszerei között szerepelt az élve karóba húzatás, a testcsonkítás, a nyúzatás és a lefejezés. A fennmaradt források alapján kegyetlenkedései határtalanok voltak. Előszeretettel üldözte a szász kereskedőket, a koldulást pedig bűnözésnek tekintette. Egy történet szerint egyszer vendégségbe hívta Targoviste koldusait és szegényeit, majd megkérdezte őket, szeretnének-e mindörökre megszabadulni a szegénységüktől. Amikor igennel feleltek, rájuk gyújtatta a termet.

Később szövetséget kötött Mátyás királlyal, és ekkor igen keményen, valamint kegyetlenül harcolt a török ellen. Néhány észak-bulgáriai várat is elfoglalt, majd szörnyű tömegmészárlást hajtatott végre: 38 ezer törököt gyilkoltatott le a Duna mentén. A monda szerint két adókövetelő török tisztviselőnek pedig szögekkel rögzíttette a turbánjukat a fejükhöz, mert azok nem voltak hajlandóak fedetlen fővel állni előtte.

A bosszúhadjáratra induló II. Mehmed szultán seregeit aztán szörnyű látvánnyal ­riasztotta el: húszezer karót állított fel, rajtuk török fejekkel. Ezt nevezték „Tepes erdejének”. Öccse, Radu közben összejátszott a Portával, és Vlad Tepest Erdélyig üldözte török hadak élén, ahova Mátyás király befogadta. Ám Radu sem hűségéről és kitartásáról volt híres: ezután szövetséget kötött Mátyással, aki ­emiatt bebörtönözte Tepest Budán.

Vlad Tepes további életével kapcsolatosan nem egyeznek meg a források: egyes krónikák szerint kivégezték, más iratok szerint visszatért Havasalföld trónjára, és egy török elleni csatában esett el, megint más leírások alapján oláh bojárjai koncolták fel. Azt azonban több forrás is egyöntetűen állítja, hogy levágott fejét Isztambulba vitték, és közszemlére helyezték. Mondhatni, életművéhez méltó véget ért.